Amit Libanonról tudni kell

Libanon egy kis ország a Közel-Keleten, amelyet talán még a térképre helyezni is nehéz. A Földközi-tenger partján fekszik Izraeltől északra, három oldalról pedig Szíria veszi körül. Ez nem egy sivatagi ország, éppen ellenkezőleg. A változatos táj Libanon egyik fő védjegye. Az országot átszelő két hegylánc, a Libanon-hegység és az Anti-Libanon- hegység között húzódik a Bekaa-völgy. Több mint 3000 méter magas hegyekkel Libanon egyben téli síközpont. Bejrút pedig a Közel-Kelet legliberálisabb és legkozmopolitább fővárosa. Az ország egyes részei, például Tripoli, Saida (Szidon) és Tyre (Türosz) konzervatívabbak, ahol a nők gyakran viselnek csadort. Bejrút azonban nyitottságában nem különbözik más európai városoktól.

A libanoni fiatalok képzettek és többnyire többnyelvűek, ami megkönnyíti az utazó dolgát, és más közel-keleti országokhoz hasonlóan a libanoniak is híresek vendégszeretetükről.

Libanon azonban egy véres polgárháborúban élt (1975-1990) 15 éven keresztül, és a mai napig nehezen vetkőzi le a „háborús övezet” stigmát.  

Az ország jelenleg súlyos társadalmi és pénzügyi válsággal küzd, a 2020. augusztus 4-i kikötői robbanás és a világjárvány pedig még tovább rontotta a helyzetet.

Libanon, egy ország túlélési üzemmódban

Bejrút a Közel-kelet egykori bulifővárosa

Bejrút képekben

Libanon lakossága

Libanon lakossága 4-5 millió, azonban a libanoni népességre vonatkozó összes adat pusztán becslés, mert az utolsó népszámlálás 1932-ben volt. Igazából azt is nehéz meghatározni, hogy ki a libanoni egy nagyjából száz éves országban, hiszen azelőtt a levantei régió része volt. Mindenesetre a libanoni diaszpóra jócskán meghaladja Libanon lakosságát. A legtöbb libanoni a polgárháború alatt költözött külföldre, és alapított  aztán új hazájában családot. A libanoniak sokat utaztak, vagy ideiglenesen külföldön éltek, de gyakran haza is költöznek a hazájuk iránti szeretetből. A beszélgetéseim során feltűnt, hogy imádják hazájukat, és büszkék arra, hogy libanoniak.

Libanon vallása

Libanon a Közel-Kelet legváltozatosabb országa, ahol 18 különböző vallási felkezet él egymás mellett, mint például a maronita keresztények, görög ortodoxok, örmény katolikusok, szír ortodoxok, kopt, síita, szunnita, alavita, iszmaili, zsidó, drúz stb közösségek. Ez a sokszínűség a libanoni identitás része, de a mögöttes feszültségek 1975-ben tizenöt éven keresztül tartó polgárháborút robbantottak ki és változtatták rommá az országot.

A társadalom és a politika szektariánus alapokon nyugszik.

Az 1943 óta érvényes libanoni nemzeti paktum szerint az ország miniszterelnöke mindig szunnita, a parlament elnöke síita, az elnök pedig maronita keresztény.

Minden libanoni állampolgár valamely vallási felekezethez tartozik, amely előbbre való, mint libanoninak lenni. Ezek élén pedig egy markáns vezető áll, aki a közösség tagjainak hűségéért védelmet és gondoskodást ígér. Ez a rendkívül instabil politikai környezetben nagyban meghatározza, hogy ki kire szavaz. Egyértelmű az is, hogy melyik földrajzi régió melyik kisebbség bázisa. A Chouf hegység a drúzok, Türosz és Tripoli a szunniták, a déli vidék a síiták, a Bejrúttól északra fekvő hegyek pedig elsősorban a keresztények otthona.

Csak 2009-ben vezették be, hogy a személyi igazolványon nem kell feltűntetni az illető vallási hovatartozását, de az apa nevéből így is könnyen kideríthető.

