Kiscsoportos körutazás Türkmenisztánban

Csoportlétszám: (min. 6 fő esetén indul, maximum 12 fő)

Türkmenisztán nemcsak Közép-Ázsia, de a világ egyik legismeretlenebb és legzártabb országa, amelyet teljes rejtély övez. Bár sokan elsősorban az elnökök furcsa rendeleteit (például, hogy csak fehér és tiszta autó közlekedhet a fővárosban) és az évtizedek óta szüntelenül égő gázkrátert kapcsolják hozzá, valójában három világörökségi helyszíne van, köztük Merv, amely egykor a világ egyik legnagyobb városa volt a Selyemút mentén. Ma űgy tűnik, hogy a gyér lakosságú ország, melynek nagy részét a Karakum sivatag borítja, a semmi közepén van, pedig egykor a világ közepe volt. Az Akhal Teke lovak, amely a világ egyik legrégebbi fajtája és a gyönyörű türkmén szőnyegek nemzeti kincsnek számítanak, és külön napot is szentelnek nekik. Türkmenisztánban van a világ legnagyobb szőnyege és a  különböző színekben pompázó Yangykala kanyon is. A kitejedt olaj- és gázmezők a közelmúltban jelentős építkezéseket tettek lehetővé, amelyek teljesen megváltoztatták Asgabat, a főváros arculatát. A kontrasztok azonban jelentősek. Míg a fővárosban közel hatszáz fehér márvány épület áll, az egyetem olyan, mint egy palota, és még az egyszerű lakóépületek is éjszakai fényekben pompáznak, a vidék egészen más képet mutat. Ez egy valóban furcsa, de érdekes ország, amit most első kézből megtapasztalhatsz.

A jelentkezés kitöltése után emailben küldöm a fizetéssel kapcsolatos részleteket és egyéb tudnivalókat.

Útvonal Röviden

0.nap (április 26): indulás Budapestről isztambuli átszállással Asgabatba

1.nap (április 27): Asgabat

2.nap (április 28): Merv

3.nap (április 29): Asgabat, Darvaza

4.nap (április 30): Darvaza, Asgabat

5.nap (május 1): Türkmenbashi, Yangykala kanyon

6.nap (május 2): Nokhur falu, Akhal teke lovas farm, Türkmenbaşy Ruhy mecset

7.nap (május 3): Kora reggel indulás haza

Részletes Útvonal

0.nap (április 26): Utazás

Indulás Budapestről 20:30-kor isztambuli átszállással Asgabatba.

Érkezés reggel 06:55-kor Asgabatba. A belépéssel kapcsolatos teendők után reggelizni, majd városnézésre megyünk.

1.nap:  (április 27): Asgabat, Nisa

Meglátogatjuk a Nisa-erődöt, amely 2007 óta az UNESCO világörökség része. Az i.e. 3.században épült Nisa lehetett a perzsa pártus uralkodók első fővárosa, amely kiráyi székhely vagy vallási központ, illetve nekropolisz lehetett.

Ezután visszamegyünk Asgabatba, ahol rövid megállók következnek:

A „Boldogság palotája” egy egyedülálló, Oguz Han-t, a türkmének atyját szimbolizáló nyolcágú csillagmintával ellátott épület, ahol a párok polgári házasságot kötnek. A 11 emeletes épületben minden esküvőhöz szükséges szolgáltatás, sőt egy 22 szobás szálloda is megtalálható. Innen látszik a dubaji ikonikus Burj-al Arab mintájára, minden elképzelhető luxussal épült szintén vitorlaformájú Yyldyz luxus hotel.  

Teszünk egy kört a világ legnagyobb beltéri óriáskerekével, amit látogatók híján csak a kedvünkért is beindítanak. Az alkotmány emlékműve 2011-ben épült a türkmén alkotmány 20. évfordulója alkalmából és 185 méterével Türkmenisztán második legmagasabb épülete.

Majd megálllunk a „háromlábú” Semlegesség Emlékművénél, amelyaz Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1995. december 12-i határozatának állít emléket, amikor Türkmenisztánt hivatalosan semleges országgá nyilvánították. A tetején a volt elnök, Türkmenbashi több mint 10 méter magas szobra áll üdvözlésre kitárt karokkal. Egykor egy mechanikus szerkezet működtetésével a nap felé forgott….

