TÜRKMENISZTÁN LEGFONTOSABB LÁTNIVALÓI

Türkmenisztán nem csak Közép-Ázsia, de a világ egyik legismeretlenebb országa, amelyet teljes rejtély övez. Bár sokan elsősorban az elnökök furcsa rendeleteit és az évtizedek óta szüntelenül égő gázkrátert kapcsolják Türkmenisztánhoz, valójában három világörökségi helyszíne van, köztük Merv, amely egykor a világ legnagyobb városa volt a Selyemút mentén. Ma űgy tűnik, hogy a gyér lakosságú ország, melynek 80%-át a Karakum sivatag borítja, a semmi közepén van, pedig egykor a világ közepe volt. Az Akhal Teke lovak és a gyönyörű türkmén szőnyegek nemzeti kincsnek számítanak, és külön napot is szentelnek nekik. Itt van a világ legnagyobb szőnyege is és a  különböző színekben pompázó Yangykala kanyon is.  A kitejedt olaj- és gázmezők a közelmúltban jelentős építkezéseket tettek lehetővé, amelyek teljesen megváltoztatták Asgabat, a főváros arculatát. A kontrasztok azonban jelentősek. Míg a fővárosban közel hatszáz fehér márvány épület áll, az egyetem olyan, mint egy palota, és még az egyszerű lakóépületek is éjszakai fényekben pompáznak, a vidék egészen más képet mutat. Olvasd tovább és megtudhatod mik is Türkmenisztán legfőbb látnivalói.

Asgabat, a főváros

Asgabat valószínűleg a világ egyik legfurcsább fővárosa. Itt van arányában a legtöbb fehér márvány épület, ráadásul mind a 2000-es években épült. Hihetetlen, hogy korábban ebből semmi sem létezett. A város adott otthont 2017-ben az ázsiai fedettpályás és harci játékoknak, amit egy hatalmas építési program előzött meg, beleértve a monorailt és az „olimpiai komplexumot”, annak ellenére, hogy Olimpiai Játékoknak eddig nem volt házigazdája Türkmenisztán.

Asgabat viszonylag új város, amelyet az oroszok alapítottak 1881-ben. A Richter-skála szerinti 7,1-es erősségű tragikus földrengés azonban 1948-ban szinte a földdel tette egyenlővé. Becslések szerint a lakosság kétharmada, 70-100 ezer ember halt meg Asgabatban és környékén, beleértve az első elnök, Saparmurat Niyazov édesanyját és két testvérét,  ahogy azt a nemzeti tanterv részét képező, saját maga átal írt Ruhnama könyvben említi. Niyazov hat napig ült és sírt magányosan romokban heverő otthona mellett, amikor is kihúzták családját a romok közül és eltemették.

Sokan jöttek segíteni a volt Szovjetunióból, majd később egy részük maradt is. Tervezték, hogy a fővárost valahova máshova helyezik, de végül a romokon építették újjá.

Asgabat a világnak szánt kirakatváros, a nemzeti büszkeség forrása, ezért a szovjet időszakból származó, a földrengést túlélő épületek többségét lebontották. Nem volt helyük a megálmodott modern városban, amely lenyűgöző éjszakai megvilágításával felülmúlja Dubait is. A Lenin-szobor kivétel volt. Színes kerámia díszítése miatt és mert csodával határos módon túlélte a földrengést, még mindig ott áll Asgabat régi részében. Ezek a külvárosok egykor falvak voltak, amelyeket idővel a fővároshoz kapcsoltak, ahol a helyiek szívesebben élnek, illetve itt engedhetik meg maguknak. Ezzel szemben a központi modern rész többsávos autópályái üresnek tűnnek, ahol egy egymilliós városhoz képest feltűnően kevés autó (a legtöbb régi szovjet Lada és vadonatúj Toyota szedán) közlekedik.

Amit Türkmenisztánba utazás előtt érdemes tudni

Itt minden új kormányzati épület Olaszországból importált fehér márványból épült, és még a felhasznált csempék méretét is megadták (80 cm hosszú, 40 cm széles és 3 cm vastag). A régi épületeket is fehér márvánnyal vonták be, hogy igazodjanak az új dizájnhoz. Így épült meg a sivatag közepén a fehér márvány épületek negyede, ahol főként kormányzati épületek, minisztériumok, egyetemek, műemlékek, turisztikai látványosságok, szállodák, valamint a kormányzati dolgozóknak szánt lakóépületek állnak, amelyeket ingyen kapnak juttatásként. A gyerekeket bábszínház és egy türkmén „Disneyland” (vidámpark) várja a fehér városrészben. Az elnöki palota és a parlament épülete a márvány és az arany különösen lenyűgöző kombinációja, bár a kormányzati épületeket szigorúan tilos fényképezni.

Asgabat többször is szerepelt a Guinness Rekordok Könyvében:

Egykor itt állt a világ legmagasabb, 133 méteres zászlórúdja (ma már csak a negyedik legnagyobb). Ebben a városban található a világon a legtöbb közterületen épült szökőkút, a legnagyobb beltéri óriáskerék és a legnagyobb csillag formájú épület, ami Asgabat TV-tornya. És valószínűleg lesz még több hasonló attrakció.