Bár a fiatalabb generáció kevésbé törődik ezzel, a konzervatív családok még mindig ellenzik a különböző vallási felekezetekhez tartozó férfiak és nők közötti kapcsolatokat. A libanoni kormány ebben az esetben nem engedélyezi a polgári házasságot. A vegyes vallási hátterű pároknak Ciprusra kell utazniuk, ahol bonyolult adminisztratív eljárás után összeházasodhatnak, és azt követően regisztrálhatják azt hivatalosan Libanonban.

Libanon lakosságának 60 százaléka muszlim, közöttük fele-fele arányban szunniták és síiták, míg az ország lakosságának csaknem 35 százaléka keresztény, többségük maronita katolikus keresztény. A római katolicizmus egy régi, Libanonra jellemző formájáról van szó.

Körülbelül hat százalék a drúz kisebbség aránya, akiknek hite közel áll a síita iszlámhoz, de ez egy különálló spirituális vallás, amely titok marad a kívülálló számára. Libanon mellett Izraelben és Szíriában is van jelentősebb, körülbelül egymilliós drúz közösség,

Palesztin és szír menekültek

Az ország lakosságának egynegyede szír vagy palesztin menekült. Mivel a 2011-es polgárháború óta mintegy 1,5 millió szíriai hagyta el hazáját, ez hirtelen tovább növelte az 1948-as és 1967-es arab-izraeli háborúk után érkezett palesztin menekültek százezreit.

Mikor érdemes Libanonba utazni?

A nyári hónapok (június-szeptember) a főszezon Libanonban, de ilyenkor az árak is magasabbak. A tengerparti klubok megtelnek, a hegyi falvakat pedig ellepik a városból elmenekülő közép- és felső osztályú libanoniak. Ebben az időszakban nehezebb az utolsó pillanatban szállást találni, ezért érdemes előre foglalni.

Ha kulturális és természeti programokat ötvözöl, akkor a tavasz és az ősz a legjobb idő Libanonba utazni. Ilyenkor az idő még elég meleg a fürdéshez és a hegyi túrákhoz.

Milyen a libanoni konyha?

A libanoni a mediterrán és az arab konyha kombinációja, egyben a humusz szülőhazája. Annyira változatos, hogy az egyes falvak is más-más fűszereket használnak. A libanoni étel azonban nem kimondottan könnyű, emiatt bár szerettem volna minnél több mindent megkóstolni, néha esélyem sem volt naponta többször enni. A hangulatos tengerparti éttermek mellett az egyszerű utcai ételek, mint a falafel, shawarma, manoushe (egyedülálló fűszerkeverékkel, a za’atar-ral a tetején) is nagyon finomak.

A “Meze ételek” különböző típusú első fogások, amelyeket szintén meg kell kóstolni: töltött szőlőlevél, Tabbouleh (egyfajta saláta), Sfeeha (húspite), kibbeh, manakish (manoushe), Fattoush (saláta), baba ganoush (padlizsánmártás), Fattoush (saláta).

Főételként népszerű a bárányhús vagy csirke kenyérrel, humusszal és zöldségekkel.

A libanoni édességek (baklava, layali lubnan, kanafeh), mint mindenhol a Közel-Keleten, nagyon édesek, de hihetetlenül finomak.

Libanonban nagy a kávékultúra, így minden sarkon lehet kávézni. Talán kevésbé tudott, de a Bekaa-völgyi Ksara és Kefraya szőlőültetvényekhez neves borüzemek is kapcsolódnak. A Közel-Kelet és Libanon nemzeti itala az Arak, az arab ánizslikőr, az Almaaza pedig egy jó minőségű, könnyű helyi sör.

Milyen árak vannak Libanonban?

Libanon a gazdasági válság előtt egyáltalán nem volt olcsó ország. Nyugodtan el lehetett költeni annyit szállásra, éttermekre és szórakozásra, mint egy nyugati országban. A sok közép- és felsőkategóriás szálláshely tükrözi, hogy a kormány a tehetősebb réteget akarta idevonzani.

A helyzet azonban sokat változott az elmúlt két évben.

