Milyen is Iraki Kurdisztán? -

Iraki Kurdisztán különleges autonóm státuszt élvez Irakon belül, és célja a teljes függetlenség elérése. A kurd lakosság főként négy országban él: Irakban, Iránban, Szíriában és Törökországban. Bár a kurdok már évszázadokkal a Római Birodalom előtt ősi népnek számítottak, és gyakran ígértek nekik független államot, ez soha nem történt meg, ezért gyakran nevezik őket „ország nélküli népnek”. A kurdoknak azonban minden országban más a vallásuk, nyelvük, történelmük és inkább egyéni függetlenségre törekednek, semmint egy közös független államra.

Amit mindenképp tudnod kell mielőtt Irakba mész

Milyen Babilon a valóságban

Vallás

A kurdok között vannak muszlim, keresztény, zsidó, jezidi, szúfi és bahai vallásúak. Az utóbbi időben sok iraki kurd a zoroasztriánus vallás felé fordult, és bár a vallást felvenni nem lehet, csak beleszületni, sokan mégis zoroasztriánusnak nevezik magukat.

Kormányzás

Az iraki kormány Erbilben, iraki Kurdisztán fővárosában állította fel a kurd parlamentet az 1970-es években. Erős rivalizálás folyik a két kurd vezető párt, a PUK (Kurdisztáni Hazafias Unió) és a KDP (Kurdisztáni Demokratikus Párt) között, amelyeket a Talabani, illetve a Barzani család vezet. A két fél összecsapása 1994 és 1997 között polgárháborúvá fajult, és azóta a PUK alternatív kormányt állított fel Szulejmánijában. Az amerikai invázió után végül 2006-ban mindkét fél képviselőiből egységkormány alakult.

A kurd regionális kormány (KRG) az észak-iraki autonóm Kurdisztán régió vezető politikai szerve.

2017-ben népszavazást tartottak a függetlenségről, ahol a túlnyomó többség egy független iraki Kurdisztán megalakulása mellett szavazott. Bagdad azonban nem volt hajlandó elismerni, mondván, hogy nem támogat semmilyen kezdeményezést, amely Irak egységét aláássa. Iraki Kurdisztán így autonóm régió maradt, de a népszavazás egyértelművé tette az iraki kurdok akaratát. Iraki Kurdisztán és a szövetségi iraki területek között folyamatosan feszültség van Kirkuk státuszával kapcsolatban, mert egyikük sem akar lemondani a városról, Irak második legnagyobb olajforrásáról.

Iraki Kurdisztán, a menekültek befogadója

A szíriai polgárháború alatt több tízezer szíriai menekült, köztük sok szíriai kurd érkezett iraki Kurdisztánba. Amikor az ISIS (Iraki és Szíriai Iszlám Állam) Szíria után Irakban terjeszkedett, a kurd pesmergák (az iraki Kurdisztán militáns hadereje) bátran harcoltak a dzsihadisták ellen elnyerve a világ figyelmét és támogatását. Keresztények, jezidik, síiták tömegesen menekültek a kurd hegyekbe, míg más irakiak is Fallúdzsából, Ramadiból, Bagdadból és Moszulból ideiglenesen Erbilbe költöztek. A „barát nélküli nép”, ahogyan a kurdokat gyakran nevezték, befogadták a menekülteket. A vendégszeretet és nagylelkűség egyébként is a kurd hagyomány része (nem kevésbé az irakié).

A legfontosabb látnivalók iraki Kurdisztánban

Iraki Kurdisztán egy hegyvidéki régió, amely éles ellentétben áll Irak többi részével. A Zagros és a Taurus hegyek mélyén kanyargó folyók vájnak lélegzetelállító kanyonokat.

Bagdaddal ellentétben iraki Kurdisztán már 2005 óta biztonságosnak számít. Olyannyira, hogy a neves online és nyomtatott magazinok (New York Times, National Geographic Traveler és Condé Nast Traveller) kihagyhatatlan utazási célpontnak nevezték.

Erbil, a főváros

Erbil teljes ellentéte Bagdadnak. Iraki Kurdisztán fővárosából hiányzik a Közel-Keleten megszokott kaotikus légkör. A 2003-as amerikai megszállás után gyorsan, akár évi 10%-kal is növekedett gazdasága. Új nemzetközi repülőtér épült irodatornyokkal, luxuséttermekkel, kellemes városi parkokkal, elegáns városrészekkel és luxusautók közlekednek a forgalmi dugóktól mentes modern utakon. Angol nyelvű magániskolák nyíltak, és egyre többen felvételt nyertek Európa legjobb egyetemeire. Ezt a fejlődést egyenesen „kurd csodának” nevezték.

A 2006-os új törvény egyenlő feltételeket garantált a külföldi és a belföldi befektetések számára, amely nagyban ösztönözte a külföldi tőke beáramlását.

