Ez a cikk “affiliate linkeket” tartalmaz. További információkért kattints az ezzel kapcsolatos tájékoztatóra.
Koszovó nagy valószínűséggel Európa legkevésbé látogatott országa, pedig kis méretéhez képest meglepően sok látnivalója van. Olaszországon kívül itt adják a legjobb kávét, fantasztikus az éjszakai élet és több világörökségi helyszínnek is otthona. De még túrázni és síelni is lehet Koszovóban. Az alábbi 6 napos program ideális lehet egy koszovói látogatáshoz. Ezen kívül részletesebben olvashatsz Koszovó legfontosabb látnivalóiról.
- 6 nap Koszovóban
- Pristina, a főváros
- Szállás Pristinában
- Gračanica kolostor (UNESCO Világörökség)
- Rahovec
- Prizren, Koszovó legszebb városa
- Szállás Prizrenben
- Gjakova
- Szállás Gjakovában
- Visoki Dečani kolostor, Koszovó egyik legfontosabb látnivalója
- Peja, Peć Patriarchátus kolostora
- Szállás Pejában
- Rugova szurdok
- Adem Jashari emlékhely
- Mitrovica
- Szállás Mitrovicában
- További posztok a Balkánról
6 nap Koszovóban
1.nap: Pristina
2. nap: Gračanica kolostor, Rahovec
3.nap: Prizren
4.nap: Gjakova, Visoki Dečani kolostor
5.nap: Peja, Rugova kanyon (ha túrázni szeretnél, plusz egy nappal számolj)
6. nap: Adam Jasheri emlékhely, Mitrovica
Pristina, a főváros
Legyünk őszinték. Pristina első látásra nem szép város. Pristinában nincsenek lenyűgöző látványosságok, de így is nagyon jól éreztem magam. Nem a műemlékek, hanem a hangulatos kávézók, éttermek és az éjszaki nyüzsgés miatt. A külföldi turisták helyett koszovóiakkal van tele Pristina és az ország, akik a nyári szabadság alatt hazalátogatnak.
Pristina sokáig kisváros volt, és csak a 14. és 15. században fejlődött fontos kereskedelmi és bányászati központtá. Multikulturális város lett, ahol a színes bazárjában albánul, törökül és szerbül beszéltek, mecsetek, katolikus és ortodox templomok álltak egymás mellett. Még egy kis zsidó közösség is létezett. Amikor a kommunista Jugoszlávia idején Pristinát választották Koszovó fővárosának, gyors építkezések zajlottak. Ebbe beletartozott az is, hogy az oszmán épületeket (mecsetek, bazár, házak) lerombolták egyszerűen azért, mert a múlt szükségtelen örökségének tekintették. A Milošević alatti szerb megszállás és az UNMIK (az ENSZ ideiglenes koszovói igazgatási missziója) időszaka is nyomot hagyott a városon. A gyorsan fejlődő főváros vonzotta a bevándorlókat, és lakossága az 1947-es kevesebb mint 10 000-ről 300 000-re nőtt.
A város építészete ma már a szocialista sokemeletes épületek és az üvegtornyok furcsa keveréke. Csak néhány ház és mecset maradt meg az oszmán korból. A folyamatban lévő nagyszabású építkezések modern városképet vetítenek előre.
Az 1970-es évek gyors gazdasági növekedése a 1980-as évek jugoszláv gazdasági és társadalmi válságával ért véget.
Pristina és az ország újkori történelmét elsősorban a koszovói háború (1998. február 28-tól 1999. június 11-ig) határozza meg, amely 10 000 ember halálát okozta. Csaknem egymillió koszovói albán vált menekültté, és 1600 ember még mindig eltűntnek van nyilvánítva.
Az 1998-1999-es koszovói háború után az UNMIK vette át Koszovó kormányzását, amely akkor még nem volt legitim ország. Az érintett országokkal kötött különleges megállapodások alapján átmenetileg Izland zászlaját és Monaco mobiltelefonszámát használta Koszovó. A háború után a legtöbb városi szerb és roma elmenekült Pristinából, mert félt a megtorlástól.
