AMIT ÉRDEMES TUDNI KELET-TÖRÖKORSZÁGBA UTAZÁS ELŐTT

Míg Törökország nyugati része Isztambullal, a tengerparttal és egészen Kappadókiáig népszerű turisztikai célpont, Kelet-Törökország a legtöbb utazó, de még sok török számára is teljesen ismeretlen régió. Az Anatóliai-fennsík olyan mintha egy külön ország lenne, teljesen más kultúrával, történelemmel. Rendkívül változatos a tájon át vezet az út, ahol hófödte hegyek váltakoznak olajfákkal borított domboldalakkal. Aki erre téved, biztosan nem fogja megbánni. Sok információ azonban nem áll rendelkezésre, ezért az alábbiakban összefoglaltam a hasznos tudnivalókat mielőtt Törökország keleti részébe utazol.

Olvasd el ezt is: Kelet-Törökország legérdekesebb látnivalói és útvonal

Kelet-Törökország legmaradandóbb látnivalói, élményei

• Mardin: a Szíria határához közeli, dombtetőn fekvő régi városka ősi mecsetekkel, medreszékkel és templomokkal
• Diyarbakir: Délkelet-Törökország kurd fővárosa egy hihetetlenül mozgalmas bazárral, az iszlám világ egyik legfontosabb mecsetjével, és több mint öt kilóméteres épségben megmaradt falrendszerrel
• Nemrut-hegy: Törökország egyik legkülönlegesebb régészeti lelőhelye, ahol istenségek szobortöredékei szétszórva hevernek a Nemrut(Nimród)-hegy tetején. De az odavezető út talán még csodálatosabb!
• Sanliurfa: Egy szent és történelmileg fontos város, röviden Urfa, ahol állítólag Ábrahám született
• Göbekli Tepe hihetetlen régészeti lelőhelye, a világ legkorábbi vallási központja, amely körülbelül 12 000 éves és alapjaiban megdöntötte a történészek eddigi feltevéseit a civilizáció kezdetéről
• Ősrégi szír keresztény ortodox templomok, kolostorok ott, ahol elsők között vették fel a kereszténységet
• Hajózni az ikonokus Eufrátesz és Tigris folyón felső-Mezopotámiában
• Van: naplemente a várban kilátással Törökország legnagyobb tavára
• Dogubeyazit: az Ishak Pasa palota és az ötezer méter feletti hóföödte Ararát-hegy
• Ani: Az egykori örmény főváros, amely még romokban is lenyűgöző
• Trabzon és Sumela kolostor: Trabzon népszerű üdülőváros a Fekete-tenger partján. A közelben található a Sumela kolostor, a hegy oldalába épített görög ortodox kolostor.

Hogy lehet eljutni Kelet-Törökországba?

Kelet-Törökországnak az alábbi belföldi repülőterei vannak: Adana, Adıyaman, Ağri, Batman, Diyarbakır, Elâzığ, Erzincan, Erzurum, Gaziantep, Hatay (Antakya), Kahramanmaraş, Kars, Malatya, Mardin, Muş, Samsun, Şanlıurfa, Trabzon.

A Pegasus, Turkish Airlines, SunExpress és az Anadolujet (Ajet) légitársaságok indítanak belföldi járatokat Törökországban. A régió városainak jó összeköttetésük van Isztambullal, és olykor közvetlen járatok indulnak európai városokba, főleg Németországba.

Mikor a legjobb Kelet-Törökországba utazni?

Egy kelet-törökországi utazás nagyon változatos tájakat érint az esőebb hegyvidékektől a déli száraz, sokkal melegebb területekig, vagyis változó időjárásra kell készülni. Télen hideg van és havazik a magasabb részeken, nyáron perzselően meleg lehet, ami nem igazán alkalmas városnézésre. Kelet-Törökország közismert a tél és nyár, sőt az éjszaka és nappal közötti szélsőséges hőmérsékleteiről. Bár a Fekete-tenger partja nyáron a legélénkebb és ilyenkor a legideálisabb a fürdőzésre, egyéb városok mint Mardin zsúfolt lehet helyi turistákkal.

Gazianteptől Aniig és a Fekete-tenger partjáig, a tavasz vagy az ősz, különösen április-május és szeptember-október a legjobb idő Kelet-Törökország meglátogatására. Ilyenkor lehet az utazás egészére nézve a legkellemesebb időre számítani, főszezonon kívül pedig kevesebb még a belföldi turista.

