AMIT BELARUSZRÓL ÉRDEMES TUDNI -

Belarusz, vagy ahogy sokan mondják Fehéroroszország (a régi Szovjetunió legnyugatibb köztársasága) még mindig azon dolgozik, hogy szovjet múltja után megteremtse saját identitását. Központi fekvése ellenére továbbra is ismeretlen vidék, amely szinte minden Európát sújtó háborúnak áldozatul esett. Sok szempontból az ország visszarepíti a látogatót a szovjet időkbe, de messze nem elmaradott ország. Épp ellenkezőleg, Minszk egy meglepően modern város, olyan rendezett, mint Asgabat, Türkmenisztán fővárosa. De a belaruszok még évtizedekkel a csernobili katasztrofális nukleáris baleset után is Európa elfeledett népének tűnnek. Belarusz azonban könnyen utazásaid egyik legnagyobb meglepetése lehet, amelynek több világörökségi helyszíne is van, és messze nem unalmas hely, ahogy sokan hiszik. Belarusz sokkal több annál, mint amit a médiában hallasz. Ebben az útikalauzban összefoglaltam mindent amit érdemes tudnod mielőtt Belaruszba utazol.

Egy külön posztban olvashatsz Belarusz leghíresebb látnivalóiról

Ha pedig szeretnél egy csoportos úthoz csatlakozni, akkor jövőre megteheted. A program előkészületben van.

Terület: 207 600 km2

Népesség: 9.5 millió

Vallás: Ortodox keresztény (73%), római katolikus (10%), közel 15% nem vallásos

Pénznem: Belarusz rubel (BYN)

1 EUR körülbelül 3,3 BYN. USD-t és EUR-t, valamint más valutákat is válthatsz helyi pénznemre a bankokban. Meglepő módon mindegy, hol váltasz pénzt, mivel mindenhol ugyanazt az árfolyamot kínálják.

Tipp: A vasútállomáson található pénzváltó a nap 24 órájában nyitva tart.

Ez is érdekes lehet: Moldova leghíresebb látnivalói+ útvonalterv

Nyelv

A belarusz és az orosz egyaránt hivatalos nyelvek.

Mindkettőt cirill betűkkel írják, ezért, ha nem tudod a cirill betűket olvasni vagy egyáltalán nem ismered a nyelvet, akkor nem egyszerű boldogulni, mivel csak kevesen beszélnek angolul. Azonban ne aggódj, a nyelv sohasem lehet akadály. Én sem beszélek oroszul, és bár sajnáltam, hogy nem tudtam mélyebb beszélgetéseket folytatni, mégis eligazodtam az országban. Célszerű angolul beszélő idegenvezetővel vezetett túrán részt venni, hogy jobban megismerd az országot, amit itt különösen a fővárosban, Minszkben nagyon ajánlok.

Andrei, a Minsk Guide megalapítója nagyon jó értékelésekkel rendelkezik.

Etnikai csoportok

A Szovjetunió 1991-es felbomlása után Belarusznak volt egy előnye, hogy etnikailag nem volt olyan mélyen megosztott, mint más államok, például Grúzia vagy Moldova, amelyek ekkoriban polgárháborúkba sodródtak. Az újonnan létrejött Belarusz etnikai szempontból viszonylag homogén volt.

Az 1989-es szovjet népszámlálás szerint a fehéroroszok a lakosság 77,9 százalékát, az oroszok 13,2 százalékát, a lengyelek 4,1 százalékát, a zsidók pedig 1,1 százalékát tették ki. Az ukránok, akik főként délen éltek, továbbra is 2,9 százalékot képviseltek; a litván kisebbség azonban csak 0,1 százalékot tett ki, akárcsak a lipkai tatárok és romák.

A következő, 1999-es népszámlálás során a fehéroroszok száma 81,2 százalékra nőtt. Az egykor jelentős zsidó lakosság szinte teljesen eltűnt a holokausztban, a lengyelek már nem voltak az uralkodó osztály, de nem is tűntek el.