A Függetlenségi emlékmű egy szoborpark, amely Türkmenisztán egész történelmét összefoglalja a türkmén történelem legmeghatározóbb alakjainak hatalmas szobraival. Ilyen például Oguz Han, a türkmén nép legendás alapítója, aki egy arany íjat és három nyilat tart a kezében, vagy a leghíresebb türkmén költő, Magtymguly szobra is, bár születésének 300. évfordulójára egy sokkal nagyobb különálló emlékművet is felavattak 2024-ben.

A Függetlenségi Parkban áll Niyazov egykori elnök (1991-2006) szobra is, amely még a történelmi alakok szobrainál is nagyobb. Magát a „Türkmének Vezetőjének” nevezte (Türkménbasi), a hét napjait, illetve hónapokat türkmén történelmi hősök, költők és többek között maga és családtagjai után nevezte el. Betiltotta a szakállat, a hosszú hajat, a kutyákat pedig számára kellemetlen szaguk miatt a közterületekről. A cirkusz, színház, opera sem működhetett tekintve, hogy “nem a türkmén kultúra része”. Ezeket a szabályokat azóta a következő, Gurbanguly Berdymukhammedov elnök feloldotta, de ő pedig csak fehér autókat engedélyezett a fővárosban (állítólag mert ez a kedvenc színe). Igen, Türkmenisztán elnökeinek valóban furcsa rendeletei vannak.

Végül megnézzük az Ertugrul Gazi mecsetet, amelynek építészete az isztambuli kék mecsetre emlékeztet.

Késő délután körülbelül 3 -4 órát utazunk Mary városba (360 km).

Éjszaja Mary-ben

2.nap (április 28): Mary, Merv, Anau

Reggel különleges élményben lesz részünk, mert részt veszünk egy Akhal Teke lóversenyen Mary-ben!

Majd Mervbe látogatunk, amely a 12. században élte virágkorát a Selyemút virágzó állomásaként, és a világ egyik legnagyobb városa lett versenyezve Kairóval, Damaszkusszal és Bagdaddal. Merv a világ csodája, Közép-Ázsia pedig a Selyemút központja volt, ahol kulcsfontosságú útvonalak átszelték Üzbegisztánt és Türkmenisztánt. A Selyemút Kínát és a Római Birodalmat, a világ két legerősebb civilizációját összekapcsolva kétezer évvel ezelőtt hegyeken, sivatagokon át vezetett.

Dzsingisz kán hordái 1221-ben elpusztították Merv várost. A mongol támadás után ugyan még évszázadokig éltek Mervben, de soha nem nyerte vissza korábbi dicsőségét. Csak az 1157-ből származó Sanjar szultán mauzóleum emlékeztet az aranykorra, amikor a világ egyik legjelentősebb városa volt, a kultúra virágzott, és iszlám filozófusok, csillagászok, orvosok és tudósok érkeztek a városba. Kulturális olvasztótégely volt buddhistákkal, zsidókkal, keresztényekkel és zoroasztriánus perzsákkal. A lakosság nagy része áttért az iszlám hitre, és ez lett az egyik legfontosabb iszlám központ.

Sajnos a világ egykor legnagyobb városát lakosok nélkül sár és por temette be. Most több mint kétezer éves erődök, valamint városfalak, jégraktárak és lakóházak maradványait lehet látni, ugyanakkor még mindig egyedülálló élmény ennek az egykor látványos és történelmi jelentőségű városnak az emlékeinél járni.

Merv meglátogatása után visszautazunk Asgabatba. Útközben megállunk Anauban, a Seyitjemalledin mecset romjainál. Anau a 15. századból származó, sárkánymotívumokkal díszített szokatlan mecsetjéről vált ismertté, ami valószínűleg a Selyemút mentén terjedő kínai hatásnak köszönhetően jelent meg. Sajnos a mecset az 1948-as asgabati nagy földrengés során elpusztult, és ma csak két oszlopa áll. A helyiek számára azonban ma is fontos zarándokhely, ahova imádkozni jönnek, kívánságokat fogalmaznak meg, és a hagyományok szerint színes szövetdarabkákat kötnek fel a közeli bozótos fákra, vagy amuletteket helyeznek a téglafalakba.

