AMIT TÜRKMENISZTÁNBA UTAZÁS ELŐTT ÉRDEMES TUDNI

Türkmenisztán messze a kevésbé látogatott ország Közép-Ázsiában, évente körülbelül mindössze 14 000 turista érkezik. A világ egyik legelszigeteltebb országa, amit teljes titokzatosság övez. Türkmenisztán volt az egyik utolsó ország, amely 2023 márciusában megnyitott a külföldi látogatók előtt a járvány után. Több kérdés is felmerül, többek között, hogyan lehet eljutni az országba, és érdemes-e egyáltalán ellátogatni. Itt minden hasznos információt megtalálsz, amit tudni érdemes mielőtt Türkmenisztánba utaznál, beleértve a vízummal kapcsolatos információkat, valamint rövid áttekintést a türkmén történelemről, kultúráról, illetve szokásokról.

Ez is hasznos lehet: Mit érdemes megnézni Türkmenisztánban

Hogyan öltözzünk Türkmenisztánban

Türkmenisztán muszlim ország, ezért érdemes szerényen öltözködni. A férfiak kerüljék a rövidnadrágot; a nőknek pedig lábukat, illetve vállukat eltakaró viseletet kell hordani.

SIM-kártya

Helyi SIM-kártyát a repülőtéren nem, de Asgabat belvárosában lehet szerezni. Ez körülbelül 30 USD-ba kerül. Mivel nagy valószínűséggel te is szervezett túrán veszel részt, ez nem különösebben szükséges, és a szállodák általában biztosítanak internet-hozzáférést (a 4 csillagos szállodák biztosan). Több oldal és közösségi oldal (Facebook, Viber, Instagram) azonban le vannak tiltva. A WhatsApp segítségével lehet üzeneteket küldeni, de hívást nem lehet indítani, illetve hangüzeneteket vagy videókat letölteni. Az e-mail szolgáltatás sem fog valószínűleg működni. Iránhoz hasonlóan azonban VPN applikációt letöltve (a „Secure VPN „ nekem működött), elkerülheted ezeket a korlátozásokat.

Mit érdemes megnézni Türkmenisztánban

Valuta

Türkmenisztán hivatalos pénzneme a manat. Hivatalosan 1 USD~3,5 manat, de a helyszínen 19 manat árfolyamon tudsz váltani. A helyi utazási irodák USD-ben írják elő a fizetést, a határon a vízumot és egyéb díjakat szintén USD-ben kell fizetni! A nemzetközi kártyákat ritkán fogadják el, ezért vigyél elegendő készpénzt magaddal.

Hogyan tudsz elutazni Türkmenisztánba

Nemzetközi repülőjáratok

A Turkmenistan Airlines közvetlen járatokat indít Frankfurtból, Milánóból, London Gatwickből, Dubaiból, Abu Dhabiból, Pekingből, Új-Delhiből, Kuala Lumpurból, Moszkvából, Jeddahból, Bangkokból, Isztambulból és Ho Si Minh-városból.

Budapestről a Turkish Airlines az egyetlen lehetőség, amely napi járatokat indít isztambuli átszállással. Ennek ára minden nap ugyanannyi, csak az árfolyam változása befolyásolja.

Szárazföldön

Iránból, Üzbegisztánból, Kazahsztánból lehet bejutni Türkmenisztánba.

Hogyan utazzunk Türkmenisztánban

Belföldi járatok

A nagy távolságok miatt szinte elkerülhetetlen, hogy legalább egyszer belföldi járatot használj, melynek költsége 70-80 USD,  és egy helyi utazási irodán keresztül tudod lefoglani. A hazai terminál egyébként még a nemzetközinél is látványosabb.

Asgabat, a főváros minden nagyobb várossal jó összeköttetéssel rendelkezik: Türkmenbashy, Dashgouz, Mary, Türkmenabat és Kerki. Ha azonban más városok között repülnél, akkor gondosan meg kell tervezned a programot, mivel két másik nagyváros között sokszor hetente csak egy-két járat indul.