A belaruszok többségben vannak, mégis jellemzően az orosz nyelvet hallani, pedig sokan beszélik a belarusz nyelvet is. Ellentétben Ukrajnával, Belaruszt nem osztja meg a nyelvi kérdés, mert szinte mindenki oroszul beszél.

Az emberek körülbelül 30%-a beszéli a belarusz nyelvet, de sokkal többen vallják magukat „fehérorosznak”, mint ahányan valójában beszélik a nyelvet.

Elhelyezkedés

Nyugaton Lengyelországgal, északnyugaton Litvániával, északon Lettországgal, északkeleten és keleten Oroszországgal, délen pedig Ukrajnával határos. Európa és Oroszország közötti központi elhelyezkedése miatt jelentős geopolitikai és logisztikai jelentőséggel bír.

Földrajzi adottságok

Belarusz nagyrészt sík vidék, de területének közel 40%-át erdő borítja. Hihetetlen, de 20 000 folyó és patak, 11 000 tó található az országban, délen jelentős mocsaras területekkel.

Hegyek nincsenek; az ország legmagasabb pontja a Dzerzsinszkij-hegy, amely mindössze 345 méter magas. Nevét egy lengyel-fehérorosz forradalmi és kommunista államférfiról kapta, akit leginkább a Cseka (a szovjet titkosrendőrség) alapítójaként ismernek, amelyből később a KGB lett.

Az országban számos nemzeti park és természetvédelmi terület található, köztük a Belovezhskaya Pushcha az UNESCO Világörökség része, ahol az európai bölények barangolnak.

Mikor érdemes Belaruszba utazni?

Tavasztól őszig (május-október) a legjobb időszak Belarusz meglátogatására, amikor kellemes a hőmérséklet és hosszúak a nappalok. Nyáron a hőmérséklet akár 30 fok fölé is emelkedhet, de ilyenkor a városok nagyon nyüzsgőek, és az emberek az idejük nagy részét az utcán és természetben töltik. Októberben valamivel hűvösebb a hőmérséklet, de ilyenkor a leglélegzetelállítóbbak természet színei.

Mit ne tegyünk Fehéroroszországban?

Ne készítsünk képeket katonai létesítményekről, katonákról, rendőrökről vagy kormányzati épületekről.

Hogyan juthatunk el Belaruszba (2025-ben)?

Jelenleg szinte egyáltalán nincs közvetlen járat Minszkbe, így a legegyszerűbben Vilniusból, Litvánia fővárosából juthatunk el Minszkbe. Korábban volt vonatjárat Vilnius és Minszk között, de a COVID világjárvány után nem indult újra. A vilniusi központi pályaudvarról, a buszok óránként indulnak kora reggeltől estig, és körülbelül 75 euróba kerülnek. Ez a busz a vilniusi repülőtéren is megáll.

A buszjegyet itt tudod megvásárolni.

A másik lehetőség, hogy busszal utazunk Varsóból, Lengyelországból Minszkbe. Itt azonban lényegesen hosszabb várakozási időre lehet számítani, ami akár 12 órát vagy többet is igénybe vehet.

Én busszal mentem Vilniusból, és 6 órát töltöttünk odafelé a határon, beleértve az útlevél- és poggyászellenőrzést is, de visszafelé sokkal kevesebb volt („csak” 2 és fél-3 óra). Azt mondták, hogy a 6 órás várakozási idő szokatlan volt, és általában 2-3 órás várakozásra lehet számítani. Minden busz átmegy egy ellenőrzésen, és ha egy busz csúszik, akkor az a nap végére felhalmozódik. Ezért ha van rá lehetőséged, akkor a reggeli busszal utazz, hogy ezt elkerüld.

A Ryanair járata Kaunasba érkezik, ahonnan közvetlen busszal Minszkbe is lehet menni. Állítólag a buszmenetrend minden érkező és induló Ryanair járat időpontjához igazodik.

Hogyan lehet vízumot szerezni Belaruszba (2025-ben)?

2025 végéig 35 európai ország állampolgárai vízummentesen utazhatnak be maximum 30 napos tartózkodással. Először 2024-ig vezették be, majd meghosszabbították 2025 végéig. Egyenlőre nem tudni, hogy meghosszabbítják-e, de majd frissítem a posztot ha lesz újabb információ.