A kiterjedt parkoknak köszönhetően Asgabat meglehetősen zöld, amit folyamatos öntözéssel tartanak fenn. Az Irán és Türkmenisztán közötti Kopet Dag hegység pedig látványos hátteret ad a városnak.

Olyan tiszta, mint semmelyik másik város; tisztább, mint az erről híres Szingapúr. Még az autóknak is tisztának kell lenniük a fővárosba való behajtáshoz, így az Asgabatba vezető főbb utak mentén autómosók üzemelnek. A korábbi elnök rendelete miatt pedig kizárólag fehér autók közlekedhetnek a városban. Asgabaton kívül másféle színűek is vannak, de a fővárosba nem hajthatnak be ezekkel.  

Az Asgabat körül éjszakai világítást és a légkondicionált buszmegállókat nézve látszik, hogy az energiával nem spórolnak. Olcsó, a légkondícionálás ráadásul létfontosságú, hiszen Türkmenisztán a legmelegebb az összes közép-ázsiai ország közül, a hőmérséklet pedig gyakran 40 fok fölé emelkedik a nyári hónapokban.

Asgabatban sok látnivaló van, amelyeket könnyedén meg lehet tömegek nélkül látogatni, mivel az országba évente mindössze 14 000 turista érkezik. Csak a mi kedvünkért indították be a beltéri óriáskereket…

Látnivalók Asgabatban

Asgabat repülőtere

Türkmenisztán egyetlen nemzetközi és a világ egyik legmodernebb repülőtere. A hazai terminál pedig még lenyűgözőbb a nemzetközihez képest. A 2017-es fedettpályás és harci játékokat megelőző nagyszabású építkezés részeként 2016 szeptemberében készült el. A szupermodern, elsősorban fehér márványból készült repülőtér sólyom formájú, 17 milliós befogadóképességével pedig Közép-Ázsiában a legnagyobb.

Yyldiz, Asgabat Burj Al-Arabja

Ez a domb tetején álló épület vitorla formájával Dubai ikonikus Burj-al Arab hoteljére hasonlít. Nem véletlenül. Ez Asgabat legjobb szállodája, minden elképzelhető luxussal, a nagy medencétől a golfpályáig. Nem sokkal messzebb, még egy hasonló formájú emlékmű is áll a fényűző szálloda építésének emlékére, amely egyben Asgabat aktuális hőmérsékletét jelzi.

Házasságkötő palota (A „boldogság palotája”)

Ebben az egyedülálló, az Oguz Han-t, a türkmének atyját szimbolizáló nyolcágú csillagmintával ellátott  épületben a fiatal párok kötnek polgári házasságot. A kockarész belsejében a „Föld bolygó” Türkmenisztánt ábrázolja. A 11 emeletes épületben minden esküvőhöz szükséges szolgáltatás megtalálható: rendezvénytermek, autóbérlés, esküvői ruhákat, dekorációkat, ékszereket árusító üzletek, fotóstúdió, szépségszalon, sőt, 22 szobás szálloda is. Az épület egy dombon áll, ahonnan szép kilátás nyílik a városra, valamint a pazar éjszakai megvilágításnak köszönhetően leszállás közben messziről is látható.

A Semlegesség Emlékműve

Ez az emlékmű az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1995. december 12-i határozatának állít emléket, amikor Türkmenisztánt hivatalosan semleges országgá nyilvánították. A tetején a volt elnök több mint 10 méter magas szobra áll üdvözlésre kitárt karokkal. Niyazov szobra régebben egy mechanikus szerkezet működtetésével a nap felé forgott. A szobrot idővel áthelyezték, és már nem központi helyen van Asgabatban, valamint a forgó mechanizmust is eltávolították. Az emlékműnek egyedi formája van, amely három „lábon” nyugszik, hagyományosan a türkmén főzőedényt szokták ilyen alakú szerkezetre állítani.

Orosz bazár

A bevásárlóközpontok növekvő száma ellenére a piacok továbbra is népszerűek a helyiek körében. Ez az egyik legnagyobb és legrégebbi Türkmenisztánban. A “régi Asgabatban” található orosz bazárban lehet legolcsóbban ajándékokat vásárolni, ahol minden megtalálható a türkmén zászlótól a Ruhnama angol változatáig, valamint méz, fűszerek, vodka, sör, szezonális gyümölcsök és kaviár is. De jó alkalom a helyi emberek életét is megfigyelni. Vlagyimir Visotin orosz építész tervezte szovjet modernista stílusban, a belseje pedig Klych Jarmamedov türkmén szobrász munkája.

Berkarar bevásárlóközpont

Ez a főváros legdivatosabb bevásárlóközpontja, ahol a különböző márkájú üzletek több emeleten sorakoznak. Önmagában egy látnivaló.

