AMIT KOSZOVÓRÓL TUDNI ÉRDEMES

Ez a cikk “affiliate linkeket” tartalmaz. További információkért kattints az ezzel kapcsolatos tájékoztatóra.

Koszovóról mint turisztikai célpontról nem sok információ áll rendelkezésre. Az 1990-es évek háborúja mellett valószínűleg a magas munkanélküliség és az ebből adódó nagyszámú Nyugat-Európába érkező koszovói bevándorló jut valószínűleg először eszünkbe. Ennek a körülbelül 10 000 km2-es, körülbelül 1.8 millió lakosú kis országnak (bár nehéz megmondani mekkora az országban és külföldön élő lakosság) nagyon sok arca van kolostorokkal, hangulatos városokkal, kanyonokkal, szőlőültetvényekkel és igazán pezsgő éjszakai élettel. Bár a balkán országok közismertek vendégszeretetükről, Koszovóban ez hatványozottan érvényesül. Koszovó nagy meglepetés volt számomra!

Koszovó legszebb, legérdekesebb látnivalói + útvonalterv

Mikor a legjobb Koszovóba utazni?

Meglepő, de Koszovóba a nyári főszezonban ideális látogatni, amikor a legtöbb külföldön élő koszovói is hazautazik, hogy meglátogassa családját. Nagyon gyakoriak a külföldi rendszámú többnyire német autókl. Még Maseratit vagy Porschét is lehet látni a koszovói utakon. Koszovó ebben az időben hihetetlenül pezsgő, de mivel egyébként kevés külföldi turista érkezik, ilyenkor sem nyomasztóan zsúfolt.

Több százezer koszovói él külföldön, főként Svájcban, Németországban, Ausztriában és Skandináviában. Az ő hazautalásaik nagyjából a GDP 30-40%-át teszik ki. Sokan vannak olyanok is, akik az Egyesült Királyságba vagy az Egyesült Államokba vándoroltak ki. Nagy könnyebbség emiatt a külföldi utazók számára, hogy elég sokan beszélnek angolul, németül vagy néha franciául.

A tavasz és az ősz is jó választás lehet, hiszen az idő még kellemes, de ha a hegyekben is szeretnél túrázni, akkor a nyár a biztosabb választás. A tél viszont hideg, gyakran havazhat is.

Biztonságos Koszovó?

Bár Koszovót sokan most is az 1990-es évek háborújával azonosítják, ma már alapvetően biztonságos. Az albánok és a szerbek között azonban még mindig feszült a viszony. Mitrovica és a tőle északra fekvő régió, ahol a szerb lakosság nagy része él, az ország legproblémásabb része. Legutóbb egy szerbek lakta területen történt albán polgármester megválasztása vezetett összetűzéshez, valamint az, hogy új szabályt vezettek be, miszerint Koszovóban tilos a szerb rendszám használata. A koszovói szerbek azóta fehér matricával ragasztják le a rendszámtáblájukon szereplő országkódot. Utazóként szabadon közlekedhetsz Mitrovicának az Ibar folyó két oldalán fekvő szerb és albán részei között, de mindig kérdezd meg a helyieket az aktuális helyzetről.

2004. március 17-én a szerbek és albánok összecsaptak Mitrovicában, miután három albán fiú állítólag megfulladt az Ibar folyóban, miközben szerbek elől menekültek. A média tévesen azt állította, hogy az incidens etnikai indíttatású volt. Az erőszak átterjedt Koszovó más részeire is, több száz ember megsebesült és csaknem 20 ember meghalt a háború óta legsúlyosabb konfliktusban. Az események miatt feldühödött albánok több szerb kolostort és templomot felgyújtottak.

Milyenek az árak Koszovóban?

Koszovó viszonylag olcsó ország. Először is, alig van, ahol belépődíjat kell fizetni. Ha van, az nem több néhány eurónál. A legolcsóbb szoba 25-30 euróba kerül, de 20 euróért is lehet kapni közös fürdőszobával.

A tömegközlekedési eszközökkel való utazás olcsó; a jegyek Koszovón belül Pristinából bármely városba 2-4 euróba kerülnek.

Egy főétel egy étteremben 7-9 euróba kerül.

Koszovó jó választás, ha olyan európai utazási célpontot keresel, amely megfizethető, és nincsenek turista tömegek.

