BELARUSZ LEGÉRDEKESEBB LÁTNIVALÓI

Belarusz 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét, de továbbra is elszigetelt. Az a kevés amit hallunk Belaruszról, az sem pozitív, emellett rengeteg tévhit is kering az országról. Az ország a Szovjetunió ma is létező legerősebb lenyomata mind kulturális, mind építészeti szempontból, de messze nem elmaradott. Épp ellenkezőleg, Minszk egy meglepően modern és rendkívül rendkivül tiszta város. Minszkben annyi látnivaló van, hogy napokat el lehet időzni, rengeteg múzeummal, gyönyörű parkokkal, kulturális programokkal. A meglepő tisztaság és rendezettség nem csak Minszkre, de a kis falvakra is igaz. Látnivaló is akad bőven. A fövároson kívül Grodno (Hrodna) egy meglepően európaias város, amely Báthory István lengyel király és litván nagyfejedelem székhelye is volt egy ideig. Breszt impozáns erődje pedig egyben a háborús áldozatok fontos emlékhelye. Belarusznak négy UNESCO Világörökségi helyszíne is van: a Nyaszvizsi és a Mir várak, a Belovezhskaya Pushcha Nemzeti Park és a Struve földmérő mérővonal. De nagyon érdekes ellátogatni a szovjet harcieszközöket felvonultató múzeumba is. Na és mindez gyönyörű környezettel párosul, hiszen az ország nagy részét erdőség, folyók és tavak borítják. Az alábbi cikkben összefoglaltam Belarusz legfontosabb látnivalóit.

Amit Belaruszba utazás előtt tudni érdemes

Minszk

Minszk, Belarusz fővárosa nem hasonlít egyetlen másik fővároshoz sem, ahol korábban jártam. Feltűnőn tiszta, modern és pezseg a nyári időszakban. Két milliós lakossága ellenére kiterjedt zöld parkokkal,  szökőkutakkal mégis nyugodt hangulatot áraszt, de Minszk minden csak nem unalmas. A város a szovjet és a modern építészetet ötvözi, mégpedig olyan módon, ami egyszerre meglepő és lenyűgöző. Még a panelépületek is látványosak lesznek a falukra festett színes motívumokkal. A második világháború szinte teljesen elpusztitotta Minszket. Amit ma látunk, az egy olyan város, amelyet a romokból építettek újjá, és a háború utáni szovjet várostervezés pont ezt az erőt és a hősies küzdelmet szimbolizálja. Legutóbb akkor ment keresztül nagy változáson, amikor 2014-ben a jégkorong világbajnokság házigazdája volt. Bár Minszkben is akad bőven modern bevásárlóközpont és ismerős gyorséttermi lánc, továbbra is őrzi a szovjet hangulatot, széles sugárutakkal, hatalmas terekkel és Lenin-szoborral. A metró- és villamos hálózatnak köszönhetően pedig könnyen be lehet járni. Ma is létezik a szovjet idők legendás GUM áruháza, miközben a brazil utcában a graffitik kavalkádja között trendy bárok sorakoznak. Minszk az a város, ahova turistaként bármikor visszamennék. 

Hogyan közlekedjünk Minszkben?

Minszket tömegközlekedéssel lehet legkönnyebben bejárni. Nagyon jó metróhálózata van, de villamosok és trolibuszok is közlekednek. Autóval csúcsidőben meglehetősen nehéz lehet parkolóhelyet találni vagy dugókban lehet vesztegetni az időt. Sok látnivaló gyalogosan is bejárható, bár a nagy távolságok miatt egy bizonyos ponton biztosan szükségünk lesz valamilyen közlekedési eszközre.