Libanon jelenleg a világ egyik legolcsóbb országa. A libanoni font (LBP) szabadesésben van, és mindössze néhány éven belül 98%-kal leértékelődött, így az egyik legolcsóbb ország külföldiek számára (leszámítva a szállást, ahol egy többágyas szobában egy ágy is minimum 20 dollárba kerülhet). Libanon a világtörténelem egyik legnagyobb válságát éli meg.

Az amerikai dollár 2021 októberben 22 000 libanoni font volt, de azóta már volt 100 000 is és 2023 tavaszán 60 000 körül mozog. Naponta változik az árfolyam, nem lehet előre tudni mennyi lesz mikor te utazol.

A nyári hónapokban, július-szeptemberben mind a repülőjáratok, mind a szállások meglehetősen drágák.

A legfontosabb látnivalók Libanonban

Bár Bejrút, a főváros központi szereppel bír, valójában a vidéki falvak, a tengerparti városok, régészeti lelőhelyek és a természeti látnivalók együttesen teszik Libanont a Közel-Kelet egyik legjobb úti céljává.

Büblosz (Byblos)

Büblosz, az ősi föníciai kikötőváros 2500 éves múlttal a világ egyik legrégebben lakott települése. Innen szállították a papiruszt Görögország és Egyiptom között. Az 1960-as években, amikor Bejrútot pezsgő éjszakai élete miatt a „Közel-Kelet Párizsának” nevezték, özönlöttek a hírességek a városba.

A keresztesek várán keresztül elérhető régészeti lelőhely föníciai templomok romjaival, római színházzal és a királyi palotával Büblosz legfontosabb látványossága. Sétálj egyet a halászkikötőben és látogass el a Pepe Halász Clubba. Híres bárja legendás partijairól vált híressé az 1960as években, ahol Marlon Brando, Sophia Loren, Brigitte Bardot, Mick Jagger és David Rockefeller is megfordultak.

Batroun

Az északi parton a Tripoli felé vezető úton tovább haladva látogass el Batrounba, a gyönyörű tengerparti városba. Szinte mindenhol árulják a limonádét, mint helyi specialitást. Az én ízlésemnek ez kissé túl cukros, de legalább vásárlás előtt megkóstolhatod. Sétálj körbe Batroun oszmán kori épületekkel körülvett bazárjában és a halászkikötőben, amelyet a Szent György ortodox templom ural. A Batrountól 5 km-re lévő Fehér homokos strand pedig kiváló hely a fürdőzésre és szörfözéshez.

Tripoli

Libanon második legnagyobb városa az ország északi részének fő kikötője. Tripoli egy konzervatív muszlim szunnita város, amely a kozmopolita Bejrút árnyékában él. A Tripoli és Bejrút közötti rivalizálás sokkal korábbi időkre nyúlik vissza, és az északi város gyakran panaszkodik, hogy Bejrút javára elhanyagolják.

A citadella, és a köré épült bazár fürdői (hammam), a középkori mecsetek, medreszék (iszlám vallási iskolák), karavánszerájok a régi városrész építészetileg legemlékezetesebb részei. 

Az óváros  mellett Tripolinak van egy másik teljesen különálló része, a Mina kikötő, melynek hosszú tengerparti sétányán zajlik az élet esténként.

A Chouf hegység falvai

A Chouf hegység a drúz közösség bázisa, és Libanon egyik legszebb vidéke. A vidéki falvak szószerint Libanon lelkét jelentik, amelyek nélkül nekem kapunk teljes képet az országról. Nyáron a falvak megtelnek a középosztálybeli és gazdag libanoniakkal. Az utószezonban (október-április) a falvak még mindig hangulatosak, de már sokkal csöndesebbek. Deir al Qamar Libanon egyik leghíresebb hegyi települése.

A Chouf Cédrusrezervátum Libanon legkiterjedtebb cédruserdője, amely az ország területének 5%-át teszi ki. Valamikor a cédrus bőséges volt a régióban, és az ország gazdagságát is ez adta. Rövidebb vagy hosszabb útvonalat választva lehetőséged van a cédruserdőben barangolni.