Tömegközlekedés Koszovóban

A tömegközlekedés nem olyan szervezett a Balkán országaiban mint Európa más részein. Sokszor nincs online menetrend, ritkák a járatok, és bármikor változhatnak. Albániához és Bosznia-Hercegovinához képest azonban Koszovóban sokkal jobb. A buszok sűrűbben járnak, kivéve vasárnap, amikor például azzal szembesültem, hogy vasárnap egyáltalán nincs járat Pristinából Mitrovicába. Általában nem szabad bízni a menetrendekben, még abban sem, amely ki van függesztve az állomáson. Az a biztos, ha személyesen megkérdezed az információs pultnál. Ha a Balkánon tömegközlekedsz, rugalmasnak kell lenned.

Koszovó egy kicsi ország, és egynapos kirándulásokkal gyakorlatilag mindent meg lehet látogatni a fővárosból, Pristinából. Ennek ellenére érdemes a nagyobb városokban éjszakára is maradni, mert így lehet igazán átérezni a hangulatát.

Koszovó történelme röviden

Az albánok az illíreket tekintik őseiknek, akik jóval a rómaiak előtt telepedtek le, a szláv szerbek csak a 6. században érkeztek. Ezért az albánok azt mondják, hogy ők voltak az elsők Koszovóban, és a szerbeket megszállóknak tekintik. A szerbek erről másképp vélekednek, mondván, hogy bár már a középkorban is éltek itt albánok, a lakosság nagy része szerb volt, Koszovó pedig a Szerb Királyság központja volt. Az albánok később vándoroltak be tömegesen, és az oszmán uralom idején kerültek többségbe. Ezt a verziót azzal is magyarázzák, hogy a “Koszovó” szónak is szláv gyökerei vannak.

Stefan Nemanja alapította meg a Koszovó felett több mint 250 éven át uralkodó középkori Szerb Birodalmat irányító Nemanjić-dinasztiát.

Az 1389-es híres koszovói csata a szerb történelem egyik legfontosabb eseménye, amely a szerb nemzeti mítosz alapja, és megmagyarázza, miért olyan fontos Koszovó Szerbia számára. A csata során Lázár herceg szembeszállt Murád oszmán szultán seregével, és vereséget szenvedett. Mártírként tekintenek rá, aki életét és királyságát áldozta a szerbekért. A hősi csata körül számos legenda kering, amelyek a szerb folklór és a szerb történelem szerves részét képezik. Vagyis a koszovói régió a késő középkorban a szerb birodalom szívében feküdt. Ha nem is közvetlenül a koszovói csatában, de a 15. század közepére Szerbia és vele együtt Koszovó teljesen oszmán uralma alatt állt.

A Nemanjić-dinasztia uralkodói Koszovót a szerb ortodox egyház székhelyévé is tették és azért is kiemelten fontos, mert a vallás a szerbek identitását alapvetően meghatározza. A koszovói csata körüli mítoszt a 19. században élesztették fel, azóta szerves része a szerb történelemnek és a nemzeti büszkeségnek. Szerbia modernkori történelme Koszovóval kezdődik.

A Szerb Birodalom bukása után Koszovó viszonylagos békében és stabilitásban élt az Oszmán Birodalom tartományaként több száz évig.

Az Oszmán Birodalom felbomlásával Koszovó nemzeti követelések tárgyává vált. Szerbia és Montenegró 1878-ban nyerte el függetlenségét, de Koszovó akkor még az Oszmán Birodalom része maradt. A Szerbia, Montenegró és az 1878 óta az Osztrák-Magyar Monarchia által megszállt Bosznia-Hercegovina közé beékelődő Koszovót is belesodorták az első balkáni háborúba, ahol az albánok a szabadságukért és az albánok által lakott területek egyesítéséért küzdöttek. Az 1912-1913-as balkáni háborúk során Macedónia és Montenegró területén élő albán területek és Koszovó Szerbiához és Montenegróhoz került. Ezt követően az albánoknak különböző országokban kellett élniük.

Koszovó nagy része a balkáni háborúk után a Szerb Királyság része lett, amit az albánok hódításnak, míg a szerbek és mások felszabadításnak tekintették, bár a szerbek ekkorra már csak a teljes lakosság 30-40%-át tették ki.