Hogyan közlekedjünk Belaruszban?

A nagyobb városok jól megközelíthetők vonattal és busszal, de ha szeretnéd meglátogatni a Mir és a Nyaszvizsi várakat vagy más helyeket, vagy nincs sok időd, akkor bérelj autót. A Google Térképen kinézett autókölcsönzők közül sok nem létezett, vagy sokkal magasabb árakat kínált, ezért javaslom, hogy menj a híres Minszk szállodába, ahol egy Europcar iroda található.

Minszket tömegközlekedéssel lehet legkönnyebben bejárni. Nagyon jó metróhálózata van, de villamosok és trolibuszok is közlekednek. Autóval csúcsidőben meglehetősen nehéz lehet parkolóhelyet találni vagy dugókban lehet vesztegetni az időt. Sok látnivaló gyalogosan is bejárható, bár a nagy távolságok miatt egy bizonyos ponton biztosan szükségünk lesz valamilyen közlekedési eszközre.

Vasút

A fehérorosz vasút az orosz vasúti rendszer részeként épült. Abban az időben a világ legnagyobbja volt, 12 időzónát ölelt fel. A nagyobb városok között több vonat indul naponta és olcsók, de lassúak. Ha van időd, ez persze nem gond és külön élmény lehet vonatozni.

Biztonság

Belarusz kifejezetten biztonságos a turisták számára. Minszkben, a fővárosban is nyugodtan lehet késő estig kinnt tartózkodni. A fokozott rendőri jelenlétnek köszönhetőn minimálisak a lopások, egyéb bűncselekmények vagy rendbontó viselkedés.

Szállás

Minszkben számos szálláslehetőség közül választhatunk. A gyakran használt booking.com platformon nem, hanem helyette az Expedia és a Trips.com oldalakon tudsz szállást foglalni, bár ott is korlátozottan vannak fenn az ajánlatok.

Minszkben találsz modern butikhoteleket és szovjet stílusú, hatalmas, monolit betonépület szállodákat (bár jobb szolgáltatásokkal). Én Breszt városában szálltam meg az ilyen stílusú InTourist szállodában, Minszkben pedig a Hotel Belarus egy hasonló lehetőség.

A város első négycsillagos szállodája, a Hotel Minsk

A közelmúltban számos modern szálloda nyílt Minszkben és más városokban, amelyek nagyon jó ár-érték arányt kínálnak.

Vidéken, falvakban vagy akár erdei környezetben hagyományos faházakban is megszállhatunk, megtapasztalva a vidéki Belarusz hangulatát.

Élet és emberek

Köztudott (de sajnos a média csak erről beszél), hogy Belaruszban szigorú állami ellenőrzés alatt áll a mindennapi élet és a gazdaság. Aljakszandr Lukasenka, aki először 1994-ben nyert választást, és 2025-ben kezdte meg hetedik ciklusát, Európa leghosszabb ideje hivatalban lévő elnöke. Az orosz támogatás nyilvánvalóan segített neki hatalmon maradni.

Emellett rengeteg tévhit is kering az országról. Mindenki emlékszik arra, amikor Belarusz nagy médiafigyelmet kapott a 2020-as választások után, amikor több százezer ember vonult az utcára. Sokakat bebörtönöztek, vagy akár fizikai bántalmazások is érték őket. A tüntetőknek azonban nem sikerült lemondásra kényszeríteniük Lukasenkát.

Belaruszt gyakran az utolsó neoszovjet államként mutatják be, és negatív hírneve még több mítoszt kelt életre. Ezért alapították 2008-ban a Belarus Digest online portált, hogy demisztifikálják Fehéroroszországot, és realisztikus képet adjanak az országról. Nézd meg például ezt a cikket a portálon, amely ugyan régen, 2014-ben íródott, de most is aktuális:

https://belarusdigest.com/story/is-belarus-a-european-north-korea-top-three-myths-about-belarus-in-western-media

Belarusz azonban sokkal több annál, mint amit a médiában hallunk róla, és ha elolvasod bejegyzéseimet, megismerheted az ország kevésbé ismert turisztikai oldalát is.