Koszovó 2008. február 17-én kikiáltotta függetlenségét, ezzel Pristina Európa legfiatalabb államának fővárosa lett.
A több ezer nemzetközi alkalmazott jelenlétével Pristina gazdasági fellendülést élt meg, és egy kozmopolita légkört vett át, ahol nemzetközi ételeket kínáló éttermek és számos divatos kávézó nyílt meg.
Amit ne hagyj ki Pristinában
1. Kezdd a napot egy kávéval
Koszovóban van a legjobb a kávé Olaszországon kívül. A Soma Book Station és a Caffez két szuper kávézó.
2. Vegyél részt egy ingyenes városnéző sétán (angol nyelvű), hogy többet megtudj Pristináról és Koszovóról
3. Az Újjászületés emlékműve (Newborn Monument)
Pristina egyik leghíresebb műemlékét 2008. február 17-én állították fel, amikor Koszovó kikiáltotta függetlenségét Szerbiától.
4. Háborús emlékművek
A „hősnők” arra a több mint 2000 albán koszovói nőre emlékeztetnek, aki nemi erőszak áldozatai voltak a háború alatt. Egy emlékmű a KFOR-nak, a NATO vezette koszovói nemzetközi békefenntartó erőnek, egy másik pedig a háború óta eltűnt 1600 embernek állít emléket
5. A Koszovói Egyetem Nemzeti Könyvtára
Pristina egyik legkevésbé attraktív, de talán leghíresebb épülete. Belülről is érdekes!
6. Az ellentmondásos befejezetlen szerb ortodox templom
A hatalmas, befejezetlen szerb ortodox templomot Slobodan Milošević a Pristinai Egyetem területén kezdte építeni. A háború véget ért, így a templom soha nem készült el.
7. Menj fel a Teréz anya-székesegyház harangtornyába, ahonnan a legjobb a kilátás Pristinára
8. Bill Clinton szobra
A koszovóiak így fejezték ki hálájukat az Egyesült Államoknak, amely véget vetett a koszovói háborúnak, miután 78 napig bombázta a jugoszláv hadsereg koszovói létesítményeit.
9. Testvériség és egység emlékműve
Az emlékművet 1961-ben állították fel a második világháborúban életét vesztett partizánok emlékére.
10. Szkanderbég tér
A Skanderbeg tér Pristina társasági életének központja. Középen Szkanderbégnek, a leghíresebb albán középkori hősnek a tiranaihoz hasonló lovas szobra áll.
11. Látogasd meg Pristina oszmán örökségeit
A Néprajzi Múzeum, a Murad szultán és a Mehmet Fatih mecsetek a legfontosabb látnivalók Pristina oszmán részén.
12. Élvezd Pristina nyüzsgő éjszakai életét
Este a Teréz anya utca tele van helyiekkel, fiatalokkal és idősekkel, így ez a város legélénkebb része.
A Shpia e Vjeter, a Pishat és a Me lugë nagyszerű éttermek, és ne hagyjd ki a Taverna Tironát a Rakia utcában.
Szállás Pristinában
Olcsó
Közepes árfekvésű
Magasabb árfekvésű
Hotel Ambassador: Pristina egykor egyetlen luxusszállodája még mindig megfizethető szállás magas szintű kényelemmel
Hotel Garden: 3 km-re a központtól, a nemzetközi személyzet körében népszerű előkelő szálloda, amely különösen két jó étterméről ismert.
Swiss Diamond Hotel: A jugoszláv időkben ez volt Pristina legfényűzőbb szállodája. Maga Tito marsall kétszer szállt meg a 104-es szobában. Az 1990-es években ideiglenesen a jugoszláv háborúk menekültjeinek elhelyezésére szolgált, és olcsó hely volt, amíg meg nem vásárolta Pacolli volt elnök és üzletember, akiről úgy gondolják, hogy a világ leggazdagabb albán etnikumú embere.
