Moldova a világ egyik legkevésbé látogatott országa és valószínűleg az első dolog, ami eszünkbe jut róla, az az, hogy Európa egyik legszegényebb térsége. Sokan a térképen is nehezen helyezik el az Ukrajna és Románia közé ékelődő országot. Amióta 1991-ben, a Szovjetunió felbomlása után kikiáltotta függetlenségét, azóta próbálja megtalálni identitását. Nincsenek rendkívüli, világhírű látnivalói. Csendes hely, ahol még a főváros sem tűnik túlzsúfoltnak. Ugyanakkor a festői barokk stílusú, vagy sziklába vájt, gyönyörű környezetben fekvő kolostorok mellett több mint száz km hosszú földalatti labirintussal épült borospincék is találhatók Moldovában. Itt van a világ legnagyobb borospincéje, ahol 1.5 millió palackot tartanak. A borászat Moldova identitásának alapvető része. A Moldova területén lévő, de hivatalosan el nem ismert Transznisztriába lépve pedig visszacsöppenünk a szovjet időkbe, ahol lépten nyomon kommunista szimbólumok, emlékművek tűnnek fel. Ezen kívül megismerkedhetsz a gagauz néppel, akik Moldován belül török keresztényként élnek autonóm régiójukban, ahol saját nyelvüket beszélik és ápolják hagyományukat. Szóval, ha eddig nem gondoltál rá, akkor menj és tölts 5-6 napot, vagy csak egy hosszú hétvégét Moldovában.
Ebben a cikkben minden információt megtalálsz, amit tudnod kell, mielőtt Moldovába látogatsz.
Olvasd el ezt is: Moldova legérdekesebb látnivalói+ útvonalterv
Lakosság: 3 millió
Terület: 33 800 km2
Pénz: Moldáv lej (MDL), 1 EUR~ 20 MDL
Kisinyov központjában számos pénzváltó található.
Elhelyezkedés: Az Ukrajna és Románia között megbúvó kis ország a Dnyeszter és a Prut folyók között fekszik.
SIM-kártya: Érkezéskor a repülőtéren tudsy helyi SIM-kártyát (Moldcell) vásárolni körülbelül 10 euróért (40 GB).
Moldva, Moldávia, Moldova melyik a helyes és mit jelent?
Moldva (nem összetévesztendő a modern Moldovai Köztársasággal) egy történelmi fejedelemség volt Kelet-Európában a Kárpátok és a Dnyeszter folyó között a 14. században, amely nagyjából a mai Románia, Moldova és Ukrajna egyes részeit foglalta magában.
Nagy István fejedelem (Ștefan cel Mare) uralkodása alatt (1457 -1504) aranykorát élte. Sikeresen megvédte a fejedelemséget az Oszmán Birodalom, Magyarország és Lengyelország ellen, és számos templomot és kolostort épített (sok közülük ma már UNESCO-helyszín).
A Moldvai Fejedelemség később két részre szakadt: nyugati része Romániához került, keleti része előbb az Orosz Birodalomhoz, majd a Szovjetunióhoz, végül önálló államként jött létre és lett Moldova. Az 1991 óta független ország pontos neve Moldova.
Moldávia történelmi területe a mai Kelet-Románia, a Moldovai Köztársaság (1991 óta független) és Délnyugat-Ukrajna egyes részei között oszlik meg.

Mikor a legjobb Moldovába látogatni?
Tavasztól őszig a legjobb időszak Moldova meglátogatására, mivel a telek elég hidegek lehetnek. Szeptemberben és októberben a szüret szezonja idején olyan jelentős fesztiválok vannak, mint a Nemzeti Bornap, és a természet is gyönyörű színekben pompázik. A bortermelés az ország identitásának fontos része, és jelentősen hozzájárul a gazdasághoz.
Közlekedés Moldovában
A főbb városok között buszok közlekednek; azonban a kisebb falvak, borászatok vagy kolostorok meglátogatása autóval a legegyszerűbb. Autóbérléskor ne felejtsd el megemlíteni, ha Transznisztriába akarsz utazni, ami 20 euró pluszlöltséget jelent, illetve 5 eurót kel fizetni a Transznisztriába belépéskor.
Kisinyov és Bender (Trasznisztria) között közlekedett vonat, de 2025 januárjában felfüggesztették.