Azt hittem, az emberek hidegek és távolságtartók lesznek itt, de valójában sokan mosolyogtak rám, és külföldiként nagyon segítőkészek voltak velem.

Lenyűgözött, hogy milyen stílusosak, különösen a nők. Mindenki, fiatal és idős egyaránt, nagyon odafigyel a megjelenésére, és nem kihívó, hanem nagyon divatos ruhákat visel. Gyakran figyeltem a nőket, milyen szépen vannak öltözve.

A képzőművészet jelentős szerepet játszott a volt Szovjetunió minden országában. Fehéroroszországban számos koncertterem és színház található. Egyedülálló élmény jegyet szerezni egy ilyen kulturális eseményre. Az ország leghíresebbjei az Országos Akadémiai Bolsoj Opera és Balett Társulat, valamint a Belarusz Állami Filharmonikus Zenekar.

A jégkorong valószínűleg a legnépszerűbb sportág Fehéroroszországban. Minszk gyors modernizáción ment keresztül, amikor 2014-ben otthont adott a jégkorong-világbajnokságnak. Lukasenka elnök (aki közismert jégkorongrajongó) elrendelte, hogy minden városnak legyen saját sportpalotája, amely széleskörű sportolási lehetőséget kínál az ország fiataljainak.

Vodka és konyha

A vodka lepárlása hatalmas üzlet Fehéroroszországban. Minden szupermarket széles választékot kínál különböző országokból származó, minőségű, formájú és méretű vodkákból. Nincs olyan rendezvény ahol ne lenne vodka az asztalokon, ami a kultúra hagyományos része.

Belarusz nem termel bort, de Grúziából és Moldovából importál. A vodka alternatívájaként az örmény konyak is nagyon népszerű.

A Kvas egy népszerű alkoholmentes üdítőital, amelyet rozskenyérből készítenek. Néha fűszernövényekkel, gyümölcsökkel vagy bogyós gyümölcsökkel ízesítik. Kellemes íze van.

A burgonya a hagyományos belarusz étkezés alapja, olyannyira, hogy 400féle elkészítési módja létezik!

A hideg céklalevest szinte mindenhol lehet kapni, ami különösen a nyári időszakban népszerű.

A Belarusz név

A 19. század végéig a “Belarusz” kifejezés egy adott régióra, nem pedig egy nemzetre utalt. Az itt élő törzsek eredetileg egy középkori állam részét képezték a többi keleti szláv néppel együtt. Ezután egy “Nemzetközösség” részei lettek, amely nem “Lengyelország”, és nem “Litvánnia” volt, hanem egy soknemzetiségű tömörülés, amely magában foglalta mindazokat a területeket és etnikai csoportokat, amelyek azelőtt léteztek, hogy a 18. század végén az Orosz Birodalom ellenőrzése alá vonta volna őket. A 19. században a belaruszok még mindig a régi Nemzetközösség tagjaként, vagy “nyugat-oroszként” – a birodalomhoz és az ortodox egyházhoz hűen – gondoltak magukra. A belarusz területek egyesítése az 1920-as években, majd a második világháború alatt a szovjet projekt része volt.

Rövid történelem

De Belarusz nem egy történelem nélküli nemzet, ahogy azt sokan gondolják.

A mai Belausz Köztársaság története viharos. Valószínűleg egyetlen nemzet sem szenvedett annyit a 20. században, mint az itt élők. De kezdjük az elején. A belarusz területeket kezdetben keleti szláv törzsek lakták, akik később a 9. és 13. század között a befolyásos Kijevi Rusz részévé váltak. Hanyatlása után Fehéroroszország a Litván Nagyfejedelemség, egy hatalmas középkori állam központi régiója lett.

1569-ben a belarusz területek a Lengyel-Litván Nemzetközösséghez kerültek, amely nagy hatást gyakorolt a régióra az évszázados lengyel kulturális és katolikus befolyásnak köszönhetően.

Lengyelország felosztását követően a 18. század végére Belaruszt beolvasztotta az Orosz Birodalom. A cári rezsim oroszosítási politikája elnyomta a belarusz nyelvet és identitást. Ennek ellenére a nemzeti tudat magvai az 1800-as évek végére kezdtek gyökeret verni.