Gračanica kolostor (UNESCO Világörökség)
Pristinából rendszeres buszjáratok indulnak a mindössze 10 km-re lévő Gračanicába. A háború előtt ez csak egy jelentéktelen falu volt, de 1999 után mintegy 10 000 lakosú, főleg az albánok megtorlása elől érkező szerb menekültek lakta várossá fejlődött és lett egy szerb enklávé Koszovó közepén. Ez a szerb ortodox püspök székhelye, a szerb közösség legfontosabb politikai, kulturális és szellemi központja. Turistaként nem éreztem nagy különbséget, mint ahogy Boszniában sem amikor Republika Srpska (Bosznia szerb köztársaság) területén jártam. Az emberek kedvesek voltak, az utcai árus ajándékba adott gyümölcsöt kisfiamnak, és el is kísért valaki a kolostorig, amikor odafelé elbizonytalanodtam. Itt szerb zászlók lobognak, és piros-kék-fehér színekben pompázik még a gyalogos híd is. Számos szerb fogásokat kínáló étterem is van.
A 14. századból származó szerb ortodox kolostor az UNESCO világörökség része, ahol ma 14 apáca él. Mint mindig, ennek a szerb ortodox templomnak is gyönyörű élénk színekkel díszített a belseje.
Rahovec
Rahovec maga a koszovói borvidék, és tökéletes hely a külföldön egyre népszerűbb koszovói borok megkóstolására. Én a családi székhelyű, 7 hektáros szőlőültetvényekkel rendelkező Kosova Borászatot látogattam meg, és nagyon tetszett. A Stone Castle Vineyards & Winery azonban a leghíresebb és legnagyobb pincészet, amelyet az 1950es években alapítottak. Különféle vezetett túráik vannak, amelyet két nappal előtte kell lefoglalni. Nyitva tartás: 10:00 és 16:00 előzetes egyeztetés alapján.
Ha nem is szereted a bort, a Zatrič-erődből akkor is érdemes a szőlőültetvényekkel borított dombokra letekinteni, amelyet autóval 15- 20 perc alatt elérni Rahovec központjától.
Prizren, Koszovó legszebb városa
Prizren meglepően turisztikus város. Éjjel-nappal tele volt a városközpont. Arról neves, hogy itt van a legtöbb oszmán időkből megőrzött épület és ez a legmultikulturálisabb város katolikus és ortodox templomokkal és mecsetekkel. Illetve arról is, hogy minden augusztusban otthont ad egy rangos dokumentumfilm fesztiválnak. A leghíresebb és legnagyobb mecset a központban található Sinan Pasa mecset, amely az előtte álló kőhíddal nagyon jó fotótéma.
Prizren azért is különleges, mert ez az egyetlen hely, ahol a szerb és az albán mellett a törököt is széles körben használják. Így aztán számos török éttermet is lehet találni. Egész sok látnivaló is van, de már csak a hangulatos éttermek miatt is érdemes idejönni.
A 14. századi Ljeviš Boldogasszony templom egyike a négy „Koszovói Középkori Emlékműnek”, amely az UNESCO Világörökség része. 2004-ben Koszovó-szerte fellángoltak az szerb-albán etnikai konfliktusok és a háború óta a legerőszakosabb összecsapásokra került sor. Albánok több szerb ortodox templomot, többek között ezt is megrongálták, és még most sem látogatható.
Prizrentől néhány kilométerre található a Szent Arkangyalok szerb ortodox kolostor, amelyet a szerb Nemanjić-dinasztia híres uralkodója, Stefan Dušan épített. Egyesek szerint ennek a kolostornak a köveit használták fel az oszmánok a Sinan mecset építéséhez. Az 1998-1999-es koszovói háború és a 2004-es események alatt ezt is megrongálták. Ma a Szerb Köztársaság védelme alatt áll. Csak egy szerzetes tartózkodik a kolostorban, akivel véletlenül találkoztam is a látogatásom során. Aki akar egyébként megszállhat a kolostor területén lévő csended vendégházban, de engem Prizren nyüzsgése jobban vonzott.
