KELET-TÖRÖKORSZÁG LEGÉRDEKESEBB LÁTNIVALÓI + ÚTVONAL

Kelet-Törökország déli részét főként a vendégszeretetükről híres kurdok lakják. Ez az a régió, ahol a világ legősibb civilizációi találhatók Felső-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz közötti vidéken, és ahol az emberek először tértek át a keresztény hitre a legkorábbi időkben, de itt van a világ legrégebbi, 10-12 000 éves vallási központja is. Bár a belföldi turizmus virágzik nyáron ezen a vidéken, a külföldi turisták még mindig ritkák. Emiatt inkább vendégként kezelnek, mint turistaként. Kelet-Törökország sokkal kevésbé ismert, mint az ország többi része, bár itt találhatók az ősi civilizációk nyomai. Története, kultúrája és népe különbözik az ország többi részétől.

Kelet-Törökország egy viszonylag ismeretlen úti cél, így sokkal kevesebb információ áll rendelkezésre róla. Éppen ezért remélem hasznos lesz ez az összefoglaló az ajánlott útvonalról és a legérdekesebb látnivalókról.

Amit érdemes tudni Kelet-Törökországba utazás előtt

Ajánlott útiterv

Ez az útvonal Gaziantepben kezdődik és Trabzonban ér véget. Azonban befejezheti az ellenkező irányba is.

1. nap: Gaziantep

2. nap: Halfeti hajókázás, Sanliurfa

3-4. nap: Sanliurfa, Göbeklitepe

5. nap: Nemrut-hegy

6-7. nap: Diyarbakır

8. nap: Mardin

9. nap: Deyrulzafaran kolostor, Dara, Nusaybin

10. nap: Midyat, Szent Gábriel kolostor, jezidi falu

11. nap: Hasankeyf

12.nap: Van

13. nap: Doyugabazit

14. nap: Kars, Ani

15. nap: Erzurum

16-17. nap: Trabzon

Kelet-Törökország legérdekesebb látnivalói

1. Nemrut (Nimród) hegy

Az egyik fő ok amiért sokan az ország ezen részére merészkednek, az az, hogy megnézzék a Nemrut hegy kőszobrait. Furcsa, de végül nem is maga az istenségek földön heverő csonka szobrai, hanem az egész környező táj ragadott meg. Kahta városban szálltam meg, innen és a kicsit távolabbi Adıyamanból is szerveznek látogatást és nem is lehet ide másként eljutni. Mindkét települést érintette tavaly a számtalan halálos áldozatot követelő katasztrofális földrengés. A sofőrünk szavait hallgatva érthetően igencsak mélyen él még az emlékükben.

Nemrut Dağı történelmileg nem sok jelentőséggel nem bír, hiszen nem több, mint egy egy kis helyi dinasztia uralkodójának elnagyolt temetkezési emlékműve, mégsem hasonlítható semmihez a világon. Ezt az Adıyamantól Gaziantepig terjedő királyságot Kommagéné-nek hívták, és egy Mithradates nevű helyi uralkodó alapította az i.e 1. században miután a Nagy Sándor egyik hadvezére által létrehozott Szeleukida-dinasztia felbomlott. Kommagéné uralkodóinak Kr. u. 72-ig sikerült önállóan uralkodniuk, amikor Vespasianus császár Szíria nevű római tartományához csatolta.

Antiokhosz (i. e. 62–32), Mithradatész fia nagy ősöket képzelt el magának, azt állítva, hogy apja ágán Nagy Sándortól származott. Ezt a perzsa és macedón származást tükrözik a hegy körüli szobrok és domborművek, ahol Antiokhosz egyenrangúként ábrázolja magát a nagy királyokkal és istenekkel. Az istenszobrok között szerepel Apollón, a Kommagéné termékenységistennő  mint egyetlen női alak, Zeusz, maga Antiochus, akit bajuszáról, szakálláról és nyitott szájáról lehetett felismerni; végül pedig Herkules. Fejüket, amelyeket a földrengések, valamint az évszázadok során a szélsőséges meleg és hideg időjárás vetette a földre. Érdekes helyszínt választott az uralkodó mauzóleumának: birodalma legmagasabb hegyén körülbelül 2200 méter magasan. A helyszín rendkívül távoli és megközelíthetetlen, és pont ez ad az október közepétől április végéig hó fedte helynek szürreális hangulatot.