Koszovó legszebb, legérdekesebb látnivalói + útvonalterv

1918-ban Koszovó formálisan Szerbia tartományává vált, és így is maradt a kommunista vezető, Josip Broz Tito által vezetett Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságban, amely Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szlovénia és Macedónia államaiból állt.

A 20. század fordulóján zajló háborúk azt eredményezték, hogy Koszovó fejletlen maradt.

1918-ban Szerbia beleolvadt az újonnan megalakult Szerb, Horvát és Szlovén Királyságba, amelyet később Jugoszláviának, „a délszlávok országának” neveztek el.

1941-ben Koszovó nagy része, de nem egésze, a fasiszta olasz Nagy-Albániához került, miközben Szerbia újra megszállt állammá vált. Jugoszlávia a második világháború után hat köztársaság (Montenegró, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország, Szlovénia) föderációjaként alakult újra, amelyben Vajdaság és Koszovó Jugoszlávia legnagyobb államának, Szerbiának egy tartománya lett.

1974-ben az új jugoszláv alkotmány újradefiniálta Koszovó státuszát. Még mindig Szerbia része volt, de szinte teljes autonómiát kapott saját nemzeti bankkal, parlamenttel, kormánnyal és rendőrséggel. Az albánok még a jugoszláv parlamentben is helyet kaptak, önálló iskolákat és egyetemeket is nyithattak.

Az 1970-es évek a fejlődés időszaka volt, amikor lehetőség nyílt az albán nyelvű tanulásra, javult az oktatás színvonala és az egészségügyi rendszer, és mindezt nagyszabású építkezések kísérték. Ekkor vált Pristina modern várossá.

Jugoszlávia lassan felbomlott Tito, a volt jugoszláv elnök 1980-as halála után, aki egybetartotta a különböző etnikumokat. 1981-től megváltozott a légkör, a szerbek és az albánok közötti feszültség fokozódott.

1981. március 11-én egy egyszerű diáktüntetés politikai tüntetéssé fajult. Az albánok egységes Albániát követeltek, és külön köztársaságot akartak a Föderáción belül. Rendkívüli állapotot hirdettek, tankok jelentek meg az utcákon. A következő nyolc évben százezreket vittek el kihallgatásra. A szerbekkel szembeni ellenségeskedés egyre nőtt, sokan úgy döntöttek, hogy elhagyják Koszovót, és 1991-re az albánok aránya már 80% körül volt.

Slobodan Milošević személyesen ment el Koszovóba, aki akkor még csak a kommunista párt tagja volt, és meghallgatta a helyi szerbek panaszait. Szavaira a mai napig a háború előjeleként emlékeznek: “Senki ne merészeljen titeket megverni.”

A koszovói háború

A dolgok gyökeresen megváltoztak, amikor Slobodan Milošević szerb elnök lett, aki egy Nagy Szerbiát akart létrehozni, egy nemzetben egyesítve a Balkán szerb lakosságát. A jugoszláv háború akkor kezdődött, amikor Milošević 1989-ben visszavonta Koszovó autonómiáját.

A koszovói albánokat kiszorították munkájukból, iskoláikból és a parlamentből, akik válaszul bojkottálták az állami intézményeket és a választásokat, és párhuzamos oktatást hoztak létre.

Ibrahim Rugova, az önkéntesen kikiáltott Koszovói Köztársaság elnöke, a Koszovó függetlenségét erőszak nélkül akarta elérni. Ma is úgy tekintenek rá, mint aki a legtöbbet tette a szuverén Koszovó létrehozásáért. Később azonban ugyanebből az okból kritizálták is őt érte, és egy fegyveres csoport, a Koszovói Felszabadító Hadsereg (KLA vagy UÇK) szeparatista mozgalomként tűnt fel.

A kegyetlen boszniai háború már véget ért (1992-1995), amikor Koszovó másfél évig tartó háborúba süllyedt 1998-1999-ben. Az 1995-ös srebrenicai mészárlás kudarca után az Egyesült Államok vezetésével a NATO közbelépett és 78 napig bombázta a szerb katonai állásokat, véget vetve a koszovói háborúnak 1999. június 10-én. Az Európa közepén fekvő kis ország stabilitása ugyanis kulcsfontosságú Európa többi részére nézve is.