Minszk rövid története

Minszk eredetileg nem volt más mint egy fából készült erődítmény, amelyet földsáncok vettek körül. Amikor a Litván Nagyfejedelemség 1242-ben megszerezte, a város hamarosan az egész hercegség egyik legnagyobb és legjelentősebb városa lett. A szovjet csapatok 1944. július 3-án szabadították fel Minszket (ma a Függetlenség Napjaként, nemzeti ünnepként ünneplik). A várost azonban szinte teljesen elpusztították, Minszk több mint 70 000 lakosát meggyilkolták. A pusztítás olyan nagymértékű volt, hogy azt tervezték a várost romokban hagyják és máshol építik újjá. A nácik végső veresége után megkezdődött az újjáépítés, de az erőfeszítések ellenére a régi városnak csak egy kis részét sikerült megőrizni.

Amit ma látunk, annak nagy része az 1940-es és 1960-as években a romokra épült. Minszk városképe Sztálin vízióját tükrözi hatalmas terekkel, sugárutakkal és robusztus sztálinista épületekkel. A lakosság is exponenciálisan nőtt, és a város virágzott a gyors iparosodásnak köszönhetően. Egy aprólékosan megtervezett és állami kontrollra épülő politika eredményeként képzett munkaerőt hoztak a régióba a Szovjetunió más részeiből, hogy segítsék a város talpra állását. Sürgősen szükség volt lakásokra, ezért Minszk terjeszkedni kezdett korábbi városhatárain túlra, ami szovjet stílusú toronyházak tömeges építéséhez vezetett.

A háború idején a lakosság által hozott hatalmas áldozatok elismeréseként Minszk 1974-ben elnyerte a “Szovjetunió Hősvárosa” címet.

A Szovjetunió bukása után Minszk a világ felé való nyitásra készült, és számos nagykövetséget és konzulátust nyitottak a városban. Kevésbé ismert, hogy Minszk a Szovjetunió felbomlásával létrejött Független Államok Közösségének (FÁK) székhelye lett. Ennek a státusznak azonban ma már nem sok jelentősége van.

A csernobili tragédia súlyos utóhatásai és a posztszovjet köztársaságok gazdasági válsága megakasztotta a fejlesztéseket, ami csak a 2000-es évek óta kapott lendületet. Azóta a város infrastruktúrája jelentősen fejlődött a metróhálózat kibővítésével, valamint új külvárosok építésével.

A 2014 májusában Minszkben megrendezett jégkorong-világbajnokságra való felkészülés során számos új szállodát építettek, és a város további modernizáción esett át. A modern átalakulás részeként nyugati kereskedelmi láncok is megjelentek, de a Szovjetunió lenyomata építészetileg és kulturálisan is még mindig itt a legerősebb.

Múzeumok

Minszkben számos múzeum, kiállítás található és különféle kulturális események várják a látogatókat. Ha több időd van, nagyszerű élmény lehet ellátogatni egy balettelőadásra vagy egy koncertre Minszkben.

A Nagy Honvédő Háború Történeti Múzeuma Minszk egyik leghíresebb múzeuma, amely építészetileg is különleges, és a Szovjetunió ikonikus sarló-kalapács zászlaja is ott lobog előtte. A múzeum egy kis dombon épült, ahonnan szép panoráma nyílik a környékre.

Ezen kívül itt van a Belarusz Köztársaság Nemzeti Történeti, Természeti és Környezeti valamint Nemzeti Művészeti Múzeuma is.

Az Orosz Szociáldemokrata Munkáspárt első kongresszusának múzeuma abban a házban található, ahol az első kongresszust tartották, és ahol többek között Fidel Castro, Ho Si Minh, Leonyid Brezsnyev és Mihail Gorbacsov is járt. Az épületnek ma is nagy szimbolikus jelentősége van az állam számára.

A Strana Mini Múzeum a leghíresebb fehéroroszországi helyszínek és nevezetességek miniatűr változatait mutatja be, amelyeket folyamatosan bővítenek.

Zair Azgur Emlékműhely

Ez egy nagyon érdekes hely Minszkben, ahol államférfiak, katonák és partizánok szobrai láthatók, mind a rendkívül tehetséges helyi szobrász, Zair Azgur munkái.