Prizren kicsit Mostarra emlékeztetett, bár a kőhídja nem hasonlítható a mostarihoz, de a hangulata mégis kicsit olyan. A város fekvése gyönyörű, a Prizren folyó mentén a Sharr-hegység lábánál fekszik. A hegyen álló erődhöz 15 percnyi sétával lehet felkapaszkadni. Itt nincs sok látnivaló, ingyenes is mint majdnem minden Koszovóban, de a falakkal körülhatárolt nagy terület láthatóan kedvelt szabadidős hely a családok számára, ahol hagyják szaladgálni a gyerekeket. Innen nyílik a legjobb kilátás a városra, különösen naplementekor fantasztikus látvány.
Szállás Prizrenben
Olcsó
Közepes árfekvésű
Magasabb árfekvésű
Luxury Apartment near Old Town
Gjakova
Gjakovát kevesebben ejtik útba Koszovóban, pedig nagyon hangulatos város és ideális megálló Peja és Prizren között. Fő attrakciója az 1 km hosszú oszmán bazár, ahol mintegy 500 hagyományos kézműves üzlet, valamint modern butik és étterem található. Mivel a legtöbb látnivaló az oszmán bazár területén található, könnyen be lehet járni gyalogosan.
Az üzletek mellett Gjakovában tekkék (szúfi dervis lakhelyek), mecsetek és hagyományos kullák (erődített albán toronyházak) találhatók. Bár nem maradtam Gjakovában éjszakára, az éttermek és bárok nagy száma azt mutatja, hogy a városban pezsgő éjszakai élet zajlik és néhány étterem állítólag Koszovó legjobbjai közé tartoznak. Gjakova egy vallásilag sokszínű város, ahol a lakosság 20%-a katolikus. Ezenkívül híres tradícionális zenéjéről és éjszakai életéről.
A 15. században Gjakova csak egy kis falu volt, amely a 17. századra nyüzsgő kereskedelmi várossá nőtte ki magát, és a Balkán egyik legfejlettebb kereskedelmi központjaként tartották számon.
Azonban a koszovói háború legnagyobb mészárlása és emberjogi visszaélések is Gjakovához köthetők. A gjakovai események a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék egyik fő témái voltak, és a Slobodan Milošević szerb elnök ellen emelt vádak között is nagy súlya volt. Azóta a várost újjáépítették, és alig látni az 1999-es pusztítás jeleit, de a háború után szinte az összes szerb elmenekült Gjakovából.
A Nagy Bazárt 1999-ben felgyújtották, és mivel fából épült, a tűz gyorsan terjedt és az egész lángra kapott. Amennyire lehetett, az eredeti formájában építették újra és ma is ez a város legszebb része. Egész Koszovó legrégebbi bazárja a Hadum mecset köré épült. Koszovóban nincsenek óriási mecsetek, mint például a Közel-Keleten, hogy leesik az ember álla, de az itteni Hadum mecset vetekszik Koszovó legszebb mecsetje címért. A belsejét virágos (beleértve a ciprusfákat) és geometrikus minták, valamint a Koránból vett idézetek díszítik, amelyek nem harsány, hanem éppen ellenkezőleg, halvány, de nagyon harmónikus színekkel vannak kifestve. Először tehát a mecset épült a 16.században, majd az azt körülvevő több száz üzlet.
Még mindig akad néhány helyi kézműves, akik hagyományos mesterséget folytatnak. Gjakova egész Koszovóban ismert kézzel készített egyedi faragásokkal ellátott és színes mintákkal dekorált fabölcsőiről (“Diep”). Más kézművesek “Plis”-t, a hagyományos fehér albán sapkát készítik, de Gjakova híres varrónőiről is.
Bár én csak nappal jártam itt, és az egymás mellett sorakozó éttermek, bárok teraszai jórészt üresen álltak, de el tudom képzeli mekkora lehet ott az élet este, amikor minden tele van.
Szállás Gjakovában
Hotel Çarshia e Jupave (hagyományos albán kulla szállodává alakítva)
Visoki Dečani kolostor, Koszovó egyik legfontosabb látnivalója
Dečan városából félórás sétával el lehet jutni a buja zöld környezetben, a hegyek lábánál fekvő Dečani szerb ortodox kolostorhoz, amely az UNESCO Világörökség része. Maga Dečan nem túl érdekes, csak a kolostor miatt érdemes útbaejteni.