A háború mintegy 800 000 embert kényszerített otthona elhagyására, 10 000-en vesztették életüket, Koszovó pedig közvetlen ENSZ-igazgatás alá került. Bosznia-Hercegovinával ellentétben Koszovóban ma alig láthatóak a háború nyomai. Koszovó látványos fejlődésen ment keresztül, de még mindig nagy a feszültség a szerb és az albán etnikumok között, ami leginkább Mitrovicában, a két etnikai csoport között két részre osztott városban mutatkozik meg. Az olyan kritikus létesítményeket és helyeket, mint az albán területeken található szerb kolostorok, továbbra is a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő, a KFOR védi.

Jugoszlávia 2003-ig Szerbia és Montenegró államszövetségeként létezett, miután Szlovénia, Macedónia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina kilépett. Jugoszlávia végérvényesen akkor bomlott fel, amikor Montenegró 2006-ban kikiáltotta függetlenségét.

Koszovó 2008.február 17-én kiáltotta ki függetlenségét, amit máig több mint 100 ország elismert. Szerbia és több Európai Uniós ország (Spanyolország, Szlovákia, Ciprus, Románia) 

Emberek

Nehéz megbecsülni Koszovó lakosságát, mivel évtizedek óta nem került sor pontos népszámlálásra, de nagyjából 1.8 -2 millió ember él Koszovóban. Koszovó lakossága a legfiatalabbak közé tartozik Európában, mivel az albánoknak kultúrájukból adódóan is több gyermekük van. Az 1998-1999-es koszovói háború során közel 1 millió ember menekült el, vagy kényszerült elhagyni otthonát.

A háború óta óriási előrelépés történt. A szerb és albán etnikumok között azonban továbbra is nagy a feszültség, ami leginkább Mitrovicában, a két etnikai csoport között két részre szakadt városban mutatkozik meg. Koszovó lakosságának mintegy 90%-a albán, akik testvérüknek tekintik az Albániában élőket. A hosszú különélés miatt azonban mostanra már kialakult egy külön koszovói albán identitás. Koszovó lakosságának 6-7 %-a szerb. A többiek romák, bosnyákok, goranik és egyéb etnikumhoz tartoznak. Koszovón kívül Nyugat-Macedóniában, Szerbiától és Montenegrótól délre is élnek albánok.

Vallás

A legtöbb albán muszlim, de ennek egy sokkal lazább változatát követik. Sok albán katolikus is van, mint például Teréz anya, aki Szkopjéban született, de még néhány ortodox is van köztük. Az albánok egy része az ortodox muszlimok által eretneknek tartott szúfi bektási rend követői. Az albánok és koszovói albánok identitását sokkal kevésbé határozza meg vallásuk más balkáni országokhoz képest. Ugyanakkor egy szerbnél, függetlenül attól, hogy vallásos-e vagy nem, a szerb identitás összefonódik a szerb ortodox egyházzal.

Az albánok jóval nagyobb arányban tértek át az iszlámra az oszmán időkben, talán azért, mert nem volt nemzeti egyházuk, mint a szerbeknek, és a katolicizmusnak nem volt olyan mély gyökere, mint a horvátok között.

Pénznem

Lehet, hogy meglepő, de Koszovó hivatalos pénzneme az euró. Montenegró és Koszovó az a két ország, amely nem tagja az EU-nak, de hivatalos fizetőeszköze az euró. Ráadásul Bosznia-Hercegovina konvertibilis márkája (KM) is az euróhoz van kötve.

Nyelv

Az albán és a szerb is hivatalos nyelv Koszovóban, még akkor is, ha a szerbek a teljes lakosságnak csak 6-7%-át teszik ki. Minden városnak és falunak ennek megfelelően albán és szerb neve is van.

A számos nemzetközi diplomáciai képviseletnek köszönhetően itt élt több ezer külföldi miatt a koszovóiak különböző kultúrákkal találkoztak. Továbbá, mivel sok koszovói dolgozik külföldön, főleg nyugat-európai országokban vagy a tengerentúlon, nagy valószínűséggel találkozol valakivel, aki beszél angolul, németül vagy néha franciául.

Koszovó is azokhoz az országokhoz tartozik, amit a média szűrőjén keresztül egészen máshogy képzelünk el, mint amilyen a valóságban. Koszovóba ellátogatni rendkívül tanulságos. Láthatod, hogy az 1990es évek háborúja óta mennyit fejlődött, milyen vendégszeretőek a koszovóiak és hogy milyen sokszínű ez az ország.