Baatara-vízesés

A Baatara-vízesés, másnéven “a három híd barlangja” hatalmas víznyelővel kihagyhatatlan természeti látnivaló. Bár én a száraz évszakban voltam ott, mégis csodálatos volt. Ha viszont március-áprilisban mész, egy 250 méter magas vízesés teszi még emlékezetesebbé.

Jounieh és Jeita grotto

Jounieh és a Jeita grotto az egy tökéletes félnapos program Bejrútból.

A Bejrúttól északra lévő Jounieh települést elérve egy felvonó visz fel a hegyek tetején lévő Harisszába, ahol a Libanoni Szűzanya (Notre Dame du Liban) fehérre festett szobra áll. A zarándokok a tetején található kis templomba jönnek imádkozni, míg a turisták a Földközi-tenger fantasztikus kilátásában gyönyörködnek. Mivel a muszlimok és keresztények egyformán tisztelik Jézust és Máriát, ez mindkét vallás számára fontos zarándokhely. A melankolikus zene és a Földközi-tenger partjának lélegzetelállító partjának panorámája igazán megható élmény. Jounieh egyben divatos nyári üdülőhely, amely az ország egyetlen kaszinójával a gazdag közel-keleti réteg legkedveltebb célpontja.

Jounieh városból könnyen elérhető a Jeita-barlang is, a világ egyik legnagyobb barlangrendszere. Kisvonat visz le a barlang első bejáratához, majd átsétálva a másodikhoz, hajóval tehetünk egy kört. Bár Európában jártam már több cseppkőbarlangban, ez minden várakozásomat felülmúlta.

Szidon (Saida)

Szidon egykor fontos föníciai kereskedelmi központ volt, most pedig turisztikai létesítmények hiányában egy autentikus mediterrán arab város karavánszerájokkal és mecsetekkel tarkított bazárjával. A város a libanoni polgárháború egyik nagy áldozata volt, a halottak és az anyagi károk nagyságát is tekintve. Rafiq Hariri, a 2005-ben meggyilkolt egykori miniszterelnök szülőhelye, így kiemelkedő támogatást kapott az újjáépítéshez. Az Alapítvány továbbra is elsősorban Szidonban támogat egészségügyi, oktatási és helyreállítási projekteket.

A tengeri keresztes vár hatalmas falakkal és tornyokkal egy szigeten áll és a lépcsőn felmászva gyönyörű kilátást ad a városra.

Szidon bazárjának szűk sikátoraiban a helyi kézművesek munkáját is meg lehet figyelni, ezen kívül kiváló alkalom néhány édességet megkóstolni, egy kávét inni a piac egyik kellemes terén. Ahogy sétáltam, egy csapat férfit láttam kártyázni egy kávézóban, miközben csevegtek és vízipipát szívtak. Szeretem megfigyelni, hogyan élik az emberek az életüket, ami sokkal emlékezetesebb tud lenni, mint bármely műemlék meglátogatása.

Sur (Türosz)

Tovább haladva elérkezel a legdélebbi tengerparti városba, Türoszba. Ez a Beeka völgyhöz hasonlóan síiták által lakott régió, közel az izraeli határhoz, amely szintén sokat szenvedett az izraeli megszállás és a polgárháború idején. Izrael 2006-os támadása újabb trauma volt Türosz számára. Bár a helyrehozatal időbe telik, ma ismét egy hangulatos város.  

Egy félszigeten épült ki az óváros halászkikötővel és csendes sikátorok labirintusával. Ez nagyon jó alkalom megkóstolni a halat vagy tenger gyümölcseit élvezve a tengerparti panorámát.

Türosz két fontos régészeti lelőhelye az Al-Mina és Al-Bass régészeti lelőhelyei a római és a bizánci Türosz maradványaival. Ez utóbbi még lenyűgözőbb a hippodrom romjaival, a vízvezetékkel és a temetkezési komplexummal. Az Al-mina régészeti lelőhelyről pedig kilátás nyílik a strandra, amely tökéletes hely úszásra.