Éjszaka Asgabatban a régi városrészben

3.nap (április 29): Asgabat, Darvaza – „a pokol kapuja”

Délelőtt további látnivalókat veszünk sorra Asgabatban. A Nemzeti Múzeum egy kék kupolákkal dominált látványos épületegyüttesben található, előtte pedig a világ egykor legnagyobb, most a negyedik legmagasabb zászlórúdja áll. A modern múzeum nagyon jól bemutatja a türkmén történelem legfontosabb eseményeit, és egyben illusztrálja is, milyenek lehettek az adott történelmi helyszínek eredeti állapotukban.

Ezután a Szőnyeg Múzeum következik. A szőnyegek és az Akhal Teke lovak Türkmenisztán nemzeti kincseinek számítanak. Szőnyegeket minden otthonban használnak, és szinte minden türkmén nő megtanulja hogyan kell elkészíteni. A legtöbb helyi szőnyeg vörös, és a Türkmenisztán öt régiójára jellemző motívumokkal készül.

A jelentkezés kitöltése után emailben küldöm a fizetéssel kapcsolatos részleteket és egyéb tudnivalókat.

A Szőnyeg Múzeumban tett látogatás fénypontja a világ legnagyobb, 301 m2-es (14m* 21,2 m) kézzel szőtt szőnyege, amely a a türkmén függetlenség 10. évfordulójára készült. De lehet látni kétoldalas szőnyeget is, amely igazi ritkaság, mert rendkívül nehéz elkészíteni, vagy olyat, amelyet 3 dimenziós mintákkal készítettek.

Délután körülbelül négy óra alatt terepjárókkal megérkezünk Türkmenisztán egy furcsa, de rendkívül látványos attrakciójához, a Darvaza falu mellett a Kara Kum sivatag közepén található, a „pokol kapuja” gázkráterhez, amely egy sikertelen olajfúrási kísérlet eredménye. Nem ez az egyetlen kráter, ezen kívül még egy víz kráternél és másik gázkráternél is megállunk.   

Mivel éjszaka a leglátványosabb, minden látogató egyszerű jurtában tölti az éjszakát a kráter közelében található táborok egyikében. Ezek nem a jordániai Wadi Rumhoz hasonló luxustáborok szervezett programmal, hatalmas büféasztalokkal, de pont ez adja a varázsát. Egy grillvacsora mellett a csillagok alatt érezzük át a sivatag hangulatát.

Berdimuhamedow elnök azonban 2022 januárjában bejelentette, hogy egészségügyi és környezetvédelmi okokból le kell állítani az égést, valamint mert akadályozza további gázmezők feltárását a térségben. A helyiek becslése szerint így a darvazai gázkráternek már csak 1-2 éve van hátra. Vagyis ha meg akarod nézni, most menj Türkmenisztánba!

Éjszaka jurta táborban a sivatagban

4.nap (április 30): Darvaza, Asgabat, Turkmenbashi

Reggeli után visszaindulunk a táborból Asgabatba, ahol egy hosszú lépcsősort megmászva megnézzük a Halk Hakydasy emlékkomplexumot és múzeumot, amelyaz 1881-es Geok Tepe-i csata, a második világháború, valamint az 1948-ban a lakosság nagy részét maga alá temető asgabati földrengés áldozatainak állít emléket. A múzeumban az 1881-es Geok Tepe háború makettje, a földrengés utáni Asgabat képei láthatók, egy másik helyiségben pedig modern Türkmenisztán legmeghatározóbb épületeiről kapunk áttekintést, amely az ország újjászületését és folyamatos fejlődését szimbolizálja.

Ezután ellátogatunk az orosz bazárba. A bevásárlóközpontok növekvő száma ellenére a piacok továbbra is népszerűek a helyiek körében. Ez az egyik legnagyobb és legrégebbi Türkmenisztánban, ahol olcsón lehet ajándéktárgyakat vásárolni, és minden megtalálható a türkmén zászlótól a Ruhnama angol változatáig, méz, fűszerek, vodka, sör, szezonális gyümölcsök és kaviár.