Én május végén utaztam, és az idő kellemes volt. Északon kicsit hűvösebb, délen viszont olykor már meghaladta a 30 fokot a hőmérséklet. A belföldi turisták még nem tolongtak, a külföldiek pedig mindig kevesen vannak.

Utazás szárazföldön Kelet-Törökországba

Kelet-Törökország Szíriával, Iraki Kurdisztánnal, Iránnal, Örményországgal és Grúziával határos.

 A szíriai határ a szíriai háború 2011-es kitörése óta le van zárva a turisták elől, bár tárgyalások kezdődtek a két államfő között, és a közeljövőben változhat a helyzet. Ez a lépés jelentősen javítaná Szíria gazdasági helyzetét, amely jelenleg súlyos nemzetközi szankciók alatt áll.

Örményország 1991-es függetlensége óta az örmény határt véglegesen lezárták.

Nyitva azonban a határ Irak kurd része felé, ahova lehet egy rövid látogatást tenni, vagy akár erre folytatni tovább az utat. Duhokba könnyen el lehet jutbi Mardinból vagy Midyatból. Sok ország állampolgárai helyben a határon kaphatnak vízumot az iraki kurd autonóm régióba való belépéskor. Fontos tudni azonban, hogy ez csak az iraki kurdisztáni részre érvényes és Szövetségi Irak területére ezzel nem lehet továbbutazni.

Iránnal két fő határátkelőhely van, ahol a határátlépés zökkenőmentesen zajlik.

Esendere – Sero: Ezt a határátkelőt használtam amikor közvetlen busszal utaztam Urmiából (Irán) Van (Türkiye) felé. A határon közel két vártuk ugyan valamiért a buszinkra, de egyébként problémamentesen működött.

Gurbulak–Bazargan egy másik jó ismert, forgalmas határátkelő ha a török oldalon Dogubeyazitból érkezel vagy vagy oda tartasz.

Grúz határ: Két helyen lehet átjutni Törökországból Grúziába: Karsnál vagy Trabzonból a Fekete-tenger partján. Innen közvetlenül a híres grúz üdülővárosba, Batumiba érkezel. Közlekednek buszok Karsból Tbiliszibe, bár valószínűleg nem minden nap.

Hogyan közlekedsz Kelet-Törökországban?

Kelet-Törökország úthálózata meglepően jól fejlett. Jó minőségű többsávos autópályák és utak kötik össze a nagyobb városokat. A kisbuszok (dolmusok) rövidebb távokon közlekednek, az autóbuszok pedig a nagy távolságokat fedik le. Az autóbuszok modernek, kényelmes ülésekkel. Az út alatt még egy csésze teát is felszolgálnak. Az autóbuszoknak fix menetrendjük van, de a dolmus általában akkor indul, ha elegendő utas van. Előre is meg lehet venni a jegyeket online, de én mindig helyben vásároltam meg és sosem volt tele a járat.

Ha az autóbusz menetrendje nem illeszkedik a terveidhez, általában van másik lehetőség minibuszokkal több szakaszban, átszállásal eljutni a célállomásra.

Politika Kelet-Törökországban

Kelet-Törökország déli részét főként kurdok lakják, akik a lakosság mintegy 20%-át teszik ki. A múltban a török ​​kormány nem ismerte el a kurdokat külön etnikai csoportként, hanem “hegyi törököknek” nevezte őket, utalva hagyományosan nomád életmódjukra. A „kurd”, „Kurdisztán” vagy „kurd” szavakat a török ​​kormány hivatalosan betiltotta. Az 1980-as évektől 1991-ig az emberek nem használhatták a kurd nyelvet még a magánéletben sem.

Néhány várost szinte teljes egészében kurdok laknak, míg mások vegyes lakosságúak. Diyarbakir a “kurd főváros” Törökországban. 1984 óta összecsapások dúlnak a török ​​hadsereg és a PKK (Kurdisztáni Munkáspárt), a legradikálisabb kurd szeparatista csoport között, akik nagyobb autonómiát és végső soron függetlenséget akarnak elérni. A PKK-t Törökország, az Egyesült Államok és az EU terrorszervezetnek tekinti. A harcok az 1990-es években is folytatódtak, egészen addig amíg a PKK vezetőjét 1999-ben elfogták, és mostanáig egyedüli fogolyként őrzik a Márvány-tenger egyik szigetén.