Halk Hakydasy emlékkomplexum

A korábban különálló emlékműveket egy komplexumban állították fel. Hosszú lépcsősor vezet fel a múzeumhoz, amely az 1881-es Geok Tepe-i csata, a második világháború, valamint az 1948-ban a lakosság nagy részét maga alá temető asgabati földrengés áldozatainak állít emléket. A múzeumhoz vezető autóútat lezárták, így mindenkinek, aki látni akarja, meg kell másznia a lépcsőt. Az emlékhely 2014. október 6-án, a földrengés évfordulóján nyílt meg.

A múzeum előtt három emlékmű áll:

A Földrengés-emlékmű egy nagy bika, amely a szarvánál fogva ragadja meg a világot, és alaposan megrázza a bolygót. A földgömböt törmelék borítja, de egy haldokló anyának sikerül egy kisgyermeket a romok fölé emelnie. A gyermek arany színe éles ellentétben áll a szobor többi részével. A gyermek Niyazov elnök, aki édesanyját és két testvérét is elveszítette a földrengés során.

Az Örök Láng öt darab 27 méter magas sztéléből áll, amelyek nyolcágú csillagot (Oguz Hanra, a türkmének atyjára utalva) formálnak, és az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban elesetteknek állít emléket.

A harmadik egy anyát ábrázol, amint egy boltív alatt áll fejét lehajtva és fiát a karjában tartja. Ezzel tisztelegnek mindazoknak, akik egyéb háborúkban életüket adták hazájukért, Türkmenisztánért.

A múzeumban az 1881-es Geok Tepe háború makettje, a földrengés utáni Asgabat képei láthatók, egy másik helyiségben pedig modern Türkmenisztán legmeghatározóbb épületeiről kapunk áttekintést, amelyek az ország újjászületését és folyamatos fejlődését szimbolizálják.

Függetlenségi emlékmű

Ez a szoborpark Türkmenisztán egész történelmét összefoglalja a türkmén történelem legmeghatározóbb alakjainak hatalmas szobraival. Ilyen például Szeldzsuk bég, akit a Ruhnama (az első elnök által írt a „Lélek Könyve”) a szeldzsuk türkmén dinasztia megalapítójaként azonosít, vagy Szandzsár szultán, akinek mauzóleuma Merv egyik legjobban megőrzött helyszíne. Oguz Han, a türkmén nép legendás alapítója egy arany íjat és három nyilat tart a kezében. A Ruhnama szerint a türkmének Oguz Han-tól származtak, akinek hat fia volt, mindegyiknek négy saját fia. Ebből a 24 fiúból 24 klán származott, amelyektől a világ összes oguza származik.

Itt áll a leghíresebb türkmén költő, Magtymguly szobra is , bár születésének 300. évfordulójára egy sokkal nagyobb különálló emlékművet is felavattak 2024-ben.

A középen álló tényleges Függetlenségi emlékmű 118 méter magas, ez az 1997. október 27-én kikiáltott függetlenség (97+21) dátumából adódik.

A Függetlenségi Parkban áll Niyazov elnök (1991-2006) szobra is, amely még a történelmi alakok szobrainál is nagyobb. A hét napjait, illetve hónapokat türkmén történelmi hősök, költők és többek között maga és családtagjai után nevezte el. Betiltotta a szakállat, a hosszú hajat, a kutyákat pedig számára kellemetlen szaguk miatt a közterületekről. A cirkusz, színház, opera sem működhetett tekintve, hogy “nem a türkmén kultúra része”. Ezeket a szabályokat azóta a következő, Gurbanguly Berdymukhammedov elnök feloldotta, de ő volt az, aki csak fehér autókat engedélyezett a fővárosban (állítóag a kedvenc színe).

A Ruhnama emlékmű

A “Lélek könyvét” Türkmenisztán első elnöke (Niyazov vagy Türkmenbashi) írta a türkmén történelemről, és egyben általános útmutatás a boldog élethez. Elnöksége idején a tanterv része volt; kérdéseket tettek fel belőle a járművezetői vizsgákon és az állásinterjúkon. Még azt is mondta, hogy ha valaki háromszor elolvassa, az automatikusan a mennybe jut. A Ruhnamát minden mecsetben a Korán mellé kellett helyezni, egy pédányát pedig még az űrbe is fellőtték. A könyv általános utasításokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan legyenek az emberek boldogok. Azt javasolja, hogy az emberek legyenek elégedettek, fogadják el a sorsukat, legyenek jók a szüleikkel, és adjanak hálát, hogy a világ legjobb országában élhetnek. Mióta Niyazov meghalt, már nem része a tantervnek, és nem szükséges ismerni a tartalmát. A Ruhnama könyv emlékműve ma is áll azonban. Korábban naponta megnyílt, és az adott oldalt egy előre rögzített hang ismertette a körülötte állókkal.

Alem szórakoztató központ

2012-ben készült el a világ legnagyobb beltéri óriáskereke azzal a céllal, hogy a londoni Golden Eye-t is felülmúlja. Alakja ismét az összes türkmén ősének, Oguz Hánnak a nyolcágú csillagát idézi.