Miután 1918-ban, az első világháborút követően, rövid ideig megpróbáltak független államként létezni, az 1921-es rigai békeszerződés a belarusz területek felosztásáról döntött. Belarusz nyugati részét Lengyelországhoz csatolták, míg a keleti része a Belarusz Szovjet Szocialista Köztársaság (a Szovjetunió egyik tagköztársasága) része lett. Az ország két különböző rezsim ellenőrzése alatt volt: A szovjet Fehéroroszországban a kommunista uralom alatt megkezdődött az iparosítás és a kollektivizálás, míg a lengyelek által ellenőrzött Fehéroroszországban a lakosságot lengyelesíteni akarták és kisebbségként korlátozott jogai voltak.

Belarusz a Szovjetunió egyik alapító köztársasága volt, és a megosztottság akkor ért véget, amikor a Szovjetunió annektálta a lengyel ellenőrzés alatt álló nyugati részt. A németek mindkét világháború alatt megszállták Belaruszt, amely lakosságának körülbelül egynegyedét elvesztette, a náci erők városokat és falvakat tettek a földdel egyenlővé. Nincs olyan család Belaruszban, akiknek ne lenne tragikus története, amire az ország minden táján található emlékművek emlékeztetnek. A háború utáni időszakban intenzív újjáépítés és iparosítás zajlott a szovjet uralom alatt.

Belarusz végül 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét, de továbbra is elszigetelt, amely bizonyos szempontból változatlan maradt az 1990-es évek óta. Ez a Szovjetunió ma is létező legerősebb lenyomata mind kulturális, mind építészeti szempontból.

UNESCO Világörökségi helyszínek

Belarusznak négy UNESCO Világörökségi helyszíne van: a Nyaszvizsi és a Mir várak, a Belovezhskaya Pushcha Nemzeti Park és a Struve földmérő mérővonal. Az első háromról bővebben a másik, “Belarusz legszebb látnivalói” bejegyzésemben olvashatsz. A negyedik, a Struve földmérő mérővonal egyedülálló világörökségi helyszín.

Egy külön posztban olvashatsz Belarusz leghíresebb látnivalóiról

A földmérővonal születésekor még csak két országon – Oroszországon és Svédországon – keresztül haladt át, ma ugyanezen a területen tíz ország található: Norvégia, Svédország, Finnország, Oroszország, Észtország, Lettország, Litvánia, Fehéroroszország, Moldova és Ukrajna. Ezek az országok 1993 óta közösen dolgoznak a földmérő vonal védelmén és a mérőpontok rendbehozatalán. A Struve földmérő vonal az első ilyen sok országot érintő világörökség. A védett földmérő vonal az 1800-as években keletkezett Friedrich Georg Wilhelm von Struve német csillagász munkájának eredményeként. Struve elhatározta, hogy háromszögelési technikával pontosan meghatározza a Föld nagyságát és formáját. Struve és csapata mérési technikaként háromszögelést és csillagászati helymeghatározást használt. Az alapos, jó minőségű eredményeket több tudományos munkához is felhasználták, a későbbiekben pedig példaként szolgált a háromszögelés technikában.

A pontok közül a 34 legjobb állapotút, valamint a kultúrtörténeti szempontból legértékesebbeke lettek az UNESCO Világörökség része. A Norvégiától a Fekete-tengerig húzódó 19. századi földmérési háromszögelési láncolatnak két kulcsfontosságú pontja található Belarusz területén.