Ezrek, sőt tízezrek haltak meg, százezrek lettek menekültek a harcok során; hadiállapotot is bevezettek a kurd szeparatista tevékenységek megfékezésére.

Erdoğan miniszterelnök kormánya 2009-ben indította el a „kurd kezdeményezést”, hogy több jogot biztosítson a kurdoknak nyelvük használatához és kultúrájuk megőrzéséhez. Ezt további reformok követték.

Titkos tárgyalások után a két fél 2013-ban tűzszünettel vetett véget a fegyveres konfliktusnak, Öcalan, a PKK vezetője pedig bejelentette a fegyveres harc végét, amely véget vetett egy 30 éve tartó konfliktusnak. A PKK beleegyezett, hogy Törökországból iraki Kurdisztánba vonul vissza.

Összességében elmondható, hogy a konfliktus nem ért véget a tűzszünettel, célzott támadások pedig időről időre történnek.

Mindezek miatt Kelet-Törökországot „nem biztonságosnak” bélyegezték az utazás szempontjából, jóllehet turisták aligha, ha egyáltalán nem kerültek célponttá.

A szíriai események is gerjesztették a feszültséget, mivel a török ​​kormány ellenzéki csoportok oldalára állt a háborúban és közvetetten harcol a szíriai kurdokkal szemben. A két ország kapcsolata megromlott, Szíria és Törökország határai azóta is zárva vannak. Bonyolítja a helyzetet, hogy idegen hatalmak is beavatkoznak a konfliktusba.Törökország fogadta a legtöbb szíriai menekültet (hivatalosan több mint 3,5 milliót), ami plusz terhet jelent Délkelet-Törökország gazdaságára.

Biztonság Kelet-Törökországban

A fentiekből adódik a leggyakoribb kérdés: Biztonságos-e Kelet-Törökország?

2000-ig Kelet-Törökország nagy részét nem lehetett biztonságosan megközelíteni. Sok helyen hadiállapot volt érvényben a török ​​hadsereg és a független kurd államért küzdő PKK (Kurd Munkáspárt) közötti erőszakos összecsapások miatt. A dolgok azonban megváltoztak, és mára Kelet-Törökország szinte bármely részébe szabadon lehet utazni engedély nélkül, még a határ menti régiókba is, például Aniba.

A kelet-törökországi részen számos biztonsági ellenőrzőpont van, ahol elkérik az utasok útlevelét, személyi igazolványát. Az egész nem tart sokáig, és már jó ideje ez a gyakorlat.

Fontos megemlíteni, hogy a Külügyminisztérium int attól, hogy ebbe a régióba utazzunk, mivel még mindig előfordulnak erőszakos összecsapások a PKK katonái és a török ​​hadsereg között.

„A Külgazdasági és Külügyminisztérium ismételten felhívja a térségbe utazó magyar állampolgárok figyelmét, hogy Törökország déli, délkeleti határövezetére vonatkozóan fokozott óvatosságot tanúsítsanak! ….. azt javasolja, hogy magyar állampolgárok csak a feltétlenül szükséges, halaszthatatlannak tekinthető esetekben utazzanak a szír, iraki és iráni határövezetbe.” 

Azonban erőszakos összecsapások turisztikai helyeken nem szoktak történni az országnak ezen a részén. Isztambulba talán kockázatosabb menni az utóbbi évek merényletei miatt. Biztonságban éreztem magam az egész út alatt, pedig a szír határ közelében lévő Mardin, Nusaybin vagy Urfa városokban is jártam. Persze mindig fontos tisztában lenni az aktuális helyzettel mielőtt útnak indulunk és kinntlétünk alatt is.

Olvasd el ezt is: Kelet-Törökország legérdekesebb látnivalói és útvonal

Nőként egyedül utazni Kelet-Törökországban

Kelet-Törökországban nőként egyedül is lehet utazni, de ez egy muszlim ország, ahol visszafogottan kell öltözni. Nem kell kendőt hordani, de mindenképpen vállat és térdet fedő ruhát viselj akkor is ha meleg van. A helyiek tudják, hogy egy másik kultúrából származol, ezért nem várják el, hogy úgy öltözködj mint ők, főként, hogy még Kelet-Törökországban is vegyesen látni nőket kendőben illetve anélkül. Sokan farmert és pólót viselnek.