Míg a legtöbb régi épületet lebontották vagy eltávolították a függetlenség elnyerése után, hogy teret adjanak a modern várostervezésnek, a Lenin szobor még mindig áll. Részben mert csodával határos módon túlélte a földrengést, másrészt művészies, szőnyegmintát idéző csempedíszítése miatt.

Még emlékművet is állítottak a híres Akhal Teke lovaknak, amelyeket Türkmenisztán nemzeti örökségének tekintenek. Egy másik napon lovasfarmon is teszünk látogatást.

Ezután helyi repülőjárattal megyünk tovább a Kaszpi-tenger partjá fekvő Türkmenbashiba, Türkmenisztán legnagyobb kikötővárosába és ahol az ország legnagyobb oljafinomítója van.

Éjszaka Türkmenbashiban

A jelentkezés kitöltése után emailben küldöm a fizetéssel kapcsolatos részleteket és egyéb tudnivalókat.

5.nap (május 1): Türkmenbashi, Yangykala canyon, Gozli Ata zarándokhely

A mai napunk fénypontja a Yangykala kanyon lesz, a látványért azonban meg kell küzdeni: három óra az út terepjárókkal Türkménbashiból, majd ugyanezt vissza is meg kell tenni, többet is hiszen már Balkanabatban alszunk.

Türkmenisztán egy részben feledésbe merült ország, és az oda merészkedők közül is csak kevesen indulnak el az ország legnyugatibb részére, ahol ez az egyedülálló természeti látványosság, a Yangykala-kanyon található. Évmilliókkal ezelőtt mindez egy ősi óceán alatt volt. Amikor a víz kiszáradt, a szél és az eső szurdokokat és sziklákat vájt ki, így alakult ki a ma látható lenyűgöző, narancs, rózsaszín, sárga, fehér színű rétegekkel dominált sziklás táj. Ez egy türkmének által alig látogatott hely, valahol messze Türkmenisztán hatalmas ürességében.

A kanyonnál elfogyasztjuk piknikebédünket, majd visszafelé jövet lekanyarodtunk egy helyi „szent ember zarándokhelyéhez” (Gozli Ata). A Türkmenisztánban gyakorolt ​​iszlám egyedülálló abban a tekintetben, hogy az ősi iszlám előtti szokások, hiedelmek és szúfi spirituális elemek erősen jelen vannak. A türkmének gyakran használnak különféle talizmánokat és amuletteket a szerencsétlenségek elkerülésére és családjuk védelmére. A szúfizmus, az iszlám misztikus változata erős gyökerekkel rendelkezik Türkmenisztánban, és a helyiek gyakran zarándokolnak el szúfi szentek és más tisztelt személyek sírjához. A zarándokok gyakran kötnek színes ruhadarabokat egy ősi fa ágaira.

Az éjszakát Türkmenisztán legnagyobb területű Balkán régiójában, egy jurtát idéző hotelben töltjük.

Éjszaka Balkanabatban

6.nap (május 2): Nokhur falu, Akhal Teke lovak, Türkmenbaşy Ruhy mecset

Az Asgabat felé vezető úton letérünk a hegyekben fekvő Nokhur faluba,amely arról ismert, hogy még mindig erősen jelen vannak az ősi hiedelmek. Itt áll egy ősi fa, amelyet a helyiek szentnek tartanak, és egy egyedülálló temető, ahol a sírokat kos szarvak díszítenek. A nokhuriak úgy vélik, hogy ez segít a léleknek gyorsabban a mennybe jutni, és egyben védelmet biztosít a sírban nyugvó testnek is. Nokhur nyüzsgő piacán zöldségek, gyümölcsök és gyógynövények széles választékát kínálják, ez utóbbinál fel is tűntetik, melyik milyen betegség orvoslására jó. Természetesen talizmánokat és amuletteket lehet kapni.

Asgabat előtt megállunk a lovasfarmon Geok Tepében, ahol lehetőség lesz a Türkmenisztánban nemzeti kincsnek számító Akhal Teke lovak hátára ülni.  