Az alábbi linken találod a helyi járatok menetrendjét, de ne hagyatkozz teljesen erre. Előfordulhat, hogy valamelyik kimarad, vagy külföldieknek nem foglalható, de azért elég megbízható és ebből látod, hogy mire számíthatsz.

https://turkmenistanairlines.tm/en/services/show/napravlenie-i-raspisanie-reysov

Vasút

A legtöbb helyi lakos repül a városok között, mivel a kormány ezt jelentős mértékben támogatja. A vasút azonban egy másik lehetőség. Vonat indul Dashgouzba, Marybe, Türkmenbashiba és Türkmenabatba.

A türkmenisztáni vasút az oroszországi birodalmi Kaszpi-tengeri vasút, majd a közép-ázsiai vasútvonal részeként épült. Az oroszok síneket fektettek le a Kaszpi-tenger keleti partjaitól Abadanon, Asgabaton, Tejenen és Merven keresztül. Innen észak felé vették az irányt Szamarkandba (Üzbegisztánban) és azon túl minden további közép-ázsiai országba.

A vonatok egyszerűek, de egyáltalán nem kibírhatatlanok. Az éjszakai vonaton kapsz egy matracot, egy párnát és egy takarót is. Azért inkább annak ajánlanám, aki bárhol elalszik és kalandnak fogja fel. Az Asgabat- Türkmenbashi éjszakai vonat 15 órás volt

Buszok

A városok között ritkábban közlekednek buszok, de vannak. A nagy távolságok miatt  a vonat praktikusabb megoldás, ráadásul Asgabatban a buszállomás nem központi helyen épült.

Mikor érdemes Türkmenisztánba utazni?

Mivel Türkmenisztán a legmelegebb az összes közép-ázsiai ország közül, ahol nyáron 40 fok feletti hőség is megszokott, télen viszont fagyos a hőmérséklet, fontos, hogy jól válaszd ki az időpontot. A legjobb időszak a látogatásra az ősz és a tavasz, különösen márciustól június elejéig és szeptember végétől november közepéig. Próbáld elkerülni a júliusi és augusztusi legmelegebb, valamint a decemberi és januári leghidegebb időszakot.

A tavasz különösen jó időszak, amikor a Kopet Dag hegységet piros pipacsok és tulipánok borítják, és kellemes a hőmérséklet. Az ősz pedig a gyapot betakarításának ideje.

Fontos azonban, hogy a függetlenség éves ünnepe (október 27.) környékén általában felfüggesztik a vízumok kiadását.

Jó ötlet Türkmenisztánba utazni Nowruz, a perzsa újév idején (március 21.), vagy a Ló Napján (április utolsó vasárnapja).

Mit érdemes megnézni Türkmenisztánban

Hogyan szerezzünk vízumot Türkmenisztánba (turista és tranzitvízum)

Türkmenisztán állítólag egyike azon országoknak, ahova a legnehezebb bejutni. Két lehetőség van: turista vagy tranzitvízummal.

1. Turista vízum Türkmenisztánba

A tévhittel ellentétben nem olyan nehéz megszerezni; csak időbe telik (átlagosan 3-4 hét), így nem lehet utolsó pillanatra hagyni a tervezést. Közismert bloggereknél előfordul, hogy megtagadják a vízumot.

Csak akkor kaphatsz turistavízumot, ha részt veszel egy helyi iroda által szervezett túrán, ami persze növeli a költségeket. Ebben az esetben azonban minden simán megy, a nagykövetségre sem kell menned. A helyi cég kérvényezi a vízumodat a nevedben, és amikor jóváhagyták elküldi neked a meghívólevelet, amellyel a nagykövetségen, érkezéskor a repülőtéren vagy bármely szárazföldi határon megkaphatod a vízumot.

Türkmenisztán szárazföldi határai: Farab (Bukhara, Üzbegisztán), Shavat (Khiva, Üzbegisztán), Khojeyli (Nukus, Üzbegisztán), Gaudan (Bajgiran/Mashhad, Irán) és Bekdash (Aktau, Kazahsztán).

Nem adnak ki turista vízumot Serakhs (Irán), Serhetabat (Afganisztán) és Türkmenbashi (a Kaszpi-tengeri kikötő) szárazföldi határain.

Mennyibe kerül a turista vízum?

A vízumdíj 55-200 USD között mozog állampolgárságától függően normál eljárás esetén. Európaiaknak általában 55 USD.