Napfelkeltekor és naplementekor állítólag különösen szép a szoborcsoport látványa.

2. Ani, az örmény szellemváros

Csak azért utaztam el erre a kiesőbb helyre az örmény és grúz határ közelébe, hogy lássam Kelet-Törökország egyik legérdekesebb látnivalóját, Ani romjait. Az 1989-ig az Örmény Szovjet Socialista Köztársaság és Törökország közötti 700 méteres senkiföldjén lévő helyre eljutni külön engedélyre volt szükség. Ma, a 40 km-re fekvő sajtjáról híres Karsból nap egy minibusz viszi ki a látogatókat vagy sokkal rugalmasabban taxival lehet eljutni egyéni utazóként.

A város itt, egy nagy kelet-nyugati karavánút mentén gyarapodott, és a felhalmozott gazdagságból a város örmény uralkodói később pazar templomokat építettek. A Bagratida királyok, akik Dávid és Salamon izraeli királyokra vezették vissza származásukat, ide helyezték fővárosukat. Ők voltak az egyik vezető fejedelmi család, amely 428 után is fennmaradt, amikor Örményországot felosztották a bizánciak és a perzsák között. Ilyen félautonóm családok és annak különböző ágai szolgáltatták az uralkodókat Örményországban és Grúziában is sok száz éven át.

A 10. század közepén méretében és pompájában Európában semmi sem volt fogható Anihoz, keleten pedig csak Konstantinápoly, Kairó és Bagdad volt a riválisa. Ani építészetében visszaköszönnek a szeldzsuk hagyományok, példálul a kecses türbe formák, amelyek a következő néhány évszázadban a mauzóleumok sztenderd formájává váltak. Az örmények akkoriban a világ legjobb kőfaragói voltak, ami  ma is látszik Ani templomromjain.

A fénykorában 200 000 fős lakosságú várost örökre elpusztították a mongol betörések, valamint egy 1319-es súlyos földrengés.

Jóllehet Örményorszában lépten-nyomon szebb és jobb állapotú örmény templomokat lehet látni, de történelmi jelentősége és a fantasztikus folyóvölgyekkel tagolt, időnként meredek sziklás tájban elszóródva felbukkanó templomromoknak mégis különleges hangulatuk van.

3. Şanlıurfa (Urfa)

Ábrahám városa, Urfa még mindig elsősorban zarándokváros, ahova a legtöbben azért érkeznek, hogy megnézzék Ábrahám állítólagos szülőhelyét. Bár az iraki Ur városra szintén eként hivatkoznak. Fantasztikus régészeti -és mozaikmúzeuma van Urfának, bazárja pedig az egyik leghangulatosabb volt, ahol lépten nyomon meg lehet kóstolni a májas kebabot, ami Urfa specialitása. Az urfaiak  bármely napszakban, akár hajnali 4-kor is képesek májat enni.

Nagy Sándor a várost Edesszának nevezte el, amely a 2. században Mezopotámia legkorábbi keresztény központja lett. Még a muszlim uralom alatt is túlnyomóan keresztény város maradt, ma már azonban a lakosság fele arab, fele pedig kurd. A citadella lábánál a Balıklıgölü terület Ábrahám szent medencéjével a város legfontosabb része. A hangulatos zöld parkban érdemes leülni egy italra és figyelni vagy szóba elegyedni az emberekkel.

Ábrahámot nemcsak a zsidók és a keresztények, hanem a muszlimok is tisztelik, és mindhárom vallás az összes próféta ősapjának tekinti.

A Korán kibővíti Ábrahám bibliai történetét azzal, hogy elmeséli, hogy Nemrut (Nimród) asszír királyt csillagászai figyelmeztetik, hogy született egy gyermek, aki ha felnő megtámadja uralmát és szétzúzza a bálványokat a templomokban.

A helyi barlangban született Ábrahámot a dühös Nimród máglyára veti nagykorában, de csodával határos módon megmenekül. Isten egy tavat teremtett, amely eloltotta a tüzet, és az égő szénből pedig hal lett. Ábrahám medencéjét hosszú vékony téglalap alakú és kecses boltívek veszik körül. A medencében úszó pontyokat szent státuszuk miatt tilos kifogni, és aki megeszik egyet is, az megvakul a helyi babona szerint.