Mivel a szerb kolostor egy albán többségű területen fekszik, a KFOR (a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderőerő Koszovóban) védi. Ez azt jelenti, hogy az odafelé vezetúton álló ellenőrzőponton figyelték az elhaladókat és a látogatás idejére le kell adni biztonsági okokból az útlevelet. A háború 1999-ben ért véget, de a szerbek és az albánok között máig nagy a feszültség, emiatt Európa egyik legveszélyeztetettebb kulturális örökségi helyszíne a kolostor.
A kolostor templomának belsejét bibliai jeleneteket és a legnagyobb középkori szerb uralkodó Nemanja család tagjait ábrázoló színes freskók borítják, több mint 1000 figurával. Sajnos nem lehet fényképezni a templom belsejében, pedig tényleg lenyűgöző.
A Nemanja családhoz tartozó III. István Uroš király építette a 14. században, és kívánsága szerint itt temették el, bár akkor még befejezetlen volt a kolostor. A legtöbb Nemanja uralkodóhoz hasonlóan őt is szentként tisztelték. Fia, Dušan István fejezte be az építkezést.
Az oszmán időkben a kolostornak különleges kiváltságai voltak, nemcsak védelmet, hanem különleges adójogi státuszt is élveztek a szerzetesek. A néphit szerint az uralkodó sírjának gyógyító ereje volt, így ezt a helyet ortodox, katolikus és muszlim albánok egyaránt tisztelték.
A kolostor az 1998-as és 1999-es koszovói háború idején különböző etnikumú menekülteknek nyújtott menedéket. A 2004-es koszovói zavargások során, amelyek Mitrovicában kezdődtek és az ország többi részére is átterjedtek, a NATO békefenntartó erői (KFOR) léptek közbe, mert feldühödött albánok egy csoportja sok más szerb ortodox templomhoz hasonlóan ezt is megtámadta.
Csütörtök este 7 órakor (a hivatalos nyitvatartási időn kívül) a látogatók részt vehetnek a szerzetesek esti imádságán, illetve vasárnap reggel 8 órakor pedig az istentiszteleten. Erdemes úgy időzíteni a látogatást.
Szép gesztus, hogy a látogatás után minden látogatót várnak egy csésze teára, kávéra és rakira (a helyi rövidital) a templommal szembeni épületben.
Peja, Peć Patriarchátus kolostora
Koszovó Pristina és Prizren után harmadik legnagyobb városa egyben a Rugova-szurdok kapuja. Peja fontos kereskedőváros volt az oszmán időkben és a Peja Liga központja, amely azért jött létre, hogy megvédje az albán érdekeket az Oszmán Birodalomban. Haxhi Zekáról, a mozgalom vezetőjéről neveztek el egy teret, egy tornyot, egy malmot, sőt a pejai állami egyetemet is. És természetesen szobrot is kapott a városban.
A kommunista időkben Peja iparosodott, és több gyárat nyitottak, köztük egy cukorgyárat és egy sörfőzdét. Peja Koszovó legnépszerűbb sörét gyártja.
A legtöbb koszovói városhoz hasonlóan Peja híres bazárja is nagy károkat szenvedett az 1999-es háború során, de amennyire lehetett helyreállították eredeti oszmán stílusában.
Pristinához hasonlóan néhány utcát olyan prominens személyekről neveztek el, akik fontos szerepet játszottak a NATO szerbek elleni beavatkozásában a koszovói háború idején. Így van Tony Blair utca, aki aktívan szorgalmazta a NATO-szövetségesek beavatkozását, illetve Madeleine Albright utca, aki az Egyesült Államok akkori külügyminisztere volt, de létezik egyszerűen NATO utca is.
Peja gyönyörű helyen, az albán Alpokban fekszik, így érdemes a napot azzal kezdeni, hogy megiszol egy kávét egy tetőtéri kávézóban, ahonnan gyönyörű a kilátás.