Egyéb költségek érkezéskor

A vízumon kívül migrációs illetéket (14 USD) és PCR-tesztet (33 USD) kell fizetni. Míg a helyiek érkezéskor még mindig átesnek PCR-vizsgálaton, a külföldieknek csak a díjat kell megfizetniük.

2. Tranzitvízum

Tranzitvízumra van szüksége mindenkinek, akinek Asgabatból bármely végső célállomásra van csatlakozó járata, függetlenül attól, hogy elhagyja-e a tranzitterületet. A tranzitvízumhoz nincs szükség meghívólevélre, és szabadon utazhatsz egyedül. Azonban újabban magas az elutasítási arány (körülbelül 50%), és ezt a nagykövetségen kell kérvényezni. A tranzitvízumot általában minimum 3 napra és maximum 7 napra adják (ez nagyon ritka), átlagosan 5 napra szól. A COVID utáni újranyitás óta sokkal nehezebb tranzitvízumot szerezni, bár ha igaz, hogy Türkmenisztán több turistát szeretne vonzani, akkor a szabályozás enyhülhet.

Az utazók általában Iránból érkeznek, majd Türkmenisztánon keresztül Üzbegisztánba mennek tovább. Fontos, hogy nem kaphatsz tranzitvízumot érkezéskor az Asgabat repülőtéren vagy más türkmenisztáni szárazföldi határon. Ezt mindig előre kell intézni.

Egyéb tudnivalók Türkmenisztánba való beutazásról

A 3 napnál hosszabb ideig Türkmenisztánban tartózkodó utazóknak regisztrálniuk kell a migrációs szolgálatnál. A helyi iroda ezt is intézi.

Helyi utazási irodák Türkmenisztánban

A Stantrips, az Ayan Travel, az Owadan, a Latif és az Anur Tours néhány jól ismert cég, amelyek jó utasértékelésekkel rendelkeznek. Azt javaslom, hogy keress fel többet is, kérj tőlük útvonaltervet és árajánlatot és válaszd azt, amelyik a legjobb ár-érték arányt kínálja, illetve amelyik a legjobb benyomást teszi rád.

Lakosság

Körülbelül 7.5 millió ember él csaknem 500 000 km2-en, amelynek 80%-a sivatag.

Nyelv

Hivatalos nyelve a türkmén, ami nagyon közel áll a törökhöz és az azerbajdzsánihoz. Az orosz hatás miatt cirill betűkkel írták, de az első elnök bevezette a latin írást. Az orosz továbbra is népszerű, bár 1992 óta a türkmén a hivatalos nyelv. Ha beszélsz oroszul, könnyen boldogulsz, de a fővárosi fiatalok közül is többen nagyon jól beszélnek angolul, illetve akik külföldön éltek néhány évet.

Árak

Az árak Türkmenisztánban olcsók, de a szervezett túrán való szinte kötelező részvétel kényszere, valamint a külföldiek és a helyiek közötti szállás- és belépőárakra vonatkozó dupla árszabás miatt nem túl olcsó Türkmenisztánba utazni.

Szállás

A turistavízummal utazóknak meghatározott állami szállodákban kell megszállniuk.

Nyitvatartás

Általában a múzeumok vasárnap zárva tartanak, kivéve a Nemzeti Múzeumot, amely kedden nem látogatható.

A mindennapi élet szabályai Türkmenisztánban

Dohányzás

Asgabatban hivatalosan tilos a dohányzás minden nyilvános helyen, beleértve a parkokat, szállodákat és éttermeket, kivéve a kijelölt helyeket. A dohányzók számára azonban a szálloda mellett szokott lenni dohányzásra kijelölt hely és a fővároson kívül ez nem probléma.

Szőnyeg vásárlása

A türkmén kormány nemzeti kincsnek tekinti az antik szőnyegeket, és exportkorlátozásokkal védi őket. Ha türkmén szőnyeget vásárolsz a bazárban vagy egy nem államilag jóváhagyott magánboltban, szükséged van exportengedélyre. Az Export Bizottságnak igazolnia kell, hogy a szőnyeg 50 évesnél nem régebbi és exportálható. Ezt a Szőnyegmúzeumnál lehet intézni. A bizonyos méretet meghaladó szőnyegekre ezenkívül exportvámot kell fizetni, amelyet a repülőtéren kell rendezni.