Ételek
Ha Moldovában jársz, érdemes kipróbálni a következő népszerű ételeket:
Plăcintă (sós vagy édes piték): Kerek vagy szögletes tésztából készült piték, sajttal (brânză), burgonyával, káposztával, almával, cseresznyével vagy tökkel töltve. Utcai ételként is kapható.
A levesek a moldovai konyha népszerű elemei, különösen a csirkehúsleves (Zeamă), amelyet gyakran tésztával és zöldségekkel készítenek. A citrom hozzáadása miatt többnyire savanykás ízűek, és gyakran tejföllel tálalják őket.
Sarmale (töltött káposztatekercsek): A moldovaiak a sós juhtejet is kedvelik, amelyet kenyérrel és paradicsommal lehet fogyasztani, vagy ételekhez adni.
A Friptură (sült vagy grillezett hús) és a Tocană, egy zöldségekkel és fűszerekkel készült pörkölt, amelyet gyakran polentával vagy rizzsel tálalnak, szintén népszerű étel.
Amit Bosznia-Hercegovináról tudni érdemes
Etnikai csoportok
A lakosság körülbelül 75%-a moldáv. Az ukránok a legnagyobb kisebbség, de oroszok, gagauzok, romák (cigányok) és bolgárok is élnek Moldovában.
Vallás
A moldovaiak körülbelül 90%-a keleti ortodox kereszténynek vallja magát, akik vagy a Román Ortodox vagy az Orosz Ortodox Egyház alá tartoznak. Ezért egy moldovai kolostor meglátogatása elengedhetetlen az ország mélyebb megértéséhez.



Nyelvek
Ez elég bonyolult.
2023 márciusáig a moldáv, a román egyik nyelvjárása volt a hivatalos nyelv. A szovjet korszakban cirill betűkkel írták, és különálló nyelvnek számított. 1989 óta ismét a latin ábécét használják, ami vitát váltott ki arról, hogy moldávnak vagy románnak kellene-e nevezni. Később elfogadták ugyanazon nyelvként, de a moldovaiak inkább a saját moldáv nyelvükre hivatkoztak a himnuszukban.
2023 márciusában azonban a moldovai parlament elfogadott egy törvényt, amely a “moldáv nyelv” kifejezést hivatalosan “románra” cserélte minden jogszabályban, az alkotmányban és a hivatalos dokumentumokban.
Gagauz a hivatalos nyelv a Gagauz Autonóm Területen, de a gagauzok románul, moldávul és oroszul is beszélnek. 1989-ig ezt az egyedülálló török nyelvet cirill betűkkel írták, azóta azonban áttértek a latin ábécére.

Moldovai borok
Annak ellenére, hogy kis ország, mégis itt található a világ néhány legkülönlegesebb borospincéje. A borkészítés az ország gazdaságának, kultúrájának és identitásának létfontosságú eleme, amelynek története egészen i. e. 3000-ig nyúlik vissza.


A szovjet időkben a többletet a többi szovjet köztársaságban osztották szét. Aztán jött Gorbacsov, és az 1980-as években az alkoholizmus-ellenes kampánya részeként megszüntette az összes szőlőültetvényt. A Szovjetunió szétesésével a moldovai gazdaság összeomlott; a borágazat azonban újjáéledt, és az oroszok ismét felvásárolták az összes készletet. 2006-ban azonban, amikor Moldova nem egyezett bele a transznisztriai konfliktus rendezésére vonatkozó feltételeikbe, Putyin embargót vezetett be a moldovai borra, ami a borágazatot nehéz helyzetbe hozta. Az embargót azóta többé-kevésbé feloldották, de 2013-ban ismét szigorítottak, amikor Moldova társulási megállapodást írt alá az Európai Unióval. Most Moldova elsősorban az Európai Unióba exportálja borát, ahol nagy sikere van a moldáv boroknak.

Olvasd el ezt is: Moldova legérdekesebb látnivalói+ útvonalterv
Moldova rövid története
A kis ország története a középkori Moldvai Fejedelemségig nyúlik vissza; modern identitását azonban évszázadok óta változó határok és külföldi befolyás alakította.
Az ázsiai és európai stratégiai helyen fekvő Moldvát a későbbi évszázadokban különféle csoportok, köztük keleti germán gótok, közép-ázsiai hunok, nomád avarok, bolgárok, magyarok, kunok, mongolok, tatárok, lengyelek, litvánok, oszmánok, románok és oroszok szállták meg és uralták.
A 16. századra Moldva az Oszmán Birodalom vazallusállama lett, amely adót fizetett, miközben megőrizte belső autonómiáját. A 18. és a 19. század elején Moldva az Oszmán Birodalom, az Orosz Birodalom és Ausztria közötti hatalmi harcok csapdájába esett.
1859-ben Moldva egyesült a szomszédos Havasalfölddel, lerakva a modern Románia alapjait, ami egyben Moldva független fejedelemségként való létezésének végét jelentette.
Olvasd el ezt is: Moldova legérdekesebb látnivalói+ útvonalterv
Kulcsfontosságú fordulópont volt, amikor Besszarábiát, más néven Kelet-Moldvát, 1812-ben az Orosz Birodalomhoz csatolták.
1918-ban, miután függetlenné vált az Orosz Birodalomtól, a régió Románia részévé vált. Így is maradt 1940-ig, amikor a Ribbentrop-Molotov paktum közvetlen következményeként a Szovjetunióhoz csatolták mint Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság. Ebben az időszakban Moldova intenzív oroszosításon, iparosodáson és politikai elnyomáson ment keresztül, de gazdasági fejlődés is zajlott.
Amikor a Szovjetunió 1991-ben felbomlott, Moldova 1991. augusztus 27-én kiáltotta ki függetlenségét, de hivatalosan 1992. március 2-án nyerte el az ENSZ-tagságot.
A függetlenség elnyerése után az ország azonnal egy rövid háborúba sodródott a szakadár Transznisztria régióval (a Dnyeszter folyó és a kelet-moldovai ukrajnai határ közötti keskeny sáv) 1992 márciusa és júliusa között.