Marc Chagall és Belarusz

Talán kevésbé ismert, hogy Marc Chagall 1887-ben született Vityebszkben, Fehéroroszország északnyugati részén, amely akkoriban az Orosz Birodalom része volt. Zsidó családban született, zsidó szokások vették körül, munkásságát mélyen inspirálták ezen tapasztalatai, valamint Vityebszk és az egész Fehéroroszország régió tájai és népszokásai. Később Párizsba költözött, és a 20. század egyik legkiemelkedőbb művészévé vált. A kapcsolatot viszont soha nem vesztette el szülőhelyével. Művészete élénk színeiről és képzeletbeli kompozícióiról volt híres, amelyeket emberi érzelmek vagy bibliai jelenetek közvetítésére használt. Az orosz forradalom után visszatért Vityebszkbe, és a Vityebszki Művészeti Iskola élére nevezték ki. Szülővárosa a mai napig őrzi örökségét. Itt áll többek között az 1997-ben Vityebszkben megnyílt Marc Chagall Művészeti Központ, amely korai festményeit és személyes tárgyait mutatja be.

Szvetlana Alekszijevics

Ha többet szeretnél megtudni a szovjet történelemről, emberi sorsokról, akkor olvass el legalább egy könyvet Szvetlana Alekszijevics híres belarusz írónőtől és Nobel-díjastól, aki Belaruszban nőtt fel és Minszki Egyetemen tanult újságírást.

Könyvei személyes interjúkon alapulnak, hangot adva hétköznapi embereknek, áldozatoknak, nőknek, katonáknak és a jelentős történelmi események túlélőinek. Ezeket az interjúkat egyedi módon narratív remekművé alakítja, amely feltárja az események mögött rejlő emberi történeteket.

A Nők a tűzvonalban, a Csernobili ima, Elhordott múltjaink, a Fiúk cinkkoporsóban (a szovjet-afgán háborúról), és az Utolsó tanúk– Gyermekként a világháborúban a leghíresebb művei közé tartoznak és magyarul is elérhetők.

Munkásságáért 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. A rezsim erős kritikusa volt, és a 2020-as tüntetések alatt elhagyta az országot.

Lee Harvey Oswald

Lee Harvey Oswald, John F. Kennedy amerikai elnök állítólagos merénylője, mielőtt 1963-ban elkövette volna ezt a tettet, közel három évig a Szovjetunióban, ennek nagy részében Fehéroroszországban élt. Az Egyesült Államokban született és az amerikai tengerészgyalogságnál szolgált. Kiábrándulva az Egyesült Államokból, később a marxista elvek inspirálták, és miután már nem akart kapitalista rendszerben élni, a Szovjetunióba költözött. Minszkben egy rádióállomáson és egy tévégyárban dolgozott, ahol elektronikus alkatrészeket készítettek, és családot is alapított. Hamarosan azonban unalmasnak és túlzottan ellenőrzöttnek találta az életet a Szovjetunióban (végig KGB-felügyelet alatt állt), és szokatlan módon engedélyt kapott az Egyesült Államokba való visszatérésre.

Lee Harvey Oswald egykori lakása még mindig áll, és egyfajta turista látványosság.

A legfontosabb nemzeti ünnepek Fehéroroszországban

Május 9.

Más posztszovjet nemzetekkel együtt a Győzelem Napjaként ünneplik, emlékezve a Szovjetunió 1945-ös Nagy Honvédő Háborúban (II. világháború) a náci Németország felett aratott győzelmére. Valójában május 8-án adta meg magát a náci Németország, de a tűzszünet másnap lépett hatályba. Belarusz leírhatatatan veszteségeket szenvedett a náci megszállás alatt, ahol a lakosság negyede meghalt. Ez az összes ország közül a legmagasabb arány, és nincs olyan család, amelyet ne érintettt volna a tragédia. A belarusz lakosság annyira szenvedett a megszállás alatt, hogy a háború végén a kis szovjet köztársaság saját helyet kapott az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Ez volt a mérhetetlen szenvedésének elismerése. Ezen a napon katonai felvonulásokat tartanak és számos megemlékezést is tartanak a nagyobb városokban. A programok általában tűzijátékkal zárulnak.

Július 3.

Ez egy kettős évforduló, amikor egyrészt Minszk felszabadítását ünneplik. Ezzel 1944-ben véget ért a náci megszállás időszaka és fordulópontnak bizonyult a második világháborúban. Ezt követően a szovjet csapatok nyugat felé kezdtek nyomulni, ami végül a náci Németország 1945-ös vereségéhez vezetett.