Urfában található egy óriási, jelenleg is feltárás alatt álló  nekropolisz, ami a világ legnagyobbja is lehet, ha befejeződnek a munkálatok. Eddig 133 sziklasírt tártak fel 2000 évre visszamenőleg, az Edesszai Királyság idejéig!

Az Urfa Régészeti Múzeum pedig egyszerűen lenyűgöző. Teljes áttekintést ad a régió múltjáról, amely otthon ad a 10-12 000 éves, a világ legrégebbi vallási központjának, valamint ritka értékes darab az „Urfa ember”, a világ legrégebbi életnagyságú naturalisztikus ember ábrázolása körülbelül i.e 9000-ből.

4. Göbekli Tepe, a világ egyik legfontosabb régészeti lelőhelye

Hatezer évvel előzi meg a Stonehenget Göbekli Tepe, ahol a világ legrégebbi ismert templomainak maradványait fedezték és túlzás nélkül átírta az ember korai történelméről a civilizáció születéséről alkotott képünket. Göbekli Tepe az ember alkotta monumentális építészet egyik első példája, amelynek építményeit rituálékhoz és vallási célokra használták. Tehát a templom sokkal korábbi, mint a város kialakulása megdöntve a korábbi elméleteket.

Amit érdemes tudni Kelet-Törökországba utazás előtt

Az ember több mint 100 000 éven keresztül sétál át a nagy szavannákon, utat tört a dzsungelen, vadászott és keresett élelmet az erdőkben. Aztán valamivel több mint 10 000 évvel ezelőtt letelepedett és elkezdte termeszteni a környezetében lévő gabonákat és házasítani az állatokat. Az emberi kulturális evolúció talán legnagyobb változása, a mai Göbekli Tepe nevű nagy templom körül történt Délkelet-Törökországban!

Göbekli Tepe Felső-Mezopotámiában található, egy olyan régióban, ahol a világ legősibb gazdálkodó közösségei jöttek létre. Innen a 64 km-re északnyugatra fekvő Nevalý Çori jelenleg a világ első helye, ahol nagy mennyiségben termesztettek búzát.

Bár az ásatások 1994-ben kezdődtek, és azóta is minden évben folytatódnak, a lelőhelynek eddig csak töredéke került felszínre.

A világ túlzás nélkül egyik legfontosabb régészeti lelőhelye Ábrahám állítólagos szülőhelyétől,  Urfától 20-25 perc autóútra található. 730 líra (~21 euró) a belépő, de valóban nagyon színvonalas múzeumot alakítottak ki a régészeti helyhez kapcsolódóan, ahova egy kisbusz viszi a látogatókat.

Igazából minden múzeumról amit meglátogattam ezt tudom mondani, lenyűgözött a sanliurfai régészeti éa mozaik múzeum, valamint a gaziantepi Zeugma mozaikmúzeum is.

A világ első templomai kör alakban épültek és ez nem véletlen. A korabeli ember körülnézett, és úgy látta, hogy a nap, a hold és a csillagok az univerzumának legcsodálatosabb megnyilvánulásai. Ezek azonban elérhetetlenek voltak számára, és tudat alatt az istenivel társította és imádni akarta őket. Hitt abban, hogy valami titokzatos hatalmat birtokolnak felette. A kör a későbbi művészetben és építészetben is az isteni szimbólum maradt, az egyetlen alakzat, amelynek nincs kezdete és vége, ezért a végtelent, a természet véget nem érő körforgását jelképezi.

Eddig 8 építményt fedeztek fel, amelyeket a felfedezés sorrendjét jelölve A-tól H-ig terjedő betűkkel nevezték el.

A egyetlen mészkődarabból vájt 3-5.5 méter magas T-alakú pillérek a templomok legjellegzetesebb részei. Ezeket egymástól meghatározott távolságban a falba építették, illetve kettőt középre helyeztek.   

Még legalább 20 ilyen kőtemplomot remélnek feltárni, amelyek közül néhány nagyobb, mint a már feltártak. Úgy gondolják, hogy a kőköröket speciálisan kialakított legalább 20 méter átmérőjű kör alakú vájatokba építették, és mindegyik üreg ugyanazt a mintát követi, közepén egy pár óriási T-alakú monolittal, amelyet kör alakban 12 kisebb kőmonolit vesz körül.