A legegyszerűbb ha valamelyik állami szőnyegboltban vásárolod meg a szőnyeget. Bár az ezekben az üzletekben drágábbak, a szükséges igazolást (mindenképpen kérd el a tanúsítványt) az üzlet felár nélkül biztosítja, és az állami boltokban vásárolt nagyobb szőnyegek után nem kell exportvámot fizetni.

Fényképezés

Kormányzati épületeket szigorúan tilos fényképezni (legalábbis közelről). Továbbá ne fényképezd a politikai jellegű emlékművek előtt álló őröket (nagyobb távolságból lehet) és az utakat takarító embereket sem illik. Semmiképpen se mutass tiszteletlenséget az elnökkel szemben.

Mit érdemes megnézni Türkmenisztánban

Vallás

Az alkotmány szerint Türkmenisztán szekuláris ország, de az iszlám a nemzeti örökség és a türkmén identitás szerves része. A szunnita muszlimok a lakosság 89%-át teszik ki, és 10%-a keleti ortodox keresztény. Bár nem kötelező, egyre többen tartják manapság a böjtöt Ramadán idején. Kevesebben járnak viszont mecsetbe, a legtöbben otthon imádkoznak. A legnagyobb és leglenyűgözőbb mecsetek Saparmurat Haji mecset Geok Tepében, a Turkmenbashy Ruhy mecset Gypjakban és az Ertogrul Gazi mecset Asgabatban.

A Türkmenisztánban gyakorolt ​​iszlám egyedülálló abban a tekintetben, hogy az ősi iszlám előtti szokások, hiedelmek és szúfi spirituális elemek erősen jelen vannak. Az iszlám és az iszlám előtti szokások keveredése mindenütt jelen van, például Korán szövegeket gravíroznak egyes női ezüstékszerekbe. Az út mentén látható egyszerű hintákat a Kurban Bayram (Eid el-Adha) muzulmán fesztivál idején a bűnök „elhintázására” használják.

A türkmének gyakran használnak különféle talizmánokat és amuletteket a szerencsétlenségek elkerülésére és családjuk védelmére. Például az ajtók fölé szárított chilipaprikát, kosszarvat vagy a „yuzaerlik” cserje ágait akasztják. A „Yuzaerlikot” el is égetik és körbehordják a szobákban, hogy megelőzzék a betegségeket a házban.

 A nagy tengerszint feletti magasságban előforduló „dagdanfáról” azt is tartják, hogy hatékony eszköz a gonosz távol tartására. Sok türkmén tart egy kis darab dagdan fát a zsebében, amit időnként megérint.

Sírzarándoklat

A szúfizmus, az iszlám misztikus változata erős gyökerekkel rendelkezik Türkmenisztánban, és a helyiek gyakran zarándokolnak el a helyi szúfi szentek és más tisztelt személyek sírjához. Ez a türkmének által gyakorolt ​​iszlám nagyon fontos eleme.

Nagyon sokféle zarándokhely van. Néhányuk egy jól ismert szúfi vagy más tekintélyes ember temetkezési helyéhez köthető. Máskor természeti képződmények, például barlangok vagy különösen ősi fák köré épülnek, amelyekhez legendák fűződnek. De lehetnek az iszlám világ fő alakjainak állítólagos temetkezési helyei, még akkor is, ha tudott, hogy máshol temették el őket. A szentélyek zarándokhelyeinek látogatásaikor komplex rituálék sorozatát végzik el, amelyek helyszínenként eltérőek, de közös jellemző, hogy háromszor körbejárják a sírt vagy a mauzóleumot, miközben mindkét kezükkel többször megérintik a sírt, majd a kezüket az arcukhoz érintik.

A zarándokok gyakran kötnek színes ruhadarabokat egy ősi fa ágaira. A hármat különösen szent számnak tekintik, így a háromszög alakú forma kiemelkedő a gonosz erői elleni küzdelemben. Háromszög formájú hímzéseket gyakran a nyak körül viselnek, vagy az ajtók fölé helyezik, vagy háromszög alakban köveket raknak egymásra a szent emberek sírjainál.