Erbil sokkal inkább tűnik egy kisebb Dubai jellegű bevásárló- és szórakoztatónak, holott a világ egyik legrégebbi települése, amelynek története a Kr. e. 5. évezredre nyúlik vissza.

Mindezek ellenére én Bagdadot sokkal érdekesebb helynek találtam, mert olyan történelmi hangulata van, ami Erbilben nem létezik.

Erbil legfontosabb örökségi helyszíne, a városközpontban a Shar Garden tér és a környező Qaysari bazárfölé tornyosuló citadella. Innen szép kilátás nyílik a térre, amely esténként megtelik családokkal és vízipipázó helyiekkel. Erbil egy kereskedelmi központ számos civil szervezettel és nagy expat közösséggel, akik főleg Erbil keresztény negyedében, Ankawában élvezik a főváros élénk éjszakai életét italboltokkal és nemzetközi éttermekkel.

A modern, színes mintákkal díszített téglaborítású Jalil Khayat mecset az egyik legszebb látnivaló iraki Kurdisztán fővárosában. Jalil Khayat, egy gazdag erbili ember finanszírozta az építését, és amikor 2005-ben meghalt, fia fejezte be a projektet. Nagyon hasonlít a kairói Muhammad Ali mecsethez és az isztambuli Kék mecsethez.

Az 1940-es és 1950-es években nyitották meg a Mam Khalil és a Machko Chai Khana teaházakat, ahol érdemes meginni egy csésze teát vagy kávét akár egy vízipipa társaságában.

Szulejmanija

Szulejmanija egy modern város felhőkarcolókkal, hangulatos belvárossal és néhány zöld parkkal iraki Kurdisztánban.

A Szulejmanija Múzeum a Bagdadi Nemzeti Múzeum után az ország második legnagyobb múzeuma számos régészeti lelettel Mezopotámiából, Kurdisztánból és az ókori Perzsiából.

A leghíresebb látnivaló azonban az Amna Suraka (Vörös Börtönmúzeum), amely eredetileg Szaddám hírszerző szolgálatának, a Mukhabaratnak a központja volt. Miután a pesmerga katonák birtokba vették, a 2000es évek elején a kurdok ellen elkövetett népirtó kampányokat bemutató múzeummá alakították. Az iraki hadsereg néhány tankja még mindig az udvaron áll. A törött tükrök csarnoka 182 000 apró darabja az egyik legkülönlegesebb rész, ahol minden egyes darab az Anfal-hadjárat során megölt kurdot ábrázol. Az épület külső falain még láthatók az 1991-es ütközet golyónyomai, amikor a pesmerga katonák és dühös civilek támadták meg a főhadiszállást, és végeztek több száz hírszerző tiszttel.

Halabja

A halabjai tragédia a nyolc évig tartó iraki-iráni háború végén, 1988. március 16-án történt népirtás színhelyeként vonult be a történelembe. Az Irán ellen vívott háború (1980-1988) ugyanazon év augusztusában ért véget és alig egy évvel később Szaddám 1990-ben megszállta Kuvaitot, kiprovokálva az első Öböl-háborút.

A hivatalos verzió szerint a Szaddám által 1988-ban a kurd kisebbség ellen indított „Al-Anfal kampány” része volt, amelyben a becslések szerint 50-100 000 kurd halt meg. Halabjában kurdok ezrei estek vegyi támadás áldozatául, amelynek állítólagos ötletgazdája Szaddám unokatestvére, Ali Haszan al-Majid „Vegyész Ali”. A szaringáz esélyt sem adott az embereknek a túlélésre, mert 10 percen belül elpusztítja az idegeket. A bírósági tárgyalásokat követően felakasztották és a Legfelsőbb Bíróság a Halabjában történteket a kurd kisebbség elleni népirtásnak nyilvánította. Szaddamot más vádak alapján 2006. december 30-án kivégezték, de a halabjai targédiában való bűnrészességét mindvégig tagadta.

A támadást követően ledózerolták a várost, és tömegsírokba helyezték a halottakat. Több mint egymillió kurd szökött a szomszédos Iránba és Törökországba. A tragédiát követően számos külföldi szervezet segített Kurdisztán újjáépítésében.

A halabjai támadásnak azonban komoly utóhatásai voltak. A talaj mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná vált, a régióban megugrott a meddőség, a rákos megbetegedések, a születési rendellenességek, a vérbetegségek, a depresszió és a mentális zavarok aránya.

Ott ahol a hátérben komoly politikai érdekek játszanak közre, nehéz megmondani mi történt pontosan. Az utazásom során helyiekkel beszélgetve tapasztaltam, hogy Szaddám felelősségét illetően eltérően vélekednek az irakiak.

Halabjában egy a vegyi támadás áldozatait bemutató múzeum emlékeztet a tragikus eseményre.

Természeti látnivalók

Soran és Rawanduz környéke Irak természetileg egyik legszebb vidéke a Bekhal és Geli Ali bég vízeséssel, valamint a számtalan Rawanduz kanyonra néző kilátóponttal.