Másrészt pedig ezen a napon kiáltotta ki Belarusz függetlenségét a Szovjetunió 1991-es felbomlása után. A szovjet hagyományokat fenntartva, ma is nagy pompával és katonai parádékkal, katonák menetelésével és gyakran katonai repülőgépek bemutatóival ünneplik.

A Függetlenség Napja Fehéroroszországban a hazafiság és a nemzeti büszkeség ünnepe is. Számos koncertet és nyilvános ünnepséget rendeznek ezen a napon, mindezt látványos tűzijátékok koronázzák meg.

A megemlékezések központi részét képezi a koszorúzás, amikor kormánytisztviselők és veteránok gyűlnek össze az emlékműveknél, különösen a minszki Győzelem téren, hogy koszorúkat helyezzenek el a háborúban elesett katonák és civilek tiszteletére.

Július 6-7, Ivan Kupala, amikor jobb fennmaradni éjszakára

Számos mítosz és hiedelem kíséri a július 6-ról 7-ére virradóéjszakákat. Ezen a különleges éjszakán boszorkányok és szellemek kószálnak, és megpróbálnak ártani az embereknek. A folyókban fürdőző sellők a felszínre jönnek, miközben a növények és az állatok beszélni kezdenek. Azt is hiszik, hogy létezik egy misztikus páfrányvirág, amely csak ezen a napon virágzik, és aki megtalálja, azt szerencsével és bölcsességgel ajándékozza meg. Nem csoda, hogy ezen a napon az emberek hagyományosan az erdőbe vonulnak, hogy megtalálják a varázslatos növényt. A hiedelmek szerint az ezen a napon gyűjtött gyógynövényeknek mágikus gyógyító erejük van. Az emberek különleges rituálékat is végeztek, hogy megvédjék otthonaikat a gonosztól és bevonzzák a jólétet. A lányok pedig általában jóslásra használták ezt a napot. Virágkoszorúkat fontak, gyertyákat helyeztek bele, és így úsztatták őket folyókon, hogy megjósolják romantikus jövőjüket.

Ennek az éjszakának azonban a központi hagyománya a máglya átugrása, mint a rituális megtisztulás szimbóluma.

Végül pedig ez az éjszaka mindig is a nagy öröm és ünneplés ideje volt mind a fiatalok, mind az idősek számára.

A Kupala-éj (fehéroroszul Kupalle néven is ismert) egy pogány szláv ünnep, és Fehéroroszország egyik legrégebbi népünnepe. Egybeesik a nyári napforduló ünnepségeivel, amely a népi hagyományokat a természetimádat, a termékenységi rítusok, valamint a szerelem és a tűz ünneplésének elemeivel ötvözi. Sok nemzet ünnepli a nyári napfordulót, csak máshogy nevezik. A keleti szláv országokban azonban általában Ivan Kupalának hívják.

Egy külön posztban olvashatsz Belarusz leghíresebb látnivalóiról

A fehéroroszországi Ivan Kupala ünnepségek különlegessége, hogy a hagyományok többé-kevésbé érintetlenül maradtak fenn, és ma is nagy lelkesedéssel ünneplik őket. A rituálék a pogány időkig nyúlnak vissza, de később az ortodox naptárban Keresztelő János napjához kötődtek. ĺgy sikerült megőrizni a hagyományokat, hogy közben összemosták őket a keresztény hiedelmekkel.

Manapság koncertek és szórakoztató programokat szerveznek országszerte ezen a napon. A látványos ünnepségek a szomszédos országokból is vonzzák a vendégeket.

Ez a különleges esemény ihlette a híres „Kupalinka” fehérorosz népdalt.

Az egyik fehérorosz költőnek pedig az írói álneve Janka Kupala, mivel ezen a napon született.

November 7.

A Julián-naptár szerint október 25-e az októberi forradalom napja, amikor a Vlagyimir Lenin vezette bolsevikok megdöntötték az orosz ideiglenes kormányt. Ez jelentette az évtizedekig tartó szovjet uralom kezdetét és a Szovjetunió létrehozását. A szovjet időkben ez volt az egyik legfontosabb ünnep. A Szovjetunió felbomlása után a legtöbb volt szovjet köztársaság eltörölte ezt az ünnepet. Fehéroroszország kivétel, amely még mindig őrzi a szovjet korabeli hagyományok nagy részét.