Türkmén ételek

A lapos, kerek formájú, mintákkal ellátott kenyér (chorek) a türkmén konyha szerves része és sok babona övezi. A helyi hiedelem szerint nem szabad fejjel lefelé fordítani a kenyeret. Ezt kínálják először amikor vendég érkezik a családhoz. Frissen és melegen a legjobb; utána gyorsan megkeményedik. Speciális kúpos agyagkemencékben (tandoor) készítik, amelyek az egész országban láthatók.

A türkmének szeretnek levest enni, így mindenhol nagy választék van belőle. A Chorba az egyik leggyakoribb, amelyet általában zsíros birkahúsból, burgonyából és különböző zöldségekből készítenek.

Más közép-ázsiai országokhoz hasonlóan a Plov (egy általában birkahúsos rizsétel, amely hagymát, fokhagymát és sárgarépát tartalmaz) itt is népszerű étel. A Manty olyan mint a ravioli, hagyományosan darált hússal és hagymával töltik meg, és tejföllel tálalják.

Türkmenisztánban terem szőlő és gránátalma is, de a dinnye vitathatatlanul a legfontosabb gyümölcs, amiből közel 400 fajta található az országban! Augusztus második vasárnapját a Dinnye Napjaként ünneplik.

A szupermarketek elképesztően széles ételmiszerválasztékkal rendelkeznek. Meglepődtem, hogy legalább 20 féle tejet láttam, de ugyanezt tapasztaltam a ketchuppal és más termékekkel kapcsolatban is. A gyümölcsök és zöldségek is frissnek tűntek. A Kamil egy nagy áruházlánc, amelynek minden városban vannak üzletei.

Alkohol

Az alkohol széles körben elérhető Türkmenisztánban: a vodka, a pálinka és a sör (a Zip egy helyi márka) a leggyakoribb. A reptéren is lehet ajándékba vásárolni, és egy palack ára nem több, mint 60-80 manat (3-4 USD).

Akhal Teke lovak

A türkmének két szenvedélye a lovak és a szőnyeg, amelyek nemzeti örökségnek számítanak. A lovak nem egyszerűen állatok, hanem minden türkmén igaz társa, szinte vallásosan viszonyulnak a lovakhoz. A kazahokkal ellentétben nem is esznek lóhúst.

Női szépségversenyt nem rendeznek Türkmenisztánban, de lovaknak viszont igen! A Nemzeti Ló Nap (április utolsó vasárnapja) az év legfontosabb eseményei közé tartozik.

Míg a türkmén lónak különböző alfajai vannak, legtöbbjük azokról a törzsektől kapta a nevét, amelyekhez hagyományosan kapcsolódnak. A türkmén lovak közül az Akhal Teke a legünnepeltebb.

Az Akhal teke a világ egyik legrégebbi lófajtája, amelynek híresen nagy tűrőképessége van. Nem olyan nagytermetű, inkább vékonyak és arányosak. Némelyiknek aranyszíne van, ezért arany lovaknak is hívják. 1956-ban Erzséber királyné kapott egy lovat Nyikita Hruscsovtól. A lovászok azt hitték az oroszok arannyal befestették, de minél jobban mosták annál fényesebb aranyszínű lett. Sztálin uralma alatt majdnem kihalt, a szovjet rezsim betiltotta a magán lótenyésztést és kérte vágják le a lovakat húsnak. Az egész Szovjetúnióban mindössze 1250 Akhal Teke maradt.

1935-ben egy csapat lovas 4000 km-t lovagolva tett meg Asgabatból Moszkvába, hogy bizonyítsa a lovak különleges állóképességét. 84 napon át éjjel-nappal mentek. A türkmének ezután megkapták az engedélyt, hogy ne kelljen levágni őket. 1960-ban Rómában az olimpián egy Akhal Teke ló nyert díjlovaglásban, ami szintén emelte a presztizsét.

Türkmenisztánban választanak lóügyi minisztert, illetve minden városban van lóversenypálya. A győztes ló tulajdonosa nagy értékű ajándékokra, mint például sportautóra számíthat.

Türkmén szőnyegek

A szőnyeg a türkmén nép másik nagy büszkesége. Türkmenisztán mind az öt régiójának megvan a maga saját motívuma, amellyel a jellemzően vörös szőnyegek készülnek. A szőnyegek voltak a türkmén nomádok legértékesebb tulajdonai, amelyek jurtáik falát és padlóját borították. Amikor belépünk egy jurtába, nem szabad cipővel a szőnyegen sétálni.