Az alkotmány emlékműve

2011-ben épült a türkmén alkotmány 20. évfordulója alkalmából 185 méterével Türkmenisztán második legmagasabb épülete. A rajta szereplő szimbólumok Türkmenisztán öt fő régiójára utalnak.  

Nemzeti Történeti Múzeum

A Nemzeti Múzeum egy kék kupolákkal dominált látványos épületegyüttesben található, előtte pedig a világ egykor legnagyobb, most a negyedik legmagasabb zászlórúdja áll. A felső emelet áttekintést nyújt a türkmén történelemről a legkorábbi időktől kezdve, az első államon, Marguson, a pártusokon és Nisán keresztül, Konya Urgench és a Selyemút egykori egyik legnagyobb városa, Merv és Anau történetén keresztül.

A földszinten egy helységet a híres türkmén szőnyegeknek szenteltek, bár a nemzeti kincsnek számító szőnyegekről alaposabb képet kaphatunk a világ legnagyobb szőnyegét is tartalmazó Szőnyeg Múzeumban. Egy másik részleg pedig Gurbanguly Berdimuhamedow elnök (2016-2022) teljesítményeit mutatja be. 2022-ben önként lemondott és azóta fia, Serdar Berdimuhamedow az elnök, de valószínűleg ő a háttérből továbbra is érvényesíti akaratát.

Amit Türkmenisztánba utazás előtt érdemes tudni

A modern múzeum nagyon jól bemutatja a türkmén történelem legfontosabb eseményeit, és egyben illusztrálja is, milyenek lehettek az adott történelmi helyszínek eredeti állapotukban.

Ertugrul Gazi mecset

Ertugrul Gazi volt az a török ​​vezér, aki a közép-ázsiai mongolok előretörésekor a mai Törökországba telepítette törzsét, fia, Oszmán pedig az Oszmán Birodalom megalapítója lett. Építészete az isztambuli Kék mecsetre emlékeztet.

Attrakciók gyermekeknek

Számos épület és látnivaló szolgálja a gyermekeket. Néhány palotaszerű bevásárlóközpont a modern fehér márvány negyedben kifejezetten gyermekdolgokra specializálódott. A „Tündérmesék Földje”, amelyet a helyiek “Disneylandnek” hívnak, a legnépszerűbb vidámpark, látnivalói pedig türkmén történetekre és karakterekre épülnek. A közelben található a Türkmén Bábszínház, ahol hétvégenként tartanak előadásokat. A Berkarar bevásárlóközpont felső szintjén különböző korú gyerekeknek van játszóház felügyelettel, illetve attrakciók nagy választékban.

Szőnyeg Múzeum

A szőnyegek és az Akhal Teke lovak Türkmenisztán nemzeti kincseinek számítanak. Szőnyegeket minden otthonban használnak, és minden türkmén nő megtanulja hogyan kell elkészíteni. A legtöbb türkmén szőnyeg vörös, és a Türkmenisztán öt régiójára jellemző motívumokkal (gül) készül. Például a jomud törzs, amely Nyugat-Türkmenisztán Kaszpi-tengeri partjait foglalja el, számos tengeri vonatkozású mintákkal) készíti szőnyegeit. Így a hosszúkás alakú „gül” egy csónakot vagy esetleg egy halat szimbolizál, ezen kívül ismétlődő horgonyformák is megjelennek. A Yomud szőnyegek szélei körül tengeri kagylóhéjra emlékeztető mintát lehet azonosítani, amely hínárral fonódik össze.

Az idegenvezető részeletesen elmagyaráz mindent, amit tudni érdemes a türkmén szőnyegekről (a vezetés a belépőhöz jár minden látogató számára).

A türkmén szőnyegmúzeumban tett látogatás fénypontja a világ legnagyobb, 301 m2-es (14m* 21,2 m) kézzel szőtt szőnyege, amely a a türkmén függetlenség 10. évfordulójára készült. Egy másik lenyűgöző szőnyeget eredetileg 40-en szőttek a moszkvai Bolsoj Színház számára 1941–1942-ben, de túl nehéz volt ahhoz, hogy mozgatni lehessen, ezért visszaadták.

De lehet látni kétoldalas szőnyeget is, amely igazi ritkaság, mert rendkívül nehéz elkészíteni, vagy olyat, amelyet 3 dimenziós mintákkal készítettek. Bár a hagyományos türkmén szőnyegeket ismétlődő “gül motívumokkal” készítik, de a múzeumban olyan tájakat vagy emlékműveket ábrázoló szőnyegeket is kiállítanak, amelyeket még nehezebb elkészíteni.

Lenin szobor

Míg a legtöbb régi épületet lebontották vagy eltávolították a függetlenség elnyerése után, hogy teret adjanak a modern várostervezésnek, ez még mindig a “régi Asgabatban” áll. Részben mert csodával határos módon túlélte a földrengést, másrészt a szőnyegmintát idéző művészies csempedíszítése miatt. A szobor a Szovjetunió és Türkmenisztán népének egységét hivatott jelezni. A szovjet időszakban ifjú házasok jártak ide esküvői fotókat készíteni.