A Peć Patriarchátus kolostorát Peja központjából fél óra sétával lehet elérni. A Szerb Ortodox Patriarchátus székhelyeként Peja a szerb nemzet különleges jelentőségű szellemi központja, ahol számos érsek és pátriárka nyugszik. Gračanica, a Viskoki Dečani kolostor és a Ljeviši Boldogasszony-templom mellett ez a negyedik UNESCO Világörökségi helyszín Koszovóban.
Miután egy főként albánok lakta régióban fekszik, a Visoki Dečani kolostorhoz hasonlóan biztonsági okokból a KFOR (NATO koszovói békefenntartói) védik és az útlevelet a látogatás ideje alatt le kell adni.
Peja legérdekesebb része az oszmán időkben épült régi bazár. Napközben nagyon nyüzsgő, de este bezárnak az üzletek, és a városközpontban folytatódik az élet. Kár, mert a bazár olyan szépen ki van világítva, de egy-két ember kivételével teljesen üres ilyenkor. Ez a bazár is szinte teljesen elpusztult a 1998-1999-es koszovói háború során, de az Európai Unió pénzügyi támogatásával amennyire lehetett helyreállították. Fénykorában közel 1000 különböző mesterségbeli kézműves üzlet működött, de ma már csak néhány hagyományos mesterséget (kovácsmunka, szabászat, cserzés, kalapkészítés, fazekasság, szövést) űznek.
Peja közismert arról, hogy itt a hagyományos kullák, albán erődített tornyok több szép példájával lehet találkozni. Ezek a masszív építmények védelmi célból megerősített lakóházak voltak, ahol az alsó szinten az állatok helye volt, a második és harmadik szinten pedig a lakórész. Én egy kullából átalakított étteremben vacsoráztam, de ilyen szállások is lehet aludni. Népszerű fotótéma a város leghíresebb szállodája, a Hotel Dukagjini.
Az estét mindenképpen az új városrészben érdemes tölteni, ahol megtelnek a hangulatos éttermek és bárok.
Szállás Pejában
Rugova szurdok
A Peja mellett induló Rugova szurdok Koszovó egyik legszebb vidéke, Európa egyik leghosszabb és legmélyebb, 25 km hosszú kanyonja, amely Montenegró határáig húzódik, és akár 1000 méter mély is lehet. A Lumbardhi i Pejës folyó átvágja a kanyont, amelyet úszásra alkalmas természetes medencék szakítanak meg.
Ha több időd van, tölts egy egész napot csak a Rugova-völgy felfedezésével, túrázással, vagy ha autóznál inkább, állj meg egy-egy kilátónál és gyönyörködj a fantasztikus tájban.
Naponta kétszer, reggel 8-kor és délután 3-kor indul egy kisbusz Pejából a Rugova szurdok mélyén fekvő Bogë városkába, amely télen népszerű síközpont. Ha a reggeli busszal mész, akkor túrázhatsz Bogë városban, majd a délutáni busszal visszajöhetsz Peja városába.
Ha komolyabb túrát tervezel, mindenképpen látogass el a Peć kolostor közelében működő információs központba, ahol részletesen elmondják a lehetőségeket.
Adem Jashari emlékhely
Ezt a modern, rendkívül gondozott emlékhelyet Mitrovicától nem messze azért érdemes meglátogatni, mert a koszovóiak számára ez felér egy zarándoklattal.
Adem Jashari Koszovó függetlenségének szimbóluma, nemzeti hős, nemcsak a koszovóiak, hanem az albánok számára is. Ő volt az egyik alapítója a KLA-nak (Koszovói Felszabadító Hadsereg vagy UÇK), a koszovói albán szeparatista mozgalomnak, amely az 1990-es években Koszovó Jugoszláv Szövetségi Köztársaságtól való elszakadásáért küzdött.
Fontosságát tükrözi, hogy számos létesítményt neveztek el róla, mint a Nemzeti Színház, az Olimpiai Stadion és a pristinai nemzetközi repülőtér.
Miután Ademi több szerb rendőrök elleni támadásban is részt vett, 1998 márciusában megtámadták a prekazi házát, őt és számos családtagját megölték. A látogatható komplexum egyik része az otthona, amely még mindig magán viseli a támadás jeleit. Másik része ő és családtagjai katonákkal őrzött nyughelye. Jasharit gyakran hasonlítják a nagy albán hőshöz, Skanderbeghez.