Majd megnézzük a Türkmenbaşy Ruhy (Gypjak) mecsetet, amely Közép-Ázsia legnagyobb mecsetje 10 000 fős  befogadóképességgel. A Niyazov elnök szülőhelyén épült, medencékkel és szökőkutakkal körülvett mecset figyelemre méltó központi kupolával rendelkezik. A belsejében található, a Koránból és a Ruhnamából vegyesen származó idézetek ellentmondásossá tették a muszlimok körében. A mecset mellett áll Türkmenbashi kupolás mauzóleuma, amely a mecsethez hasonló formájú. Niyazov két évvel halála előtt fejezte be saját mauzóleumának megépítését, ahol a földrengésben elhunyt édesanyja és két testvére is nyugszik.

Éjszaka Asgabatban a fehér márvány városrészben

7.nap (május 3): Hazautazás

Reggel indulunk vissza isztambuli átszállással Asgabatból, érkezés Budapestre dél körül

Az út legemlékezetesebb látnivalói/élményei

– Akhal Teke lóversenyen résztvenni

– Merv, a Selyemút egykor legnagyobb városának romaji (UNESCO)

– Asgabat fehér márvány városrésze és fantasztikus éjszakai kivilágítása

– Darvaza, a “pokol kapuja” égő gázkráter és éjszaka a sivatagi jurtatáborban

– A Yangykala kanyon látképe

– Megtapasztalni a világ egyik legelzártabb és legismeretlenebb országát

Mit tartalmaz az ár?

Meghívólevél, regisztráció a migrációs hivatalnál
3 és 4 csillagos szállások kétszemélyes elhelyezésben
Helyi angol és magyar nyelvű idegenvezetés
Közlekedés kisbuszokkal, illetve a Türkmenbashi- Yangykala kanyon- Balkanabat szakaszon, valamint az Asgabat-Darvaza-Asgabat szakaszon terepjárókkal
Reggeli és ebéd vagy vacsora az út teljes időtartama alatt (ital nélkül)
Belépők a nevezetességekhez

Mit nem tartalmaz az ár?

Nemzetközi repülőjárat ( kb. 700 EUR)
Vízum + migrációs illeték: 55 USD + 14 USD
PCR teszt (nem végzik el, de kötelező kifizetni): 33 USD
biztosítás
videó-és fotójegy az UNESCO világörökségi helyszíneken és múzeumokban (50 manat ~2.5 USD/alkalom)
borravaló helyi sofőrnek és idegenvezetőnek (kb. 40 USD)
Egyágyas felár (150 USD)
borravaló helyi sofőrnek és idegenvezetőnek (kb. 40 USD)

Szállások

Utunk során több nagyvárosban is alszunk, ahol az elérhető legjobb szálláson alszunk. Asgatban azért használunk két hotelt, hogy megtapasztaljuk mind a fehér márvány városrész hangulatát, ahol elsősorban kormányzati épületek, turista látnivalók vannak, illetve a régi rész hangulatát is, ahol a helyi lakosok nagy része él.  

Asgabat: Sport hotel (4 csillagos)

Asgabat: Grand Turkmen Hotel (3 csillagos)

Mary: Mary hotel (4 csillagos)

Türkmenbashi: Charlak hotel (3 csillagos)

Balkanabat: Nebitchi hotel (3 csillagos)

Darvaza: jurta tábor ágyakkal (matrac, hálózsák, párna, lámpa)

Tudnivalók Türkmenisztánról

Hogyan öltözzünk Türkmenisztánban

Türkmenisztán muszlim ország, ezért érdemes szerényen öltözködni. A férfiak kerüljék a rövidnadrágot; a nőknek pedig lábukat, illetve vállukat eltakaró viseletet.

Valuta

Türkmenisztán hivatalos pénzneme a manat. Hivatalosan 1 USD~3,5 manat, de a helyszínen 19 manat árfolyamon lehet váltani. A helyi utazási irodák USD-ben írják elő a fizetést, a határon a vízumot és egyéb díjakat szintén USD-ben kell fizetni! A nemzetközi kártyákat ritkán fogadják el, ezért hozz elegendő készpénzt magaddal.

Árak

Az árak Türkmenisztánban olcsók, de a szervezett túrán való szinte kötelező részvétel kényszere, valamint a külföldiek és a helyiek közötti szállás- és belépőárakra vonatkozó dupla árszabás miatt nem túl olcsó Türkmenisztánba utazni.