Inspirációs Park

A Grand Turkmen Hotellel szemben a park a helyiek kedvelt sétálóhelye színekkel megvilágított szökőkutakkal.

Magtymguly Pyragy emlékműve

A híres türkmén költő és humanista 60 méter magas, magas talapzaton álló szobrát a Kopetdag-hegy lábánál 2024-ben avatták fel születésének 300. évfordulójára látványos multimédiás műsor és tűzijáték kíséretében. Ez egy olyan kulturális komplexum része, amelyben más neves írók, mint például Balzac, Goethe, Tagore, Shakespeare, Dosztojevszkij és Dante szobrai is helyet kaptak.

A Magtymguly szobortól látható a 37 km hosszú “Egészségút” egy része, amelyet Niýazov idején építettek az emberek fittségének javítására. Az elnök utasította minisztereit, hogy évente egyszer járják végig, de a következő elnökök ezt követően már nem tették kötelezővé. Meglehetősen meredek lépcsőkkel indul, cserébe azonban kiváló kilátás nyílik Asgabatra.

Türkmenisztán TV-torony

Egy domb tetején áll a 211 méter magas tévétorony, a világ legnagyobb csillag alakú építészeti alkotása, egy újabb emlékeztető Oguz Hánra, a legendás türkmén harcosra. Forgó étterméből egészen Iránig lehet látni, de ez sajnos a látogatók számára nem áll nyitva.

Az Akhal Teke lovak emlékműve

Még emlékművet is állítottak a híres Akhal Teke lovaknak, amelyeket Türkmenisztán nemzeti örökségének tekintenek. Ez a világ egyik legrégebbi lófajtája, kiemelkedően nagy tűrőképességű, a türkmének szinte vallásosan viszonyulnak hozzájuk.

Cirkusz

Niyazov elnök betiltotta a cirkuszt, a színházat, a mozikat, mert nem tartotta ezeket „elég türkménnek”. Az új elnök alatt azonban újra megnyitották őket. A Cirkusz hétvégén kétórás műsorokat tart, de mindenképpen kérdezz utána, ez nem biztos, hogy rendszeres. A programnak mindig része az Akhal Teke akrobatikus lovasbemutató is.

Tolkucha piac

Közép-Ázsia legnagyobb szabadtéri piaca jó program lehet, ha hétvégén jársz (szombat-vasárnap) Asgabatban, bár elég nagyok a távolságok. A szőnyegektől a tevékig és más állatokig minden megtalálható itt. Ha nincs sok időd, menj el helyette az orosz bazárba a régi Asgabatban.

Látnivalók Asgabat környékén

Nisa – UNESCO Világörökség

Nisa 15 kilóméterre található Asgabattól, és legjobban a Gypjak-i Türkmenbashy Ruhy mecsettel együtt érdemes meglátogatni.

Mivel a régészeti lelőhely egy dombon terül el, kiváló kilátás nyílik a Kopet Dag-hegységre. Ma már csak töredéke látható annak, ami Nisa valaha volt.  Régi Nisa régészeti lelőhelye egy pártus (Kr. e. 3. század -i.sz. 3.század) királyi rezidencia vagy vallási komplexum lehetett, talán mindkettő, amelyet a pártus időszak végén magára hagytak.  A ma mellette álló Bagyr falu azonban „Új-Nisa” volt, amely az 5. században magához tért és sokkal tovább fennmaradt.

A szeldzsukok alatt virágzott a 11. és 12. században, majd később a horezmshahok uralma alá került. A mongolok 1220-ban kifosztották a várost, de újjáéledt, és a 19. század elején végleg elhagyták.

A pártus korból származó elefántcsont ivóedények Türkmenisztán egyik szimbólumává váltak.

Geok Tepe

Geok Tepe központi szerepet játszik a türkmén történelemben, mivel erődítménye az oroszok elleni híres csata színhelye volt 1879-ben és 1881-ben. 1879-ben a türkmének meglepő módon meg tudták állítani a Közép-Ázsiaban fokozatosan terjeszkedő nagy orosz haderőt. A Geok Tepénél elszenvedett vereség 164 év után az oroszok számára az első jelentős törés volt a birodalmi célok elérésében. Az oroszok azonban nem adták fel. A második alkalommal sokkal felkészültebben tértek vissza. Két évvel később a legrettegettebb cári tábornok, Szkobolev irányításával bevették Geok Tepét, 1895-re pedig egész Türkmenisztán orosz ellenőrzés alatt állt. Nagy része megsemmisült, de az erőd maradványai még mindig láthatók.

Geok Tepében több Akhal Teke lófarm, illetve Türkmenisztán egyik legnagyobb mecsetje is itt található.

