Milyen Babilon a valóságban?

Babilon romjainak meglátogatása az egyik várva várt pontja az iraki látogatásnak. Bábel tornyának, a függőkerteknek és Hammurapi törvénykönyvének köszönhetően ugyanis ez a leghíresebb ókori város. Az igazság azonban az, hogy a Szaddam Husszein alatt elvégzett régészeti rekonstrukció mindezt tönkretette, és az ókori részből alig maradt valami. Nem ritkán törött edénydarabok és pénzérmék hevernek a területen. Babilon feledésbe merült egészen a 20. századi ásatások megkezdéséig, és a felfedezett kincsek nagy részét neves európai múzeumokba, például a párizsi Louvre-ba szállították. Mostanáig Babilon több mint 70%-a feltáratlan.

Amit Babilonról tudni kell

Babilon története két részre oszlik: Ó-Babilonra (Kr. e. 1894–1595) és az Újbabiloni Birodalomra (Kr. e. 606–539), amikor Babilon visszanyerte korábbi szerepét és ismét a világ vezető városa lett.

Sok tudós Babilon és a völgy más városainak civilizációját tartja a legrégebbinek, amely 8000 éves múltra tekint vissza. Sajnos szinte semmi nem maradt meg az ókori Babilonból, mert elnyelte azt a sivatagi föld.

A régi Babilon története a sémi nomádokkal kezdődött, akik csordáikkal a Tigris és az Eufrátesz közötti területre vándoroltak. Itt telepedtek le, és végül Babilont dicső várossá alakították, meghódítva Mezopotámia többi részét. A régi Babilon története akkor ért véget, amikor asszír irányítás alá került. Kétségtelenül Babilon az az ősi város, amely a leginkább bevésődött emlékeinkbe. Hammurapi, aki magát az amoriták királyának nevezte, Ó-Babilon hatodik királya volt, és 43 éves uralkodása alatt Mezopotámia vezető városává változtatta.

Megnövelte Babilon híres falainak magasságát, bővítette és szépítette a templomokat. Mégis a legemlékezetesebb műve a törvénykönyv volt, amely nem az első, de a legterjedelmesebb és legvilágosabban megírt, csaknem 300 paragrafussal. A törvényt egy négy tonna fekete diorit kőből álló oszlopra írták fel, és Susában, az elamiták fővárosában (a mai Iránban) ásták ki, amelyet a Babilonnal vívott háború során vittek zsákmányként vittek magukkal.

Hammurapi törvénykönyve a legtöbb tekintetben haladó szellemű és igazságos volt, ugyanakkor szigorú büntetéseket is tartalmazott.

Közvetlenül azután, hogy Hammurapi i.e. 1750-ben meghalt, a Babilóniai Birodalom hanyatlásnak indult, elvesztette uralmát Asszíria felett, bár továbbra is Mezopotámia legszentebb városa maradt.

Amit ma látunk, az a Szaddám által közvetlenül a több mint 2000 éves maradványok tetejére épített épületegyüttes. Régészeti szemszögből a teherautók, ásók és kapátok helyszínre engedése katasztrófa volt, ennek ellenére ez Irak egyik leglátványosabb helye, amely egy iraki körutazás kimaradhatatlan állomása.

Az elámiak bukásával megerősödött méd csapatok megtámadták, és hirtelen véget vetettek Asszíriának. Ez lehetővé tette a rivális Babilon számára, hogy visszaállítsa korábbi vezető pozícióját Mezopotámiában.

 II. Nabukodonozor az Új babilóniai Birodalom időszakának leghíresebb uralkodója volt, aki csodálatos nyári palotát és a Függőkerteket építette. A babiloni-zsidó háború során felgyújtotta a zsidók szent templomát, amelyet Salamon épített, és zsidók tízezreit kényszerítette száműzetésbe Júdából, ami babiloni fogságként vonult be a történelembe (~Kr. e. 598 – 538). Emiatt nem Jeruzsálem, hanem Mezopotámia adott otthont a legnagyobb zsidó közösségnek évszázadokon át. Ebben az időszakban íródott a szent könyv, a Talmud is. A fogság után a perzsa Nagy Kürosz segítségével sikerült visszatérniük, és újjáépítették “Második Templomukat”.

II. Nabukodonozor helyreállította a templomokat és a szentélyeket, újjáépítette az egész Sumér és Akkád Birodalmat, de elsősorban Babilonra, a 100 000 lakosú városra helyezte a hangsúlyt és ismét a világ vezető városává emelte. Kiterjesztette hatalmát a mai Szaúd-Arábiára, Szíriára, Libanonra, Izraelre, Jordániára, Törökország egy részére és Iránra.

Babilon legemlékezetesebb részei

– A várost körülvevő kettős falak

– A függőkertek

– Bábel tornya

– Etemenanki, a 90 méter magas zikkurát Marduk istenség templomával

– Nabukodonozor király palotái

– Istár kapu

– A körmeneti út

– Babilon oroszlánja

Babilon legfontosabb része, a központjában álló Marduk temploma volt.