Bekaa völgy (Anjar, Baalbek, Kefraya, Ksara)

A Bekaa-völgy egy túlnyomórészt síiták által lakott régió, egyben a Hezbollah stratégiai központja és kiterjedt kannabisztermesztő terület. A Bekaa-völgy a 2006-os izraeli-Hezbollah konfliktus idején politikailag instabil volt. Ma már biztonságos, de még mindig az egyik legszegényebb régió, amely sok embert arra késztet, hogy túlélésként hasist állítson elő.

A Bekaa völgyben található Libanon két leghíresebb nagy múltú borospincéje, Kefraya és Ksara, ahol egy ebéddel összekötött kóstoló mellett megismerheted a világ egyik legrégebbi borászának történetét.

Kevésbé ismert látnivaló Anjar, az „örmény város”romjai, amelyet örmény menekültek alapítottak az 1915-ös népirtás után. Az Anjarban lévő 8.századi város romjait beárnyékolja Baalbek hírneve, pedig majdnem olyan lenyűgöző.

Baalbek romjai a libanoni látogatás egyik fénypontja.

A Beeka-völgy, ami valójában egy fennsík, legmagasabb pontján 1150 méter magasan áll. Baalbek konzervatívabb város, ahol visszafogottan kell öltözni. Manapság kevés turista megy Baalbekbe, így jó eséllyel magányosan vagy a Libanonban állomásozó katonai személyzettel találkozol csak. A Kr.e. első században Baal istennek szentelt templom után kapta nevét, mint a Napisten városa. Baalbek az egész Római Birodalom egyik fő imahelye volt. Kezdetben a pogány rítusok központja, ahol az istenek iránti tiszteletből gyakori volt az ember-és állatáldozat.

Amikor a római uralkodók felvették a kereszténységet, erőszakkal térítették a lakosságot az új vallásra. Elpusztították Jupiter templomának egyes részeit, és megfosztották a római istenek képmásaitól. Jó néhány hatalmas oszlopot pedig elszállítottak a konstantinápolyi Aya Sophia díszítésére.

Baalbekben állnak a valaha épített legmagasabb oszlopok, a valaha használt legnagyobb kőtömbök és a legnagyobb építészeti mérnöki bravúrok bizonytékai. És ez csak néhány példa arra, ami miatt Baalbek a világ egyik leglenyűgözőbb templom együttese, amelyen tízezer rabszolga dolgozott évszázadokon át. Baalbek három templom romjait tartalmazza: Vénusz és Bacchus templomát, valamint a legnagyobb Jupiter-Baal fő templomot impozáns előtérrel és monumentális lépcsővel.

Naplementekor különösen szép a romok között barangolni, amikor a kövek változtatják színüket.

A Qadisha völgy keresztény kolostorai

A legkönnyebben Tripoliból elérhető Qadisha-völgy az egyik legszebb vidék Libanonban. Meredek szerpentin utak vezetnek le a völgy mélyére, ahol egy túra útvonal mentén számos kolostor sorakozik. A völgy a világörökség része, és a Chouf hegység rezervátuma mellett a másik hely, ahol Libanonban még cédrusokat, az ókor legértékesebb fáját és Libanon nemzeti szimbólumát megtaláljuk. Nem túlzás, egyes fák akár több ezer évesek is lehetnek.

A völgy az V. század óta a maronita keresztények központja. A sziklába vájt kolostorokat több száz éves freskókkal a völgymederben való túrázással, gyalogosan lehet megközelíteni.

Libanon az az ország, ahol ugyanazon a napon lehet síelni és úszni, ugyanis a szerpentinek gyorsan felvisznek a több ezer méter magas hegyek közé. Egyben egy bonyolult ország, amely 15 évig tartó véres polgárháborún ment keresztül, és a külföldi hatalmak még mindig az egymás közötti politikai játszmák színtereként használják. A világ egyik legnagyobb gazdasági válsága mellett, a libanoniak még mindig nagylelkűek és kedvesek, ráadásul ebben a kis közel-keleti országban mindent megtalálsz: fantasztikus konyhát, cédruserdőket, hegyi falvakat, a kozmopolita Bejrútot és más tengerparti városokat. Nem hiába Libanon az egyik legjobb úti célpont lehet a Közel-keleten.