Saparmurat Haji mecset

Niyazov elnök volt az első Közép-Ázsiában, aki 1995-ben teljesítette a „hajjot”, a muszlim szent zarándoklat Mekkába. Ez alkalomból építették azt a mecsetet, amely központi helyet foglal el a január 12-i Geok Tepe-i csatára való megemlékezésben. Négy 63 méteres minarettel rendelkezik (Mohamed próféta ennyi idős volt mikor meghalt), a belsejét halványkék szín, és egy hatalmas, kéttonnás francia csillár dominálja. A csempedíszek a türkmén szőnyegmintákat idézik.

Türkmenbaşy Ruhy (Gypjak) mecset

Ez Közép-Ázsia legnagyobb mecsetje 10 000 fős  befogadóképességgel, bár nem tűnik zsúfoltnak. A minaretek 91 méter magasak, utalva a függetlenség évére. Asgabattól néhány kilométerre található, és legjobb Nisa meglátogatásával összekombinálni a Gypjak faluban, Niyazov elnök szülőhelyén épült mecset meglátogatását. A medencékkel és szökőkutakkal körülvett mecset figyelemre méltó központi kupolával rendelkezik. A belsejében található, a Koránból és a Ruhnamából vegyesen származó idézetek ellentmondásossá tették a muszlimok körében. Ezenkívül a bejárat felett ez áll: „A Ruhnama egy szent könyv, a Korán pedig Allah szava.”

A mecset mellett áll Türkménbasi, vagyis Niyazov elnök kupolás mauzóleuma, amely a mecsethez hasonló formájú. Niyazov két évvel halála előtt fejezte be saját mauzóleumának megépítését, ahol a földrengésben elhunyt édesanyja és két testvére is nyugszik.

Kow Ata tó

Minden program része ez a meredek lépcsőn is megközelíthető melegvizes barlang, amely valóban érdekes lehet, de az elmúlt években a víz szintje nagyon lecsökkent, úszni sem nagyon lehet benne. Ha mégis alkalmad nyílik, ügyelj rá, hogy a víz ásványianyag-tartalma magas, ezért nem ajánlott túl sokáig bennmaradni.

Darvaza, a „Pokol kapuja”

Darvaza, az égő gázkráter Türkmenisztán egy furcsa de rendkívül látványos attrakciója, amely egy sikertelen olajfúrási kísérlet eredménye. A fővárostól, Ashgabattól körülbelül négy órányira, a Kara Kum sivatag közepén található, csak terepjárókkal közelíthető meg. Mivel éjszaka a leglátványosabb, minden látogató egyszerű jurtában tölti az éjszakát a kráter közelében található táborok egyikében. Ezek nem a jordániai Wadi Rumhoz hasonló luxustáborok szervezett programmal, hatalmas büféasztalokkal, de pont ez adja a varázsát.

Nem világos hogyan kezdődött mindez. Valószínűleg a szovjet mérnökök 1971-ben kezdtek fúrásokat olaj után kutatva, de a talaj összeomlott és egy kráter keletkezett. Kicsit később, az 1980-as években megpróbálták meggyújtani a krátert, hogy megakadályozzák a mérgező gázok terjedését. Alábecsülték azonban a felszabaduló gáz mennyiségét, és az égés azóta sem szűnt meg. Mások azt feltételezik, hogy a kráter az 1960-as években keletkezett, és csak az 1980-as években gyújtották meg.

Bármi is igaz, Darvaza Türkmenisztán egyik leghíresebb turisztikai látványossága lett. Berdimuhamedow elnök azonban 2022 januárjában bejelentette, hogy egészségügyi és környezetvédelmi okokból le kell állítani az égést, valamint mert akadályozza további gázmezők feltárását a térségben.

Most egy zajos tornyot lehet látni, amely várhatóan elnyeli a kráterből származó gázt, és legvégül pedig eloltja azt. Hogy mikor fog ez megtörténni senki sem tudja. Arra sem számítottak, hogy a kráter évtizedekig égni fog. A helyiek becslése szerint azonban a darvazai gázkráternek már csak 1-2 éve van hátra.

Vagyis ha meg akarod nézni, most menj Türkmenisztánba!

Merv- UNESCO Világörökség

Mervben először a Kr.e. 3. században telepedtek le, majd különböző uralkodók folyamatosan bővítették és az oázis falu a Selyemút mentén nagyvárossá nőtte ki magát. Nagy Sándor birodalmának része lett, majd arabok és törökök uralkodtak felette.

A 12. században élte virágkorát a Selyemút mentén virágzó állomásként, és a világ egyik legnagyobb városa lett versenyezve Kairóval, Damaszkusszal és Bagdaddal. Az ókori világ csodája volt.