Mindegyik kőmonolitot más faragással láttak el. Némelyikük rendkívül összetett, és több állati motívum borítja, keselyűszerű madarak, kígyók, skorpiók és pókok. Mások pedig egész egyszerűek, egyetlen állat van csak rajtuk, például róka, vaddisznó, oroszlán vagy bika. Az állati motívumok mellett emberi elemek is megjelennek, amelyek valószínűleg emberfeletti lények ábrázolásai.

Göbekli Tepével kapcsolatban még sok rejtélyt kell megfejteni. Hogyan hozták ide ezeket a gigantikus köveket? Ki tervezte és döntötte el, hogy mik legyenek a faragványok? Hányan vettek részt az építésükben? Milyen jellegűek voltak az itt tartott szertartások?

A válaszokat még keresik, de egyértelműen nagy és képzett munkaerőre volt szükség, amiről azt gondolták a kutatók, hogy csak jóval később létezik. Korábban azt hitték, hogy a monumentális építészet összetett szobrászattal és szimbolikával 5000 évvel ezelőtt kezdődött Egyiptomban és Mezopotámiában, de kiderült, hogy itt, Göbekli Tepén, 6000 évvel korábban, az ember már épített ilyen emlékeket! Göbekli Tepe az egész régió „központi szent helyeként” szolgálhatott, ahol az emberek összejöttek, hogy közösen építsék fel ezeket az építményeket, és imádják közös „isteneiket”.

5. Mardin, Deyrulzafaran kolostor

Mardin varázsát a hegytetőre épült kőböl faragott egymáshoz tapadó házak együttese adja. A fekete Diyarbakırrel ellentétben Mardint néha „Fehér városnak” nevezik az itt használt jellegzetes halvány mészkő miatt. Az épületek külső részét gyönyörű, díszes faragványok díszítik. Ez az építészeti stíus az oszmánok előtti időkre nyúlik vissza. A szír keresztények az 5. századtól 1910-ig a lakosság valamivel kevesebb mint felét tették ki, de a legtöbben az 1915-ös üldöztetések során elhagyták a várost. Bár az arányok jócskán megváltoztak, az arab, szír keresztény és kurd kultúrák keveréke adja a város különleges hangulatát.

Mardinban nagyon sok hangulatos “boutiquehotel” üzemel, melyek közül sok 14.században épült egykori kúria. Mardin fekvése miatt nagy szintkülönbségeket lehet megtenni, de mindenképpen megéri felkapaszkodni a Zinciriye medreszéhez. Nemcsak maga az épületegyüttes, de a kilátás is fantasztikus onnan.

A meredek zegzugos utcákban barangolva számtalan látnivalóba ütközik az ember, mint a nagymecset, medreszék, keresztény temlomok, galériák, múzeumok, valamint kézműves termékeket áruló boltok. Mardin egyik leghíresebb terméke a szappan, amelyből számtalan létezik és mindegyiknek más-más jótékony hatása van. A pisztáciaszappan pédául magas összetételének köszönhetően jó állapotban tartja a hajat és a bőrt. De létezik mandala vagy olivaolajos szappan is. Mindegyik kézzel készült és kézzel vágott.

Ez a régió Tur Abdin fennsíkja, a szír kereszténység fontos központja. Az itt élő szírek a köznapokban is Jézus nyelvét, az arámit, illetve annak egy dialektusát beszélik. A szír nyelv szoros rokonságban áll az arabbal és a héberrel. Tulajdonképpen az arámi nyelv egyik dialektusa, amelyet Jézus és az első keresztények beszéltek, és fontos nyelv a judaizmusban is. Az itteni arám nyelvű lakosság az elsők között vette fel a kereszténységet nagyjából a 3. században. Ez a muszlim hódítókkal folyamatosan szembekerülő szír keresztény közösség csak nagy áldozatok árán tudott fennmaradni. Sokan vesztették életüket vagy találtak menedéket a 20.században a mai Irán és Grúzia területén, illetve nagy részük Svédországban vagy Németországban él. Éppen ezért olyan különleges hely történelmileg Tur Abdin, ma Törökország egyetlen jelentős keresztény területe. Mindenképpen érdemes néhány kolostorba ellátogatni.