Egyedül nőként utazva nem voltak rossz tapasztalataim; éppen ellenkezőleg, az emberek még segítőkészebbek voltak, amikor láttak egy nőt, aki egyedül utazik, és soha nem próbáltak meg átverni.

Nyelv

​Törökország hivatalos nyelve a török, de Kelet-Törökországban a legtöbb ember kurdot is beszél (kurmandzsi nyelvjárás). Ellentétben az ország turisztikusabb nyugati részével itt csak kevesen értenek angolul. Ez azonban soha ne vegye el a kedved az odautazástól, hiszen az emberek általában segítőkészek, és manapság már mindent meg lehet oldani a Google Fordítóval.

A 20. században Kemal Atatürk szakítani akart az Oszmán Birodalommal, hogy létrehozzon egy modern Török Köztársaságot, amelynek első elnöke lett. Az 1930-as években nyugatias reformok sorozatát rendelte el. Ankarát, Anatólia szívét választotta a politikai adminisztráció központjának, és ezzel az ország egész fókuszát keletre helyezte. Törökország szekuláris országgá vált, és kivették az alkotmányból a záradékot, amely az iszlámot államvallásként határozta meg. Atatürk parancsára Törökország átvette a latin ábécét, és megpróbált minden arab és perzsa szót török ​​szavakkal helyettesíteni. Ez természetesen szakadékot teremtett az idősebb és a fiatalabb generációk szókincse között. Számos falu kapott török ​​nevet az 1960-as és 1980-as évek között ezzel is erősítve a török identitást.

Szállás

Míg az igazi olcsó szállodák ritkák, Mardinban, Midiyatban és Diyarbakirban sok butikhotel található, és több egykori karavánszerájt alakítottak át szállodává. Egyedülálló élmény egy ilyenben megszállni.

Olcsó Kelet-Törökország? Árak Törökországban

Az árak az utóbbi időben mindenhol emelkedtek, ez alól Törökország sem kivétel. Kelet-Törökország azonban továbbra is megfizethető úti cél, és az árak alacsonyabbak, mint az ország nyugati részén.

A török valuta sokat gyengült a közelmúltban és naponta változik. 2024 májusban 1 EUR~35 TRY (török líra).

Hátizsákos utazóként azonban a szállásért többet kell fizetni, mert Kelet-Törökországban kevesebb igazán olcsó szállás van, hosztelek pedig szinte nincsenek is. A legtöbb esetben saját szobát kapsz fürdőszobával. A Van, Kars és Doğubayazıt környéki régióban olcsóbban is vannak szállások (kb. 20 EUR/éj), de a népszerűbb Diyarbakırben, Mardinban vagy Midyatban 35-40 EUR alatt nehéz bármit is találni. Érdemes megpróbálni alkudni, sokszor kaptam kedvezményt a főszezonon kívül.

70-100 euróért pedig igazán szép butikhotelekben lehet aludni.

Konyha

Leginkább hagyományos török ​​ételekkel találkozol, kivéve a déli részt, ahol a konyha szír hatást mutat, ami változatosabb mint Törökország más részén. Rengeteg kebab van különféle formában, főételként vagy szendvicsben, különféle fűszerekkel és szószokkal. A török ​​ételek általában húsosak, így a vegetáriánusoknak nehezebb dolguk van.

A Gaziantep a “pisztácia fővárosa”, ahol Törökország legjobb baklaváját lehet megkóstolni a közel 200 cukrászda egyikében. A májas kebab Urfa specialitása. Az urfaiak  bármely napszakban, akár hajnali 4-kor is képesek májat enni.

Babonák

A babonák az iszlám előtti időszaktól kezdve a török ​​és az iszlám kultúra részét képezik. A “gonosz szem” mindenhol megjelenik Törökországban. Általában egy kék szemet  ábrázol , mert a külföldiek, akiknek nagyobb valószínűséggel volt kék szemük, hajlamosabbak voltak bámulni. A Mohamed próféta lányához kapcsolódó „Fatima keze” is sok helyen látható, és a szerencse szimbólumaként tartják számon.