Dohányzás

Asgabatban hivatalosan tilos a dohányzás minden nyilvános helyen, beleértve a parkokat, szállodákat és éttermeket, kivéve a kijelölt helyeket. A dohányzók számára azonban a szálloda mellett szokott lenni dohányzásra kijelölt hely és a fővároson kívül ez nem probléma.

Szőnyeg vásárlása

A türkmén kormány nemzeti kincsnek tekinti az antik szőnyegeket, és exportkorlátozásokkal védi őket. Ha türkmén szőnyeget vásárolsz a bazárban vagy egy nem államilag jóváhagyott magánboltban, szükséged van exportengedélyre. Az Export Bizottságnak igazolnia kell, hogy a szőnyeg 50 évesnél nem régebbi és exportálható. Ezt a Szőnyegmúzeumnál lehet intézni. A bizonyos méretet meghaladó szőnyegekre ezenkívül exportvámot kell fizetni, amelyet a repülőtéren kell rendezni.

A legegyszerűbb ha valamelyik állami szőnyegboltban vásárolod meg a szőnyeget. Bár az ezekben az üzletekben vásárolt szőnyegek drágábbak, a szükséges igazolást (mindenképpen kérd el a tanúsítványt) az üzlet felár nélkül biztosítja, és az állami boltokban vásárolt nagyobb szőnyegek után nem kell exportvámot fizetni.

Fényképezés

Kormányzati épületeket szigorúan tilos fényképezni (legalábbis közelről). Továbbá ne fényképezd a politikai jellegű emlékművek előtt álló őröket (nagyobb távolságból lehet) és az utakat takarító embereket sem illik. Semmiképpen se mutass tiszteletlenséget az elnökkel szemben. Az UNESCO világörökségi helyszíneken és múzeumokban külön fotó/videójegyet kell vásárolni.

Alkohol

Az alkohol széles körben elérhető Türkmenisztánban: a vodka, a pálinka és a sör (a Zip egy helyi márka) a leggyakoribb. A reptéren is lehet ajándékba vásárolni, és egy palack ára nem több, mint 60-80 manat (3-4 USD).

Vallás

Türkmenisztán muszlim ország, ahol a szunnita muszlimok a lakosság 89%-át teszik ki, és 10%-a keleti ortodox keresztény. Az alkotmány szerint Türkmenisztán szekuláris ország, de az iszlám a nemzeti örökség és a türkmén identitás szerves része. Bár nem kötelező, egyre többen tartják manapság a böjtöt Ramadán idején. Kevesebben járnak viszont mecsetbe, a legtöbben otthon imádkoznak. A legnagyobb és leglenyűgözőbb mecsetek Saparmurat Haji mecset Geoktepében, a Turkmenbashy Ruhy mecset Gypjakban és az Ertogrul Gazy mecset Asgabatban.

A Türkmenisztánban gyakorolt ​​iszlám egyedülálló abban a tekintetben, hogy az ősi iszlám előtti szokások, hiedelmek és szúfi spirituális elemek erősen jelen vannak.

Ebben a cikkben összefoglaltam további fontos tudnivalókat.

Biztonságos Türkmenisztán?

Türkmenisztán a világ egyik legbiztonságosabb országa, a közbiztonság is nagyon jó, de mint mindenhol forgalmasabb helyen, például a bazárban vigyázni kell az értéktárgyakra. 

Milyen lesz az időjárás?

A tavaszi időszak a legjobb Türkmenisztán meglátogatására, amikor kellemes az időjárás (nem túl hideg és még nincs forróság sem általában). Az esős napok száma meglehetően alacsony ebben a nagyrészt sivatagos országban, bár legutóbbi utamon, októberben két nap is eső volt.

Érdemes Türkmenisztánba utazni?

A Türkmenisztánba utazásnak megvannak az előnyei és hátrányai. Először is, csak szervezett túrával lehet alaposabban (5 napnál hosszabban) bejárni az országot, így nem a legolcsóbb úti cél. A külföldieknek sokkal többe kerül a szállás, belépők, valamint a belföldi repülőjárat is.