A Deyrulzafaran “sáfrány“ a leghíresebb és legkönnyebben megközelíhető szír ortodox kolostor Mardin közelében. 1160-tól az 1920-as évekig ez volt a szír ortodox patriarchátus legfontosabb kolostora és székhelye.

6. Midyat, Dara, Szent Gábriel kolostor

Mardinból érdemes elmenni Midyatba is, illetve útközben útba ejteni Dara római város lenyűgöző régészeti lelőhelyét, és a szíriai határnál fekvő Nusyabint a 4.századi Szent Jakab temlom miatt.  

Dara (Anastasiopolis)

Eredetileg a római és a perzsa birodalom határán épült Dara ma Mardin és a szíriai határnál fekvő Nusaybin között található. Romjai elszórva hevernek egy poros kurd falu körül. Anasztáz császár helyőrsége volt i.sz. 507-ben, védelmi előőrsként szolgált a Perzsa Birodalom határain, és a perzsáknak egy évszázaddal később sikerült lerohanniuk. A romok több különálló területre esnek, és a legfigyelemreméltóbbak a kőbányák, a sírok és a ciszternák fejlett vízrendszere. Itt figyelhető meg a korai római víztechnika egyedülálló példája. A domboldalból 6 méter mélységig nyolc masszív csatorna van a sziklába vájva, melyekben zsiliprendszerrel szabályozták a víz áramlását. Úgy gondolják, hogy Dara az a hely, ahol Mezopotámia első gátját és öntözőcsatornáit építették. A boltíves szerkezetű ciszterna úgy néz ki, mint egy föld alatti katedrális.

Sajnos erről nem igazán tudtam képet készíteni, mert áramkimaradás miatt teljes sötétség volt a földalatti részeken.

Látványos volt azonban a sziklába vájt nekropolisz lenyűgöző barlangszerű sírjaival. A barlangok egy részét később templomként használták.

Mardin és Midyat között olajfákkal borított dombokon, aztán hegyeken át vezet az út.

Midyatnak van egy Mardinhoz hasonló, csak sokkal kisebb része, ez a régi városrész. Az egykor itt élt szír keresztények többsége mára elhagyta, és gyönyörű ősi házaikba nagyrészt kurdok költöztek. Midyatban csakúgy mint Mardinban számos tetőteraszos étterem van, a leghíresebb látnivalója pedig a Midyat Konak Evi hagyományos vendégház.

Midyatból érdemes elmenni a Szent Gábriel szír keresztény orthodox kolostorhoz. Egy mardini arisztokrata családból származó Simeon alapította 397-ben, ő indította el ezzel a fennsíkon a szerzetesi életet. Fénykorában Simeon alatt a kolostorban 400 szerzetes élt, voltak akik Egyiptomból érkeztek. Ma körülbelül három szerzetesből, körülbelül 20 apácából és egy püspökből áll a közösség, aki a törökországi szír ortodox egyház feje. Ez a szír nyelvjárások tanításával foglalkozó legfontosabb intézmény a világon.

Ajánlom azt is, hogy látogass el egy elhagyatott jezidi faluba is , mint amilyen Kiwex (Mağaraköy). Engem azért is érdekelt nagyon, mert jártam Irakban a jezidi vallásúak szent helyénél Lalishban.   

A jezidik egyetlen Istenben hisznek, aki hét angyalt bízott meg a világegyetem uralmával. Malak Tawus (Melek Taus), a „pávaangyal” a legistenibb mind közül, és ő Isten kapcsolata a földdel. A jezidik gyakran páva szimbólumokkal díszítik otthonukat, és közvetlenül hozzá imádkoznak, ami feldühíti az ortodox muszlimokat. Ráadásul nincsen a többi nagy valláshoz hasonló szent könyvük.  A jezidik egész történetük során üldöztetések közepette igyekeztek megőrizni vallásukat, amelyhez elengedhetetlen, hogy egymás között házasodjanak.

7. Doğubayazıt: Ararát hegy és Ishak Pasa palotája

Doğubayazıtba két dolog miatt érdemes ellátogatni: az Ishak pasha palota és az Ararát-hegy.