Mardinban lépten nyomon feltűnik a “kígyók királynőjének” képe: kőfaragványokon, éttermek falain, ajándékboltokban. Shahmaran, a gyönyörű arcú, pikkelyes testű nő, sok lábbal és farokkal (mindkettő kígyófejben végződik), a kurd népmesék egyik népszerű alakja. Neve ugyanazt jelenti a kurd – és a rokon perzsa – nyelvben: „kígyók királynője”.

Család

A család nagyon fontos a törökök számára, és minden korosztályt szeretettel fogadnak. Ha gyerekekkel utazol Törökországon keresztül, akkor könnyen kapcsolatba is kerülsz a helyiekkel, akik mosolyogva közelednek a gyermekekhez, és ragaszkodnak ahhoz, hogy adjanak neki valamit (általában édességet) ajándékba. Saját tapasztalatom is van, mert egyedül utaztam a kisfiammal, és annyira meglepett az emberek kedvessége és nagylelkűsége ahogy folyton a kedvében akartak járni.

Öltözködés

Az 1920-as évek Atatürk reformjai törvényen kívül helyezték a férfiak (a fez) és a nők (hidzsáb) fejfedőit, maradi és vallásos viseleteknek címkézve. A nőknek megtiltották a fejkendő viselését a kormányzati intézményekben és az egyetemeken. A jelenleg kormányzó iszlamista AK Párt feloldotta a fejkendő viselésének tilalmát az egyetemi campusokon, miközben továbbra is betiltotta az iszlám öltözködés szélsőségesebb formáit, például a teljes fátylat (nikáb vagy burka). Az ellenzék ugyan aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egy ilyen lépés veszélyezteti az ország szekuláris jellegét, de 2013-tól feloldották a több évtizedes kendőhasználati tilalmat a közszolgálatban és az egyetemeken.

Olvasd el ezt is: Kelet-Törökország legérdekesebb látnivalói és útvonal

Vallás

A lakosság 95%-a muszlim, ennek ellenére az országban a keresztény szombat és vasárnap tartják a hétvégét. A ramadánt, a böjt hónapját keleten sokkal szigorúbban tartják be, mint az égei-tengeri vagy a mediterrán területeken.

A legtöbb török ​​szunnita, bár van síita kisebbség is. A törökországi síitákat aleviknek is hívják, vagy Ali követőinek. A szufi és dervis rendek misztikus elemeikkel újabb jelentős kisebbséget alkottak, és nagyon népszerűek voltak Törökországban egészen addig, amíg Atatürk az 1920-as években hivatalosan fel nem oszlatta őket.

Az alevik Törökország legnagyobb vallási kisebbsége, a lakosság 10-20%-át teszik ki. Kapcsolatban állnak a szíriai alevikkel. Az alevizmust gyakran emlegetik a síita iszlám egyik ágaként, bár Ali tiszteletén kívül kevés a közös a kettő között.

Évszázadokon keresztül üldözték az alevikat hagyományaik, hiedelmeik és szokatlan rituáléik miatt, amelyek jelentősen eltérnek a szunnita ortodox gyakorlattól. Például nem imádkoznak naponta ötször, nem mennek zarándoklatra Mekkába. Nem mecsetekben, hanem gyülekezeti helyiségekben imádkoznak, és imájuk a férfiak és nők részvételével zajló zenéből és táncból áll. A gyakran pontatlanul a síita iszlám ágaként besorolt ​​alevizmusnak alig van köze az iráni síitakhoz, leszámítva, hogy ők is tisztelik Alit. A tudósok még azt is vitatták, hogy muszlimnak számítanak-e. Sok alevi úgy érvel, hogy az iszlámtól eltérő vallásként kell elismerni. Egy kurd alevi nagyobb valószínűséggel vesz feleségül egy török ​​alevit, mint egy szunnita kurdot.

Csak néhány száz jazidi él Törökország keleti régiójában. Legtöbbjük az elmúlt évtizedekben Európába vándorolt.

A jezidok egyetlen Istenben hisznek, aki hét angyalt bízott meg a világegyetem uralmával. Malak Tawus (Melek Taus), a “páva angyal” a legistenibb az összes közül, és Isten kapcsolata a földdel. A jezidik gyakran páva szimbólumokkal díszítik otthonaikat, és közvetlenül hozzájuk imádkoznak, feldühítve az ortodox muszlimokat. Ráadásul nincs szent könyvük, mint a többi nagy vallásnak. Történetük során a jezidik próbálták megőrizni vallásukat az üldöztetések közepette. A megtartása amiatt is nehezebb, mert egymás között kell házasodniuk, hogy gyermekeik is jezidiknek minősüljenek.