Hagyományosan a nők szőnek szőnyegeket, és a türkmén szőnyegipar még mindig a kézi szövésre épül. A gyapjú nagy része azonban szintetikus, nem pedig természetes színezékkel van színezve.

A türkmén szőnyegek évszázadok óta híresek voltak, és régóta „Bukhara” szőnyegként ismerték őket, mert a város bazárjaiban árulták őket. Marco Polo „a világ legfinomabb és legszebb szőnyegeiként” jellemezte őket. A függetlenné válás után a szőnyegek nemzeti szimbólumokká váltak. A türkmén zászlón az ország öt régiójából származó „gül” (motívum) látható és május utolsó vasárnapját Nemzeti Szőnyegnapnak nyilvánították.

A világ legnagyobb, a Guinness Rekordok Könyvében is szereplő szőnyeg az asgabati Szőnyeg Múzeumban található.

Emberek

A lakosság mintegy 60%-a türkmén, míg a többi kisebbségi csoport közé tartoznak az üzbégek (16%), az irániak (14%), az oroszok (4%) és a kisebb lakosságú kazahok, illetve tatárok. A Dashoguz és Lebap régiók főbb városaiban nagyszámban laknak üzbégek.

A türkmén egy törzsi nép. A fő törzsek közé tartozik a Teke, amely az Akhal, a Tejen és a Merv oázisok körül található; az Ersari az Amu Darya folyó mentén; a Jomud a nyugat-balkáni régióban és a horezmi oázisban; a Goklen a messzi délnyugaton; valamint a Sarik és Salor a Merv Oasis déli részén és a Murgab folyó mentén. A törzsek között mindig erős volt a megosztottság. A törzsek közötti különbségek tükröződnek az öltözködési stílusokban, a szőnyegek kialakításában, a dialektusban és még a személyiségükben is.

A 18. századi türkmén költő, Magtymguly hangsúlyozta, hogy a türkmén törzseknek össze kell fogniuk, csak így tudnak hatékonyan védekezni az idegen támadással szemben. A törzsi háttér továbbra is nélkülözhetetlen az élet számos területén.

Az emberek kedvesek, vendégszeretőek a külföldiekkel. Az angolul beszélő fiatalok szívesen megkeresik a külföldieket, megkérdezik honnan jöttek, és örülnek, ha gyakorolhatják angoltudásukat.

Esküvői szokások

Az esküvő a türkmén életének legfontosabb eseménye, és az ünnepségek napokig tartanak, több száz vagy akár ezer ember meghívásával. Az esküvői szertartások továbbra is tiszteletben tartják az ősi hagyományokat, amelyek régiónként eltérőek. Míg a városokban a fiatalok választják meg férjüket vagy feleségüket, addig vidéken még mindig nagyon gyakori a párkeresés. Az esküvő időpontját pedig az asztrológiai tényezők alapján legkedvezőbb időpont alapján jelölik ki.  

A vörös szín fontos szerepet játszik, mivel a hiedelem szerint mágikus védelmet és szerencsét hozó ereje van. Tehát a menyasszony piros menyasszonyi ruhát visel, illetve teljesen eltakarja egy köpeny, amelyet gazdagon díszítenek ezüsttel és aranyozott ékszerekkel, hímzéssel és különböző amulettekkel, amelyeknek mind az a célja, hogy elűzze a gonosz szellemeket. A menyasszonyi ruhának az amulettekkel és ékszerekkel akár 35 kg súlya is lehet, ezért gyakran segítik őt hölgytársai a mozgásban.

Történelem röviden

A Ruhnama (a Niyazov elnök által írt könyv) szerint a türkmének Oguz Hántól származnak, akinek hat fia volt, mindegyiknek négy saját fia. Ebből a 24 fiúból 24 klán származott, amelyekből a világ összes oguz népe származik. Míg a török ​​törzsek az 5. század környékén kezdtek érkezni Közép-Ázsia ezen részére, a történészek úgy vélik, hogy a 10. században jelentős oguz törzsek vándoroltak nyugat felé a mai Mongólia területéről.