Beyazit provincial bégje építette a palotát, utódja fejezte be és róla is kapta nevét. Egy különleges török palota, amely nem kimondottan oszmán stílusban épült, hanem ötvözi az anatóliai, perzsa és észak-mezopotámiai stílusjegyeket. Esőre állt az idő, mikor megérkeztünk, hol eleredt, hol elállt, élőben fantasztikusak voltak a változó színek. Zárásképpen a palota feletti kávézóból élvezheted a gyönyörű kilátást. 

Doğubayazıt az a város, ahol Törökországban a legközelebb kerül az ember az 5137 méter magas Ararát hegyhez.

Az örmény hagyomány szerint az Ararát az univerzum középpontja, és úgy gondolják, hogy maguk az örmények a hegy lejtőiről jöttek le.  Az Ararátot az arabok sokáig a világ tetejének tartották. Úgy vélték, itt van a két nagy folyó, a Tigris és az Eufrátesz a forrása, életet és civilizációt hozva Mezopotámia nyílt síkságaira.

Az Ararátot a Genezis is említi, mint ahol Noé bárkája partot ért az özönvíz után. Az 1970-es és 1980-as években sokan indultak el megkeresni a bárka maradványait és valóban van egy hely amint eként mutatnak meg a turistáknak. A török kormány kialakította a Noé bárkája nemzeti parkot is feltételezett hely körül. Sokan nem tartják ezt valószínűnek, és én sem tettem ezért külön kitérőt. 

8. Halfeti (hajózás az Eufrátesz folyón), Hasankeyf (hajózás a Tigris folyón)

Halfeti

1999-ben a délkelet-anatóliai projekt következményeként, sok falu, köztük Halfeti kétharmada, vele együtt a mecset jórésze, sok ház, valamint számos régészeti lelőhely is az Eufrátesz víze alá került. Halfetit újjáépítették 7 kilóméterrel arrébb, ez lett „Új Halfeti”. Furcsa módon az árvíz a turizmus révén megélhetési lehetőséget teremtett. A hajókirándulások egymást érik, valamint számos étterem nyílt. Sokan az éjszakát is ott töltik az egyik hangulatos szállodában kilátással az Eufráteszre. Ma az Urfa és Gaziantep között fekvő Halfeti népszerű kirándulóhely. A hajótúra egyik fő célja Törökország egyik legnagyobb középkori erődítménye Rumkale várának megtekintése a hajóról.

Hétvégén különösen nagy a hajóforgalom, hangosan szól a zene, sokan táncra is perdülnek. Igazi buli hangulat kerekedik a fedélzeten.

Hansankeyf

Hasankeyf gazdag történelemmel rendelkezik, mint az Artukid Birodalom egykori fővárosa a 12. században. 1232-től a város a kurd ajjubid királyok, Szaladin leszármazottai fővárosaként szolgált, mielőtt 1416-ban az oszmánok kezére került.

Halfetiben az Eufrátesz folyón, Hasankeyfben pedig a Tigris folyón lehet hajózni. Halfetihez hasonlóan Hasankeyf is a gátak építése okozta árvíz áldozata lett.

2020 júliusára az ősi város az ősi emlékekkel, például sírokkal, mecsetekkel és templomokkal együtt teljesen elmerült a gát vizében. Sok lakost áthelyeztek az újonnan épített Hasankeyfbe, amelyet magasabban építettek a folyó másik oldalán. A World Monuments Fund Hasankeyfot a világ 100 legveszélyeztetettebb helyszíne közé sorolta.

9. Diyarbakır: a török kurd főváros

Több mint egymillió lakosával a világ legnagyobb kurd nyelvű városa, és a második legnépesebb város Délkelet-Törökországban Gaziantep után. Mindigis Törökország délkeleti részének kulcsvárosa volt. A délkelet-törökországi városokban, így Diyarbakırban is korábban oszmán tisztviselők, arabul beszélő városlakók és törökül beszélő örmények laktak, valamint kurd törzsfőnökök, akiknek a városokban voltak kúriáik. Az örmények kiűzésével az I. világháború alatt és közvetlenül azt követően települtek be tömegesen a kurdok. Diyarbakırt egy 5.5 km hosszú  szinte teljesen fennmaradt falrendszer veszi körül, amelyen belül szűk, kanyargós utcákkal tagolt jellegzetes örmény, keresztény, kurd és arab negyedek alakultak ki, mindegyik saját közösségi épületekkel, templomokkal és mecsetekkel. 2015-16-ban súlyos összecsapások voltak a török hadsereg és a függetlenségre törekvő Kurd Munkáspárt felkelői között, amely az óváros nagy részét romokká változtatta. Ma már szinte semmi nem látszik ebből.