Keresztények Kelet-Törökországban

Diyarbakırtól délre, a Tigristől le a szír határig emelkedik Tur Abdin fennsíkja, a szír kereszténység fontos központja. A fennsík arámi nevének jelentése is erre utal („a Szolgák Hegye”), hogy az itt közel kétezer éve letelepedő szerzetesek Isten szolgái. Az itt élő szírek a köznapokban is Jézus nyelvét, az arámit, illetve annak egy dialektusát beszélik. A szír nyelv szoros rokonságban áll az arabbal és a héberrel. Tulajdonképpen az arámi nyelv egyik dialektusa, amelyet Jézus és az első keresztények beszéltek, és fontos nyelv a judaizmusban is.

Az itteni arám nyelvű lakosság az elsők között vette fel a kereszténységet nagyjából a 3. században. A keresztény szírek nem arabok, hanem többféle ókori mezopotámiai nép leszármazottai. Az arámi nyelv lett az Újasszír Birodalom, a Babiloni és a Perzsa Birodalom egyik hivatalos nyelve is.

Etnikai és vallási alapon nevezzük őket szíreknek. A szír kereszténységnek több felekezete is kialakult az 5.században, így a hívők vagy a Szír Ortodox vagy a Kelet Egyházának hívei lettek.

Ez a muszlim hódítókkal folyamatosan szembekerülő szír keresztény közösség csak nagy áldozatok árán tudott fennmaradni. Sokan vesztették életüket vagy találtak menedéket a 20.században a mai Irán és Grúzia területén, illetve nagy részük Svédországban vagy Németországban él. Tûr Abdin keresztényeinek 90%-a az 1980-as és 1990-es években emigrált, részben a kurd felkelés okozta bizonytalanság miatt, de inkább azért, mert Európa jobb életet kínált.

Éppen ezért olyan különleges hely történelmileg Tur Abdin, ma Törökország egyetlen jelentős keresztény területe. Mindenképpen érdemes néhány kolostorba ellátogatni.

Olvasd el ezt is: Kelet-Törökország legérdekesebb látnivalói és útvonal

A Deyrulzafaran a leghíresebb és legkönnyebben megközelíhető szír ortodox kolostor Mardin közelében. 1160-tól az 1920-as évekig ez volt a szír ortodox patriarchátus legfontosabb kolostora és székhelye.

Nekem azonban előbbinél még érdekesebb volt a kevesebbek által látogatott Szent Gábriel kolostor (mor St Gabriel), amelyet egy mardini arisztokrata családból származó Simeon alapított 397-ben, ő indította el ezzel a fennsíkon a szerzetesi életet. Fénykorában Simeon alatt a kolostorban 400 szerzetes élt, voltak akik Egyiptomból érkeztek. Ma körülbelül három szerzetesből, körülbelül 20 apácából és egy püspökből áll a közösség, aki a törökországi szír ortodox egyház feje. Ez a szír nyelvjárások tanításával foglalkozó legfontosabb intézmény a világon.

A Nusaybinban található Mor Yacob templom állítólag az egykori templom keresztelőkápolnája volt. Nem tudják pontosan, hogy a Kelet Egyházához vagy a Szír Ortodox Egyházhoz tartozott, mindenesetre nagyon megfogott a szépen megvilágított 4.századi templom hangulata.

Remélem hasznosnak találtad a fennti információkat a kelet-törökországi utazásra való felkészüléshez. Bár sokáig nem volt biztonságos és ma sem feltétlenül javasolják a hivatalos oldalak az odautazást, személyes tapasztalatom, ismeretségem és egyéb források alapján én mindenképpen azt gondolom lehet és érdemes ide ellátogatni. Persze nagy a feszültség a régióban, mindig naprakésznek kell lenni az aktuális helyzettel. Kelet-Törökország könnyen bejárható akár tömegközlekedéssel, és megfizethetőbb, mint Európa nagy része vagy Törökország népszerűbb nyugati része. Ráadásul itt vannak az ország történelmének legrégebbi emlékei,  a legkorábbi keresztény templomokkal és kolostorokkal, a világ legkorábbi vallási központjával, az ókori Mezopotámia két ikonikus folyójával és mindehhez gyönyörű természeti táj kapcsolódik.