A gyűjteménynek otthont adó épületet 1984-ben a Művészeti Akadémia műhelyének és a szobrász magánstúdiójának építették, halála után 1996-ban pedig múzeummá alakították át. Zair Azgurnak nem volt könnyű gyerekkora. Apja meghalt, amikor mindössze 6 éves volt, így kénytelen volt gondoskodni a családjáról. Miközben egy ács és egy fazekas segédjeként dolgozott, hogy elsajátítsa a szakmát, megtalálta élete értelmét, és agyagból kezdett figurákat alkotni. Azgur jól képzett volt, és több idegen nyelven beszélt. Egyik fő műve a Függetlenség téri Parlament épülete volt, amelyre az akkor népszerű kommunisták szobrait alkotta meg. Egy másik nagy projektje az Opera és Balett Színház díszítése volt, ahova pedig zenészek szobrai kerültek. Sajnos az 1940-es évek elejéről származó korai művei közül szinte mind megsemmisült.

Amit Belaruszba utazás előtt tudni érdemes

Rendkívül termékeny volt, és több mint 1000 remekművet alkotott. A múzeumban található Joszif Sztálin szobra, amely néhány évig Minszk főterének közepén állt, mielőtt lerombolták és eltávolították.

Kortárs Fehérorosz Államiság Múzeuma

Ez egy kicsi, de érdekes múzeum azok számára, akik többet szeretnének többet tudni a függetlenség, vagyis 1991 utáni Fehéroroszországról. A múzeum egy miniszteri épület felső emeletén található. Amikor belépsz, jelezd az őrnek, hogy a múzeumot szeretnéd megnézni. Elkéri az útleveled, és lehív egy angolul beszélő alkalmazottat, aki külön felvisz az egyik felsőbb szinten található múzeumba. Ez ugyanis nem olyan, hogy bárki bármikor beléphet. Először azt akarta, hogy egyedül sétáljam körbe, de ahogy feltettem néhány kérdést, elkezdett magyarázni. Végül együtt mentünk végig  a múzeumon, és így sokkal érdekesebb lett a látogatás.

A múzeum célja, hogy bemutassa az ország nemzeti identitását. A város és az ország néhány híres nevezetességének miniatűr makettje is ki van állítva. Az elnök számos fotón szerepel, miközben különböző tevékenységeket végez. Bemutatják a fehérorosz gazdaság fő pilléreit, sportot, művészetet, az államfők által az elnöknek adott ajándékokat, régi pénzeket, bélyegeket, orvosi fejlesztéseket, sőt még az ország űrkutatáshoz fűződő kapcsolatát is Fehéroroszország független államként való megalapításától kezdve. A múzeum része egy szépen berendezett fogadóterem, amelyet alkalmanként még mindig használnak fontos vendégek fogadására.

Minszk parkjai

A Szviszlacs folyó mentén kiterjedt zöld parkok vannak. Ez a fő oka annak, hogy Minszk egy élhető város.

A gyönyörű Gorkij Központi Gyermekpark a Szviszlacs folyó partján található, és valószínűleg Minszk legrégebbi parkja.

A Cseljuskincev Kulturális és Szabadidőparkban gyermekvidámpark és miniatűr vasút is található.

A Győzelem Parkja egy 200 hektáros városi oázis a Szviszlacs folyó és a Komszomolszkoje-tó határán. Az 1945-ben a náci Németország felett aratott szovjet győzelem emlékére alapított park ma a város legnagyobbja és a helyiek körében az egyik legnépszerűbb zöldterület.

Mindenszentek temploma

A 74 méter magas fehér-arany ortodox Mindenszentek templomának építése az 1990-es évek elején kezdődött, a Szovjetunió bukását követően, amikor Belarusz elkezdte újra felfedezni vallási és kulturális identitását. 2018-ban, évtizedekig tartó tervezés és építés után a templomot végül nemzeti szimbólumként szentelték fel. Ez több mint egy templom, ez egy nemzeti emlékmű, amely minden szentnek és minden léleknek emléket állít, akik életüket vesztették valamelyik háborúban. A falakat szép kerámiamozaikok és fehérorosz hímzés ihlette faragott részletek díszítik.