Csernobil

Mintha nem szenvedett volna eleget a 20. században, még a világ egyik legnagyobb tragédiájának, Csernobilnak is áldozata lett. Ezután Fehéroroszország két részre szakadt: ott volt Minszk a bevásárlóközpontjaival, divatos bárjaival és ötcsillagos szállodáival, mindeközben Gomel környékén, amikor évtizedekkel ezelőtt radioaktív részecskéket hullatott az eső, megállt az élet. Olyan hely lett, ahová kevesen vágytak visszatérni azok közül akik egyszer elhagyták.

Az 1986. április 26-i robbanás közvetlenül érintette a fehéroroszországi Gomel régiót. A szennyezés az időjárási viszonyoknak megfelelően terjedt, és ott koncentrálódott jobban, ahol esett az eső. Belarusz a Szovjetunió által elszenvedett radioaktív csapadék mintegy 60%-át kapta. A hírhedt reaktor mindössze 15 km-re található közúton az ukrán határon túl. Belarusz területének körülbelül egyötöde, és 1,1 millió ember, főként az ország délkeleti részén továbbra is érintett a radioaktív sugárzástól.

Belaruszba utazva biztosan felmerül, hogy vajon mennyire rejt még veszélyt a sugárzás. Ma már tudományos bizonyítékok vannak arra, hogy ennek nagyon csekély hatása van bárki egészségére. Már lehet hallani, hogy lehetőség van túrákhoz csatlakozni Csernobilba is, hogy megnézzük az atomerőmű környékét, persze korlátozva az ott töltött időt. Belaruszban is lehetőség van hivatalos engedéllyel és idegenvezetővel ellátogatni a Gomel város körüli Veszélyeztetett Zónába.

A hivatalos gócpontok száma csökken, korábbi lakosok közül többen, különösen az idősek, visszaköltöznek régi otthonaikba. Továbbra is vannak azonban egész falvak elhagyatva.

Gazdaság

A szovjet mintát fenntartva a legtöbb vállalat továbbra is állami ellenőrzés alatt áll, az árucikkek árait is sokszor a kormány szabályozza. Oroszország Belarusz elsődleges kereskedelmi partnere és politikai szövetségese. Oroszországon kívül Kínának is szoros gazdasági és politikai kapcsolatai vannak Fehéroroszországgal.

Belarusz a világ vezető traktor-, teherautó-, mezőgazdasági gép-, műtrágya- és textilgyártója.

A mezőgazdaság a szovjet rendszer örökségeként továbbra is erősen kollektivizált.

2020 óta Belarusz a nyugati országok által kiszabott szankciók alatt szenved, amelyeket a választásokat követően a tűntetőkkel szemben alkalmazott kemény kormányzati fellépés miatt vetették ki. A szankciók állami vállalatokat, magánszemélyeket, exportot és bankokat is érintettek. Ez visszavetette az ország gazdaságát, mivel Fehéroroszország korábban különösen az amerikai és európai startupok és technológiai vállalatok számára jelentős „outsourcing” célpont volt. A 2005-ben elindított minszki Hi-Tech Park kedvező adózási és jogi feltételeket teremtett az IT-cégek számára, és nagy számban vonzott külföldi befektetőket és startupokat.

Meglepő lehet, hogy fehérorosz IT-szakértők állnak számos globális technológiai találmány mögött, mint például a Viber, a jól ismert üzenetküldő alkalmazás, a Flo – női egészség és menstruációkövető alkalmazás, a World of Tanks – népszerű online többjátékos játék, és az MSQRD (Masquerade) arcfelismerő alkalmazás. Az itteni egyetemekről kikerülő programozók, IT szakemberek nagyon keresettek nemzetközi technológiai vállalatok körében, mert köztudottan magasan képzettek.

Remélem, hogy a fenntiek hasznosak voltak számodra, hogy egy kicsit többet megtudj erről az ismeretlen országról, ami sokkal több mint ahogy azt a médián keresztül elképzeljük.