A babilóniaiak rendkívül istenfélők voltak. Úgy gondolták, ha elhanyagolják az isteneiket, nem végzik el a megfelelő rituálékat, vagy ha az istenség szobrát ellopják, ahogy ez sokszor meg is történt, akkor szárazság, betegség vagy háborús katasztrófa, és szerencsétlenség sújtja a Babiloni Birodalom népét.

Babilon híres függőkertjeit II. Nabukodonozor építette, hogy feleségének kedvében járjon, akinek hiányoztak iráni hazája hegyei. A Függőkert, melynek teraszos oldalai az ég felé vezető lépcsőket szimbolizálták az ókori világ hét csodájának egyike volt.

Babilon legértékesebb részei közé tartoztak Nabukodonozor uralkodó magánpalotái, a körmeneti útvonal, amelyet hatalmas, kék mázas csempével borított falak vettek körül oroszlánok, bikák és sárkányok aranyszínű mozaikjaival, és amely a 18 méter magas Istár-kaputól a Marduk-templomhoz vezetett.

Az impozáns kapu fényes kék homlokzatával, amelyet fehér és okker színű bikák és sárkányok díszítettek pedig Istár istennőt tisztelte. A sárkányszerű mušḫuššu kígyófejjel és farokkal, pikkelyes oroszlánszerű testtel és ijesztő karmokkal a hátsó lábán Marduk istent jelképezte.

Robert Johann Koldewey német régész tárta fel és darabokban Németországba szállította az Istár-kaput, valamint a hozzá vezető felvonulási út egy részét, és az eredeti színes csempékből rekonstruálta azt. Az eredeti kapu jelenleg a berlini Pergamon Múzeumban, míg annak másolata az iraki Babilonban van kiállítva.

A homokszínű falakból álló labirintus Babilon központjának legkülönlegesebb része, amely a palotába betörő betolakodókat zsákutcába terelte. Manapság a leleményes fiatal iraki párok számára ideális rejtőzködő hely.

 A “Babiloni oroszlán”, Irak nemzeti szimbóluma, egy 2600 éves szobor, amely egy ember felett fekvő oroszlánt ábrázol. A történészek úgy vélik, hogy eredetileg egy nyereg volt az oroszlán hátán, amelyen Istár istenség állt vagy ült.

Babilon bukása

A rendkívül virágzó, de rövid ideig fennálló Újbabiloni Birodalom csak 50 év után került a perzsák kezére. A népszerű változat szerint a perzsák érkezése meglepetés volt, és könnyedén elfoglalták a várost. Mások szerint a békés megszállás azért volt, mert a változásra vágyó polgárok üdvözölték a perzsa hódítást.

Az uralkodó ugyanis láthatóan elhanyagolta Babilont, és Marduk helyett más isteneket preferált. A történelem során először a két folyó országa, a civilizáció bölcsője elvesztette függetlenségét, és egy idegen birodalomhoz, az Ősi Perzsa Birodalomhoz csatolták. Babilon elvesztette korábbi státuszát, és egyszerű tartománnyá degradálódott.

Szaddám palotája kilátással Babiloni romokra

A régészeti terület melletti domb tetején áll az egykori iraki elnök egyik palotája, kilátással az ősi romokra, amit ráadásul a 1991-ben épített az Öböl-háború után Irakra kiszabott súlyos gazdasági embargó idején. Egy kanyargós rámpa vezet fel a palotához, amely az ókori sumér zikkuratok (vallásos építmény) piramisformáját idézi.

Ez volt az amerikai csapatok főhadiszállása 2003 és 2011 között a második Öböl-háborút követő invázió idején. Egy átlag iraki embernek fogalma sem volt Szaddám megalomán életmódjáról, mert nem volt betekintése a palotába. Több mint 100 palotát épített Irak-szerte, amelyek közül néhányat csak egyszer-kétszer használt. Biztonsági okokból soha nem árulta el, hol fog aludni másnap, így naponta több palota is készenlétben állt az érkezésére. A legtöbb megsérült és kifosztották a háborúk során, mint ezt a babilonit is, és soha nem újították fel.

Annak ellenére, hogy a falak nagy részét graffiti borítja, az épségben maradt márványoszlopok és a mennyezeti freskók árulkodnak az elnök által élvezett határtalan luxusról.

1990-ben itt ünnepelte 53. születésnapját a minden elképzelést felülmúló Babiloni Fesztiválon. Szaddám a babiloni uralkodóval, Nabukodonozorral azonosította magát és milliókat költött Babilon újjáépítésére.

“Tegnap Nabukodonozor, ma Szaddám Huszein” – szólt a Baath párt propagandája az iráni-iraki háború idején. Nevének kezdőbetűi arab kalligráfiával a palota külső falán tűnnek fel.

Több más régészeti lelőhelyet is rekonstruált, mint Ninive, Hatra, Nimrud, Ur, Samarra és Ctesiphon, de Babilon volt számára a legfontosabb. Ezzel akarta erősíteni az iraki emberekben a hazaszeretet az Irán elleni nyolv évig elhúzódó (1980-1988) háború során.

A régészeti terület mellett álló színház évente ad otthont a Babiloni Nemzetközi Fesztiválnak, amely 1985-ben kezdődött, de az Egyesült Államok iraki inváziója volt. 18 év kényszerszünet után 2021-ben újra megszervezték.