Az egyik legfontosabb látnivaló a Nagymecset (Ulu Cami), amely eredetileg a Szent Tamás-székesegyház, a legnagyobb templom volt Diyarbakırban, de később a város fő mecsetjévé alakították át az arab hódítás idején a 7.században. Ma is ez az egyik legrégebbi mecset az országban és az iszlám ötödik legfontosabb szent helyeként (Harem-i-Şerifi) tartják számon. Egyértelműen a 7. századi damaszkuszi Nagy Omajjád-mecset mintájára készült, és hozzá hasonlóan a kereszténység előtti időkben pogány templomként használták.

A főutcán, majdnem a Nagymecsettel szemben található a mindig forgalmas, fekete-fehér csíkos Hasan Paşa Hanı, egy hatalmas, 1572–75-ben épült karavánszeráj, kétszintes, az udvarra néző árkáddal és egy központi szökőkúttal. Az istállók egykor 500 ló befogadására is alkalmasak voltak. A bejáratnál már adják a mogyorós ízvilágú kurd kávéspecialitást, bennt pedig kávézók, éttermek, szőnyeg, ékszer és régiség árusok várják a látogatókat. Diyarbakır évszázadokon át az örmény és szír ezüstművesség központja volt, s a mai kurd mesterek az ő hagyományaikat viszik tovább.

A négyoszlopos minaret, helyi nevén Dört Ayaklı Minare a szabadon álló minaretet tartó négy oszlopról kapta nevét és az egyetlen ilyen építmény Anatóliában. A négy bazaltoszlop körülbelül 2 méter magas, így az emberek közvetlenül alatta sétálhatnak. Az emberek folyamatosan kőröznek itt, mert a helyi legenda szerint hétszer körbejárva kívánságuk valóra válik. Úgy gondolják ugyanis, hogy az oszlopok iszlám jog négy iskoláját képviselik.

Diyarbakır templomai közül kettőt érdemes megnézni. A Surp Giragos a legnagyobb örmény templom a Közel-Keleten, amit 2016-ben elkobzott a török kormány, de a felújjítások után 2022-ben ismét megnyitotta kapuit.

Az évszázadok során a különböző keresztény felekezetek templomai közül a legtöbb tönkrement ahogy a közösségek megfogyatkoztak, de néhány még mindig álll mint például a szír ortodox Szűz Mária templom.

A Dengbêj Házban nagyon különleges élményben volt részem. Az anatóliai vándor énekesek a századfordulós Isztambul kávéházainak gyakori vendégei voltak, de míg onnan már eltűntek, kelet-anatóliai városokban még lehet találkozni velük. A vándor énekesek eposzokat, népdalokat, saját szerzeményeket adnak elő, rendszeresen fellépnek, versenyeik vannak. A Dengbêj Házban minden nap 10 és délután 4 között néhány közismert dengbêj ad elő.

Estére igencsak megteltek az utcák, óriási élet van a szinte teljes egészében kurdok lakta Diyarbakırban. Hangulatos belső udvaros éttermekben és karavánszerájokból átalakított hotelekben lehet megszállni.

Amit érdemes tudni Kelet-Törökországba utazás előtt

10. Van város és a Van-tó

Van egy feltűnően modern, nyüzsgő város, amely mintha most épült volna vadonatúj lakóépületekkel, bevásárlóközpontokkal és széles utcákkal. A lakosság nagy része kurd, de egykor a jelentős örmény lakosságú örmény királyságok szíve volt. A törökországi örmények sorsa érzékeny téma, és Törökországnak más a véleménye az 1915-1918 között elhunyt vagy deportált örményekről. Mindezek ellenére ma is mintegy 70 000 örmény él Törökországban.

A Van régiónak sajátos történelme van. Urartu nagy birodalom lett, és i.e 900-tól 500-ig uralkodtak. Az első uralkodók azonban a hettiták hurrita ősei voltak itt a Kr.e. 2. évezredben.