Közép-Ázsia a Selyemút központja volt, amikor a kulcsfontosságú útvonalak átszelték Üzbegisztánt és Türkmenisztánt. A Selyemút történetének egyik legnagyobb kereskedelmi útvonala volt. Kínát és a Római Birodalmat, a világ két legerősebb civilizációját összekapcsolva kétezer évvel ezelőtt hegyeken, sivatagokon át  vezetett. A legforgalmasabb útvonal Kashgaron keresztül vezetett Szamarkandba, Buharába és Mervbe. Mervben a Selyemút kettévált. A Selyemút hanyatlása a tizenötödik századtól kezdődött, akkor, amikor a tengeri kereskedelem olcsóbbá és gyorsabbá vált. Az egykor egyedülálló kínai termékeket (selyem, puskapor és papír) Európában lemásolták és olcsóbban állították elő, csökkentve ezzel az importot. Mivel Kína bezárkózott, és a Ming dinaszta uralma alatt a Nagy Fal mögött maradt, a Selyemúton lévő városok hanyatlásnak indultak és teljesen elhagyatottá váltak. Türkmenisztánban Merv elsősorban a Selyemútnak köszönhetően virágzott, míg Amul (a mai Türkmenabat), Konye-Urgencs és Nisa az áthaladó karavánok miatt növekedtek.

Amit Türkmenisztánba utazás előtt érdemes tudni

Dzsingisz kán hordái 1221-ben elpusztították Merv várost. Ekkora már meghódította Mongóliát és Kína kétharmadát. Merv soha nem tért magához ebből a mészárlásból, a perzsák és Bukhara emírje küzdött később érte. Shah Murad emír 1785-ben aratott végső győzelme után a 100 000 lakost egy Buhara melletti oázisba deportálták.

Sajnos a világ egykor legnagyobb városát lakosok nélkül sár és por temette be. Most erődök, városfalak, jégraktárak és lakóházak maradványait lehet látni, ugyanakkor még mindig egyedülálló élmény ennek az egykor látványos és történelmi jelentőségű városnak a maradványainál állni.

Sanjar szultán mauzóleuma az egyik központi műemlék, amelyet sok zarándok felkeres; néhányan leborulnak a földre miközben belépnek, bár Sanjar szultán holttestét a mongol invázió során ismeretlen helyre vitték és temették el. A földrengésveszély miatt kéthéjú kupolával épült, amelyet 300 évvel később Brunelleschi használt fel a firenzei katedrális építésekor.

A mongol támadás után még évszázadokig éltek még Mervben, de az soha nem nyerte vissza korábbi dicsőségét. Csak az 1157-ből származó mauzóleum emlékeztet az aranykorra, amikor a világ egyik legnagyobb városa volt, a kultúra virágzott, és iszlám filozófusok, csillagászok, orvosok és tudósok érkeztek a városba. Kulturális olvasztótégely volt buddhistákkal, zsidókkal, keresztényekkel és zoroasztriánus perzsákkal. A lakosság nagy része áttért az iszlám hitre, és ez lett az egyik legfontosabb iszlám központ.

Merv a Szovjetunió felbomlása után az ország pénzügyi központja, 2. legnagyobb városa és az ország gázfővárosa lett, hatalmas földgázkészletekkel a város körül.

Nokhur falu

Nokhur hegyi faluban érdemes megállni, amely arról ismert, hogy még mindig erősen jelen vannak az ősi hiedelmek. Itt ál egy ősi fa, amelyet a helyiek szentnek tartanak, és egy egyedülálló temető, amelyet kos szarvak díszítenek. A nokhuriak úgy vélik, hogy ez segít a léleknek gyorsabban a mennybe jutni, és egyben védelmet biztosít a sírban nyugvó testnek is. Nokhur nyüzsgő piacán zöldségek, gyümölcsök és gyógynövények széles választékát kínálják, ez utóbbinál fel is tűntetik, melyik milyen betegség orvoslására jó. Természetesen talizmánokat és amuletteket lehet kapni.

Ha több időd van és jó az idő, akkor tovább autózhatsz és napokat is eltölthetsz a természetben. A környéken néhány vízesés, gránátalmakert található, a zöld táj pedig ellentétben áll az ország nagy részét borító félsivataggal. Egy egyszerű vendégházban lehet az éjszakát eltölteni.

A falu egy rövid kitérő a Balkanabatot és Asgabatot összekötő főúttól.

Yangykala kanyon

Türkmenisztán egy részben feledésbe merült ország, és az oda merészkedők közül is csak kevesen indulnak el az ország legnyugatibb részére, hogy megtekintsenek egy egyedülálló természeti látványosságot, a Yangykala-kanyont. Évmilliókkal ezelőtt mindez egy ősi óceán alatt volt. Amikor a víz kiszáradt, a szél és az eső szurdokokat és sziklákat vájt ki, így alakult ki a ma látható lenyűgöző, narancs, rózsaszín, sárga, fehér színű rétegekkel dominált sziklás táj. Ez egy türkmének által is alig látogatott hely, valahol messze Türkmenisztán hatalmas ürességében. “Közép-Ázsia Grand Canyonjának” is hívják, de ez ne tévesszen meg, itt nincs folyó, amely átvágja a kanyont.

Türkmenbashi

Az oroszok a legkisebb türkmén lakosságú várost erdeteileg Krasznovodszknak (vörös víz) nevezték. 1993-ban Niyazov elnök átnevezte magáról Türkmenbashira, és ez a későbbi elnökök alatt is változatlan maradt. Türkmenbashi a legnagyobb kikötőváros és itt működik az ország legnagyobb olajfinomítója.