A szovjet korszakban erősen oroszosodott Transznisztria (oroszul Pridnestrovie), ahol nagyszámú orosz és ukrán lakos élt, a Romániával való egyesüléstől és a moldovai nacionalizmus térnyerésétől tartva nem akart Moldova része lenni. Pridnesztrovi Moldvai Köztársaságként (PMR) kiáltotta ki függetlenségét; azonban a hasonló el nem ismert területektől (Abházia, Dél-Oszétia, Hegyi-Karabah) eltekintve az ENSZ egyik tagállama sem ismerte el, még Oroszország sem. A Transznisztriában állomásozó 14. orosz hadsereg egységei a háború alatt támogatták a szeparatistákat. Az erőszakos konfliktus 1992. július 21-én tűzszünettel ért véget. A becslések szerint 600-1000 ember halt meg a konfliktusban, és bár nem ez volt a legvéresebb a posztszovjet konfliktusok között, mély politikai és pszichológiai hatást gyakorolt a régióra, és tartós területi és etnikai megosztottságot hozott létre.
Az orosz csapatok, amelyek száma azóta csökkent, a régióban maradtak.
Bár hivatalosan nem ismerték el, Transznisztriát de facto független államként működtetik, saját kormánnyal, hadsereggel, valutával és határellenőrzéssel.
A megállapodás elérésére tett minden erőfeszítés eddig kudarcot vallott, így a konfliktus megoldatlan maradt, és továbbra is jelentős akadályt jelent Moldova számára az EU-tagság megszerzésében.
Függetlensége óta Moldova az európai integráció és az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok között egyensúlyozik. A 2000-es évek óta az ország politikai irányt váltott, és az oroszbarátság helyett Európa felé tekint. Ennek eredményeként 2022-ben Moldova EU-tagjelölt országgá vált.
Moldova kilátásai
Moldovát Európa egyik legszegényebb országaként ismerik, amelyet tömegesen hagynak el a fiatalok, hogy Nyugat-Európában keressenek munkát. 1991-ben 4,3 millió ember élt az országban, míg ma már kevesebb mint 3 millió (beleértve a szakadár Transzdnyeszterben élő 300 000 embert, egy oroszok által támogatott szeparatisták által ellenőrzött régiót). Egyes becslések szerint a külföldről hazautalt pénzek az ország éves jövedelmének 25%-át teszik ki.

A Szovjetunió bukása óta az ország keresi az útját, és továbbra is egyensúlyozik a reformok, az orosz befolyás és az európai integrációra való törekvések között. Moldova különböző kormányai különböző irányokba terelték az országot, de az utóbbi időben a kormányzat Európa-párti hozzáállást mutatott.
Vannak, akik a Romániával való uniót támogatják, míg mások egy határozott moldovai identitást szeretnének. Azok, akik a Romániával való egyesülés mellett érvelnek, úgy vélik, hogy ez olyan mint Kelet- és Nyugat-Németország újraegyesítése, és hogy Moldova csak profitálhat ebből a lépésből, mivel Románia gazdagabb és az Európai Unió tagja.
Moldova továbbra is kihívásokkal néz szembe, beleértve a korrupciót, a szegénységet, a kivándorlást és a megoldatlan transznisztriai kérdést.
2022-ben, Ukrajna orosz invázióját követően Moldova hivatalosan is kérelmezte az EU-tagságot, és tagjelölt státuszt kapott.
Az Európai Unió logója az egész országban megjelenik, jelezve a kormány által követni kívánt irányt.
Remélem, hogy ez az leírás segített jobban megérteni ezt a kis kelet-európai országot, amely számos kihívás előtt áll. Moldova legszebb látnivalóiról szóló másik útikalauzommal együtt készen állsz arra, hogy felfedezd ezt a turisták által kevésbé ismert országot.

Agnes Simigh
Idegenvezető, bloggerAz Alternativ Utak alapítója
Angol nyelvű utazási blogom: www.voiceofguides.com