A perzsa médek az Asszír Birodalom megdöntésével véget vetettek Urartu uralmának. A Perzsia felé vezető úton Nagy Sándor elfoglalta Van régiót i.e 331-ben, majd halála után a Szeleukida Birodalom része lett. Amikor a rómaiak megdöntötték a szeleukidákat, a terület egy időre római kézbe került. Nagy Tigranész örmény király, elfoglalta Vant a rómaiaktól, és itt alapította meg az első örmény királyságot, Vaspurakan néven. A 7. századtól évszázadokon át muszlimok irányítása alatt maradt.

Az 1750 méteres tengerszint feletti magasságban található Van-tó a legnagyobb Törökországban, amelyet 3000, sőt 4000 méteres csúcsok vesznek körül. A tónak nincs kifolyása, és hatszor sósabb, mint a tenger, ami azt jelenti, hogy inkább lebegni, mint úszni lehet benne. A víz hihetetlenül tiszta, de a nyári hónapokban is meglehetősen hideg marad.

Van-ban mindenképpen érdemes felmenn a hatalmas Urartu fellegvárba, ahonnan különösen naplementekor fantasztikus a városra és a tóra.

Akdamar sziget

Népszerű program egy napos kirándulást tenni Akdamar szigetére Van városból. Itt áll a híres Akdamari Szent Kereszt templom, amely Vaspurakan örmény királysága alatt épült. 2010 szeptemberében a török ​​kormány csaknem 100 év után először engedélyezte az örmény egyháznak, hogy istentiszteletet tartson, az eseményről a nemzetközi sajtó is beszámolt.

11. Gaziantep

Gaziantep Törökország délkelet-anatóliai régiójának legnyugatibb része, és az egyik legnagyobb város több mint 1,5 millió lakossal. Gaziantepet 2023-ban sújtotta a földrengés, várát jelenleg restaurálják. A lakosság többsége török, jelentős kurd kisebbséggel és szíriai menekültekkel.

A Gaziantep a “pisztácia dió fővárosa” néven van jelölve, és állítólag Törökország legjobb baklavája, amelyet a közel 200 cukrászda egyikében kóstolhat meg. Még a városi tejes baklava is megvan benne. Még az is ízleni fogja, aki egyébként nem szereti a hagyományos, nagyon édes változatot. Gaziantep legfontosabb látványossága a Zeugma Múzeum, a világ legnagyobb mozaikmúzeuma, amely 1700 m2 mozaikból áll. Az értékes mozaikokat a közeli ősi Zeugma városból mentették ki, amely a Kr.e. 3. századból származik, amikor elöntötte az Eufráteszre épített Birecik-gát. A múzeum annyira híres, hogy Kelet-Törökországban utazva kötelező látnivalónak tekintik.

A Zeugma mozaikokat az Eufrátesz partjáról gyűjtött színes kőből készítettek, amelyet üvegcseppekkel egészítettek ki a hiányzó színek, például a narancs, a világoskék vagy a sötétzöld érdekében. Részben megsérültek a szászáni támadások során, de nagyrészt sértetlenek maradtak. A mozaikok beborították a jómódú zeugmai lakóházak padlóját vagy akár a medencék alját is a központi udvarokon.

Gaziantepet súlyosan megrongálta a 2023-as földrengés, de a Zeugma Múzeumot nagyrészt megmentették, és csak két és fél hónappal a tragikus esemény után nyílt meg.

12. Trabzon

Trabzon népszerű üdülőhely a Fekete-teger partján. Leghíresebb látnivalója a lenyűgöző, színes freskókkal díszített Hagia Sophia székesegyház, bár erősen vitatott az, hogy 2023-ban mecsetté alakították.

Trabzonból rövid kirándulást lehet tenni az Atatürk Köşkü-be, az Atatürk nyári házába, amely néhány kilométerre található a dombok között.

Azonban Trabzonba mégis elsősorban a hegyoldalba épült Sumela kolostor miatt látogatnak el. A görög ortodox kolostort valószínűleg I. Theodosius császár építtette a 4. században.

Remélem, hogy a leírás és képek kedvet csináltak, hogy ellátogass Kelet-Törökországba. Sokszor a kevésbé turisztikus helyeken érnek minket a legnagyobb élmények és meglepetések.