Türkmenisztán ugyanolyan központi helyet foglalt el a Selyemút menti kereskedelemben, mint a szomszédos Üzbegisztán. A legtöbb műemlék azonban nem maradt meg, és ami pedig igen, az kevésbé lenyűgöző, mint az üzbegisztániak, amelyek különösen attraktívak kék csempés díszítésük miatt. Azonban annak, aki érdeklődik a történelem iránt, még most is egyedülálló élményt nyújtanak Merv, az egykor Damaszkusszal, Kairóval és Bagdaddal versengő város több ezer éves erődjeinek maradványai, valamint egyéb műemlékei, amely nem hiába az UNESCO Világörökség része, csakúgy mint Nisa, az egykori pártus, valamint Konye Urgench, Hvárezm az egykori fővárosa.

Nagy területű ország (~491 000km2), és Türkmenisztán fő látnivalói távol vannak egymástól. Ez azt jelenti, hogy sok időbe telik egy-egy látványosság elérése, ami néha csak terepjáróval lehetséges. Mivel az ország nagy része sivatag, végtelen elhagyatott területeket szelünk át, olykor csak néhány falu akad útközben. De aztán hirtelen olyan csodáknál találjuk magunkat, mint a Yangykala-kanyon vagy a „Pokol kapujának” hívott égő gázkráter a semmi közepén.

Türkmenisztán elnökeinek egészen furcsa rendeletei voltak. Niyazov, az első elnök a Türkménbashi („türkmének vezére”) címet adta magának és többek között egy város is a mai napig a nevét viseli. A hét napjait, illetve hónapokat többek között maga és családtagjai után nevezte el. Betiltotta a szakállat, a hosszú hajat, a kutyákat pedig számára kellemetlen szaguk miatt a közterületekről. A cirkusz, színház, opera sem működhetett tekintve, hogy “nem a türkmén kultúra része”. Ezeket a szabályokat azóta a következő, Gurbanguly Berdymukhammedov elnök feloldotta, de ő volt az, aki csak fehér autókat engedélyezett a fővárosban (állítóag a kedvenc színe). Ez szintén Türkmenisztán.

Türkmenisztán egy ellentmondásos ország, hatalmas kontrasztokkal, amelyet sokszor nehéz értelmezni.

Asgabat egy szupermodern főváros, számtalan fehér márványépülettel, amelyeket az elmúlt 20 évben építettek, és olyan éjszakai megvilágítással, amely felülmúlja Dubaiét is. Ugyanakkor más városokból hiányoznak a látnivalók, és a szovjet időkből fennmaradt épületek dominálnak. De így is nagy élmény látni például Türkmenbashit, az ország legnagyobb kikötőjét a Kaszpi-tenger partján.

Itt vannak a gyönyörű Akhal Teke lovak, a türkmén szőnyegek, köztük a legnagyobb a világon, és a kívül-belül lenyűgöző Gypyak mecset, amely Közép-Ázsia legnagyobbja.

A türkmén emberek élete sok központi szabályhoz igazodik, de az emberek békések, nagyon barátságosak és szívesen látnak külföldieket. A legtöbb nő még mindig hagyományos ruhát hord a hétköznapokban, és az iszlám hit keveredik az ősi hiedelmekkel, amelyek különösen szembetűnőek a szent sírokat övező zarándoklatoknál.

Türkmenisztán egyszerű, nyers és furcsa, de érdekes, ahol nagyon nagyok a kontrasztok. Az oroszok érkezéséig egy olyan ország volt, ahol nomád törzsek évszázadok óta változatlan életmódot folytattak. A fejlesztések ellenére még a Szovjetunió alatt is ez volt a leginkább elhanyagolt ország. Függetlensége óta elindult el saját útján, de van ami nem változott. A sok szempontól a szovjet korszakban megrekedt ország az utóbbi időben gyors modernizáción ment keresztül és még mindig teljes rejtély övezi.

Türkmenisztánt azok számára ajánlom, akik egyszerűen kíváncsiak és első kézből szeretnék megtapasztalni, hogyan élnek az emberek a világ egyik legkevésbé látogatott, legelzártabb és ismeretlen országában, annak összetettségségével és kontrasztjaival!

Egyéni utazás

Ha a meghirdetett csoportos utak időpontja nem megfelelő vagy egyénileg, barátokkal utaznál inkább szívesen, akkor is tudok segíteni a program összeállításában, közlekedés, helyi idegenvezetés leszervezésében. Vedd fel velem a kapcsolatot!