Anau

Asgabatból nem érdemes csak ezért kitérőt tenni, de a Mary/Merv felé vezető úton viszont érdemes itt megállni. Nem sok maradt meg az egykor híres középkori mecsetből, a helyiek számára azonban ma is fontos zarándokhely.

Az ásatások megkezdése előtt csak két nagy halom volt itt. Az orosz tábornok A.V. Komarov, aki 1881-ben Geok Tepében a türkmének felett aratott orosz győzelem után állt szolgálatba, amatőr régész volt, és azt gyanította hogy az ember alkotta képződményben kincsek rejtőzhetnek. Kincset ugyan nem talált, de helyette egy ősi civilizáció maradványaira bukkant, amelyről később kiderült, hogy 7000 éves múltra tekint vissza. Később egy amerikai geológus kiterjedtebb ásatásokat végzett.

Anau jelentős városközpont volt a 2. és 5. század között, egy megálló a Selyemút mentén.

Anau a 15. századból származó, sárkánymotívumokkal díszített szokatlan mecsetjéről vált ismertté, ami valószínűleg a Selyemút mentén terjedő kínai hatásnak köszönhetően jelent meg. Sajnos a mecset az 1948-as asgabati nagy földrengés során elpusztult, és ma csak két oszlopa áll. A helyiek ma is tiszteletre méltó zarándokhelynek tartják, imádkozni jönnek, kívánságokat fogalmaznak meg, és a hagyományok szerint színes szövetdarabkákat kötnek fel a közeli bozótos fákra, vagy amuletteket helyeznek a téglafalakba.

Awaza, a Kaszpi-tengeri üdülőhely – nem látogatható a turisták számára (2024)

Türkmenbashi közelében található a legnépszerűbb türkmén tengeri üdülőhely, Awaza. Ez egyfajta Dubai szállodákkal, felhőkarcolókkal és többsávos utakkal, amelyeket azért építettek, hogy idecsalogassák a turistákat – azonban azok a türkmének, akik megengedhetik maguknak, szívesebben mennek inkább a török ​​tengerpartra. A többi türkmén számára kedvelt célpont, bár a Kaszpi-tenger köztudottan hideg vize ritkán alkalmas fürdésre. Asgabathoz hasonlóan itt is sok a márvány épület, lehet hajókázni is vagy a tengerparti sétányon nézelődni.

Sajnos ideiglenesen le van zárva a turisták elől, így én sem jutottam be, de ha lesz lehetőségem, írok róla részletesen.

Konye Urgench – UNESCO Világörökség

Az üzebisztáni határ közelében található Konye Urgench egyike a Türkmenisztánban található három világörökségi helyszínnek. Az Amu-Darja partján álló a Selyemút egykor fontos állomása, a 12.században pedig a Hvarezm birodalom fővárosa volt. A elszórtan fekvő 11-16.századi műemlékek között áll a Közép-Ázsiában legnagyobb, 62 méter magas 11.századi Kutlug-Timur minaret, illetve kisebb mauzóleumok, köztük a kékcsempés díszítésől ismert Turabek Khanum Mauzóleum, valamint egy karavánszeráj kapuja. Építészeti stílusuk és kivitelezésük hatással volt Irán, Afganisztán és a 16. századi indiai Mogul Birodalom későbbi építészetére is. Ezenkívül sok türkmén zarándokol el az itt lévő helyi szent emberek sírjához is.

Dinoszaurusz-fennsík

Türkmenisztán legkevésbé ismert, de legszebb természeti látnivalója az ország távoli keleti szegletében található, amelyre Asgabatból indulva minimum plusz 2, de inkább 3 napot is rá kell szánni. Itt személyesen én sem jártam, de megemlítem, hogy tudj róla és ha érdekes ezt is be tudd iktatni a programba.   

A Koytendag hegyekben, 1500 méteres magasságban hever egy nagy mészkőlap, ahol 1980-ban 150 db 20-70cm nagyságú dinoszaurusz lábnyomot fedeztek fel, ennyi sehol máshol nem található a világon.  A fennsík érdekessége, hogy 17-20 fokban lejt és, hogy a dinoszaurusz lábnyomok mellett emberi lábnyomokat is találtak, de ezzek kapcsolatban még sok a rejtély.  

Amit Türkmenisztánba utazás előtt érdemes tudni

Türkmenisztán Közép-Ázsia és a világ egyik legkevésbé látogatott országa, amely szinte feledésbe merült, és ez a szovjet időkben sem változott. Asgabat modern épületei a 2000-es években gombamódra épültek. Aki ide utazik, hosszú utazásokra számíthat a sivatagon át, de a modern főváros mellett, különböző színekben pompázó kanyont, egy különlegesen izzó gázkrátert, a nemzeti kincsnek számító Akhal Teke lovakat, valamint egykor jelentős városok (Merv, Nisa, Konye Urgench) régészeti emlékeit láthatja. A legmaradandóbb élmény azonban megtapasztalni milyen az élet a világ egyik legismeretlenebb és legzártabb országában.