A Hamilton út az egyik legszebb útvonal, amely Észak-Irakból Kurdisztán hegyein keresztül az iráni határig vezet. Hamilton minden akadályt leküzdött (betegség, bürokrácia, törzsi konfliktusok), hogy megépítse ezt a mérnöki remekművet 1932-ben.

Hasonlóan szép vidék a patkó alakú Dore kanyon Barzan város közelében.

Rawanduz, Iraki Kurdisztan — Rawanduz, Iraki Kurdisztán

Amedi (Amadiya)

Amadiya, a Sapna folyóra néző kisváros a legszebb fekvésű város Iraki Kurdisztánban, hiszen olyan mintha közvetlenül a sziklákból nőtt volna ki. Fő látványossága a Bahdinan íves kőkapu, amely egykor az erődváros egyetlen bejárata volt.

Lalish – a jezidi nép szent helye

Az iraki Kurdisztánban található Lalish Adi sejk sírjával a jezidi közösség fő zarándokközpontja. Sok jezidi a jezidizmust etnikai és vallási identitásnak tekinti. Szoros kapcsolatban állnak a kurdokkal, de külön etnikai csoportnak tekintik magukat. A legtöbben a kurd nyelvet beszélik, de van, akinek az első nyelve az arab. Számos jezidi kénytelen volt feladni identitását, áttért a szunnita iszlámra, és arabnak vagy kurdnak vallotta magát.

Lalish templomok és szentélyek komplexuma, amelynek központja a 12. században a jezidi vallást terjesztő Adi sejk sírját őrző templom.

Szokás, hogy a zarándokok egy háromszög alakúra hajtogatott kis kendőbe csomagolva földet visznek magukkal, amelyet a zsebükben vagy a pénztárcájukban tartanak talizmánként. A fontos ünnepek idején, mint például az április körüli újév, az út zsúfolásig megtelik zarándokokkal.

Lalish, a jezidi szent hely iraki Kurdisztan — Lalish, a jezidi szent hely iraki Kurdisztán

Lalish egy szent hely, ahol minden látogatónak le kell vennie cipőjét, és nem a bejáratnál, hanem már a parkolóban. A zoknit hagyhatod, de sok jezidi egyszerűen mezítláb közlekedik. Mielőtt belépnek, megcsókolják a templomok ajtókereteit, és szigorúan átlépik a bejárati küszöböt. Ezt te se felejtsd el amikor ott jársz.

Az Iszlám Állam a jezidiket még jobban üldözte, mint a keresztényeket vagy a síitákat és azzal indokolta a jezidik elleni népirtást, hogy nincs szentkönyvük, ezért nem tekinthetők hívőknek. Sok jezidi Lalishban, a szent városban talált menedéket. Szisztematikusan megerőszakolták, rabszolgának adták és büntetés nélkül megölték a jezidi nőket.

Alqosh és a Rabban Hormizd kolostor

Alqosh egy Moszultól 45 km-re északra fekvő kisváros, amely mindig is a sumér, asszír istenek vagy a judaizmus vallási központja volt. Később lakói voltak az elsők, akik keresztény hitre tértek, és ma is él itt egy fontos káld katolikus asszír közösség. Alqoshban több kolostor és templom található, ahol még beszélik a Názáreti Jézus által beszélt ősi arámi nyelvet.

Bár iraki Kurdisztán az ahol a kereszténység a legrégebb óta jelen van, a kisebbség jelenleg a kihalás szélén áll. Az Egyesült Államok 2003-as inváziója előtt 1,3-1,5 millió keresztény élt még Irakban. Ez a szám 500 000-re csökkent, mielőtt az Iszlám Állam megkezdte népirtó kampányát. Az elmúlt öt évben az iraki keresztények tömegesen hagyták el az országot miután az ISIS katonái mindössze néhány kilométerre állomásoztak Alqoshtól és számuk ma már csak 150 000 körül van. Azok akik azonban maradtak, bátran harcoltak a kurd pesmerga katonákkal, hogy távol tartsák őket.

Alqoshtól néhány kilométerre található a hegyoldalba épített szerpentineken elérhető Rabban Hormizd kolostor, amit a hasonló nevű szerzetes alapított 640 körül és lett a Keleti Egyház elsődleges központja. A kolostort története során többször megtámadták arra kényszerítve a túlélő szerzeteseket, hogy ideiglenesen elhagyják. Végül a 19.században építették újjá a Vatikán támogatásával a mostani biztonságosabb helyen.

Iraki Kurdisztán elsősorban gyönyörű természeti adottságairól ismert vízesésekkel, kanyonokkal, szerpentinekkel és számos kilátóponttal, ahova az egyébként sivatagos, kopár Irakból is szívesen menekülnek a forró nyári időszakban. Ezen kívül Iraki Kurdisztán a legjobb hely, hogy a kereszténység legrégebbi történetével megismerkedjünk kolostorain és templomain mkeresztül.