Mitrovica
Mitrovica Koszovó legfurcsább városa, ahol a szerbek és albánok az Ibar folyó két oldalán egymástól teljesen külön élnek a koszovói háború óta. A háború 1999 júniusában véget ért és Koszovó az utazók számára már biztonságos. Mitrovica azonban ma is az ország legproblémásabb helye, ahol bármikor felszínre törhetnek az etnikai ellentétek. A szerb és az albán oldalt a városközpontban egy gyalogos híd köti össze, mint a kettéosztottság szimbóluma. Számos albán és szerb még soha nem ment át a hídon, pedig alig 20 méterre van a túloldal.
Akinek háza volt a másik oldalon, az már többségében eladta. A megosztottság ugyanis úgy tűnik tartós marad.
Az Ibartol eszakra lévő túlnyomórészt szerbek lakta oldalon a dinár a hivatalos pénznem és csak szerbül beszélnek. A déli, albánok lakta részen euro a hivatalos pénznem, mint egész Koszovóban és csak albánul beszélnek.
A két oldalt összekötő híres hidat a NATO koszovói békefenntartói őrzik. Amikor átsétáltam rajta, úgy éreztem más világba csöppentem, pedig ott is zajlott este az élet. A temérdek szerb zászló felér egy politikai üzenettel és folyamatosan emlékeztet melyik oldalon is vagyunk. Ez a rész sokkal kisebb, mert a szerbek Mitrovica lakosságának mindössze 10-15%-át teszik ki. Ez nem csak a háború óta van így, mindig is kisebbségben voltak. A szerb kormány ráadásul külön fizetést juttat azoknak, akik itt maradnak.
A sétálóutca a szerbek számára rendkívüli jelentőségű Lázár király szobrához vezet, aki a koszovói csatában 1389-ben az oszmán Murad szultánnal ütközött meg és áldozta fel mártírként magát a nemzetért.
A szerb oldalon, a hegy tetején áll a St. Dimitrius orthodox templom, amit kevesebb mint 20 éve építettek. Már innen is szép volt a kilátás, de feljebb mentem, a bányászok emlékművéhez, ahonnan mindkét oldalt jól lehet látni. Merthogy Mitrovica életét nemrég még a bányászat határozta meg. Tulajdonképpen eköré épült a város. A Trepca vállalat fénykorában Koszovó GDP-jének 70%-át adta, valamint összefogta a szerbeket és albánokat.
Ma már ez elképzelhetetlen és a bányák nagy része is bezárt.
Na és itt van a rendszámtábla. A koszovói szerbek nem vezethetnek szerb rendszámú autót Koszovóban, ezért fehér matricákkal takarják el az országjelzést.
Az Ibartol délre már méreténél fogva is jobban pezseg az élet. Egymást érik az éttermek, kávézók, nagy élet van az utcákon, különösen nyáron, amikor úgy tűnik az összes koszovói hazalátogat.
Az albán oldal legszebb látnivalója a szintén modern, 2005-ben török finanszírozással épült Bajram pasa (Isa Beg) mecset.
Összességében, Mitrovica nem a legszebb város Koszovóban, de a kettéosztott város meglátogatásával sokkal jobban megérted Koszovó igazi arcát.
Szállás Mitrovicában
Dél-Mitrovica (albán rész)
Észak– Mitrovica (szerb rész)
North City Hotel is the most common place to stay at
Koszovó valószínűleg Európa legkevésbé népszerű turisztikai desztinációja elsősorban az információhiány miatt. Valójában azonban Koszovó ideális célpont lehet 5-6 napra, vagy akár egy hétre is, akár kombinálni lehet Macedóniával és Albániával is. Nem kerül túl sokba és a pezsgő éjszakai élet mellett történelmi és természeti látnivalókban is bővelkedik. Mégis leginkább a koszovóiak kiemelkedő vendégszeretete az ország fő vonzereje.
Agnes Simigh
Idegenvezető, bloggerAz Alternativ Utak alapítója
Angol nyelvű utazási blogom: www.voiceofguides.com