A területre ekkor beköltöző oguz népek a modern türkmének ősei voltak. Oguz Hán csillaga, Türkmenisztán fontos szimbóluma

Türkmenisztánban járva sok helyen lehet találkozni Oguz Hán jelképével, a nyolcágú csillaggal. Minden épületen, bankjegyen, sőt Türkmenisztán állam nemzeti szimbólumában is feltűnik. Oguz Han a török ​​nép egyik atyja.

Türkmenisztán a semmi közepe; régen viszont a világ közepe volt. Misszionáriusok, kereskedők, diplomaták és kalandorok szelték át a Karakum sivatagot a Selyemúton és más kereskedelmi útvonalakon, amelyek Európát, Perzsiát, Indiát és Kínát kötötték össze. Merv és Konye-Urgench nagy oázisvárosaiban tudtak megpihenni.

Hatalmas seregek söpörtek végig a mai Türkmenisztán területén. Először a perzsák szállták meg, majd Nagy Sándor csapatai a görög nyelvet és kultúrát vitték a térségbe. A perzsa pártusok a mai Irán és Türkmenisztán nagy részét magában foglaló birodalmat alkottak Nisa fővárossal.

A pártusok nagy birodalmai, a szeldzsukok (egy oguz türk dinasztia, amelynek hatalma Irántól Szíriáig és Anatóliáig terjedt a 11-12. században), valamint a Horezm-sáh dinasztia (Közép-Ázsiában és Iránban uralkodott, először a szeldzsukok vazallusaként, később pedig független uralkodókként) hatalma virágzott majd leáldozott.

Dzsingisz kán és mongoljai a 13. században hatalmas pusztítással és mészárlással hódították meg a területet. Türkmenisztán ritkán ismerte a békét; az üzbégek, perzsák, valamint Buhara és Khiva városállamok kánjai közötti hatalmi harc helyszíne lett (ezek most az országhatárokat átrajzoló oroszoknak köszönhetően Üzbegisztánban vannak).

Az arab seregek az iszlámot, míg a török ​​seregek a nomád hagyományokat hozták magukkal az északi sztyeppéről.

Végül amikor az utazók és hódítók hajóval indultak inkább útnak a 16. század körül, az Ázsia szívén átvezető szárazföldi utak feledésbe merültek. Közép-Ázsia, amely egykor a tudomány és a tanulás nagy központja volt, ettől kezdve kezdett lemaradni a világ többi részétől.

Oroszország fokozatosan terjeszkedett Közép-Ázsia felé, és 1879-ben elérte Geok Tepét. A türkmének meglepő módon legyőzték az orosz csapatokat 1879-ben, és a csata 164 év után az első jelentős megtorpanást jelentette az oroszok birodalmi céljainak elérésében. Két évvel később azonban felkészültebben tértek vissza, és ugyanitt vereséget szenvedtek Szkobolev, a legrettegettebb cári tábornok volt vezette csapatoktól. 1895-re pedig már egész Türkmenisztán orosz ellenőrzés alatt állt.

Türkmenisztánt 1925-ben az újonnan megalakult Szovjetunió részévé nyilvánították, és a gáz-, olaj- és gyapottermelés fontos központja lett. Olaj- és gázmezőiből azonban csak a függetlenség elnyerése után tudott igazán profitálni, amikor új vezetékeket létesítettek, véget vetve az Oroszországtól való függőségének.

Amikor az 1880-as években a cári orosz csapatok meghódították és gyarmatosították Türkmenisztánt, a türkmének több mint egy évszázadra orosz (először cári, majd szovjet) fennhatóság alá kerültek. Az itt élő törzsek többé-kevésbé úgy éltek mint a középkorban. A szovjetek véget vetettek a részben nomád türkmén életmódnak, és a törzseket modern életformába kényszerítették. Városokat, gyárakat, iskolákat és vasutakat építettek; tudósokat, mérnököket és bürokratákat képeztek. Aztán 1991-ben a Szovjetunió összeomlott, és Türkmenisztán elnyerte függetlenségét.

Türkmenisztán az egyik legkevésbé látogatott, rejtélyekkel teli ország. Remélem, hogy ez az útikalauz segít megtervezni utazásod, és segít jobban megérteni a türkmén kultúrát.