„Városkapuk”

Minszk egyik legfontonsabb tere két metróvonal kereszteződése és az 1990-es években épült modern vasútállomás helyszíne. A vasútállomás mellett közvetlenül található a központi buszpályaudvar is.

A vasútállomással szemben állnak a masszív sztálinista 11 emeletes  gránittornyok, más néven „Városkapuk”, amelyek réteges alakjuk miatt az esküvői tortát idézik. A tornyokat az 1950-es években egy szentpétervári (leningrádi) építész tervezte. Ez egy egyedülálló létesítmény volt, amely gyógyszertárakat, éttermeket és iskolákat is magában foglalt, egykor stukkók és kis szobrok díszítették. Ezek mára eltűntek és csak az ország legnagyobb, 3,5 m átmérőjű órája maradt meg. A „városkapuk” a régi vasútállomás stílusát idézik, amely egykor pontosan ott állt, ahol most a kapukkal szemben álló új vasútállomás.  

A diadalkapukhoz hasonlóan a tornyok azt az érzést keltik a látogatóban, hogy egy csodálatos városba lép be, és látványosan megnyitja a vasútállomás előtti hatalmas teret.

Függetlenség tere

A város egyik leghíresebb tere, amely mentén az 1950-es és 1960-as években épült sztálinista épületek sorakoznak. Többek között a pompás Minszk Hotel, a Belarusz Állami Egyetem (1962-ben alapították), a Várospalota, a Központi Posta, valamint a Kormányzati Központ a monumentális Lenin-szoborral és egy feltűnő szökőkútt uralja a teret.

Itt szokták a forradalmat és szabadságot katonai felvonulásokkal ünnepelni, és itt voltak a Szovjetunió utolsó időszakának tüntetései is. Belarusz itt kiáltotta ki függetlenségét 1991. szeptember 19-én.

A Szent Simeon és Szent Ilona templom, vagy más néven “Vörös templom” ( mert vörös téglából épült), a város szintén fő nevezetességei közé tartozik, amelyet a szovjet időkben kezdetben színházként, később filmstúdióként használtak. 1990 óta újra templomként működik és alkalmanként kulturális rendezvényeket is tartanak. A tér ambiciózus átalakítása során a templomot egy időben le akarták bontani. Látogatásom idején fel volt állványozva és nem engedték be a látogatókat.

Közvetlenül a Vörös Templom mellett áll a 2000-ben felállított Nagaszaki harang, amely a nagaszaki, hirosimai és csernobili nukleáris tragédiák áldozatainak állít emléket. Bárki meghúzhatja a kötelet, hogy megkondítsa a harangot, amely a közös megemlékezésre való felhívás jele.

Függetlenség sugárútja

A város fő sugárútja a Függetlenség tértől a Győzelem térig húzódik számos a háború utáni újjáépítés részeként épült impozáns épülettel.

Nem sokkal a Függetlenség tér után balra, az egykori KGB lenyűgöző, halványsárga épülete bukkan fel, amit grandiózus bejáratáról lehet könnyen felismerni. Az ilyen hatalmas méretű és jelentőségű épületektől általában azt várnánk, hogy szimmetrikus homlokzatuk van. Itt azonban furcsa módon egy kerek kilátó töri meg az épület homlokzatát a jobb oldalon. Egy legenda szerint a szovjet KGB egykori vezetője nagy futballrajongó volt, és innen tudta a közeli nemzeti futballstadionban a meccseket nézni.

Nemzeti Könyvtár

A gyémánt formájú Nemzeti Könyvtár futurisztikus építészetével kétségtelenül Minszk legszembetűnőbb épülete. Éjszaka homlokzata káprázatos LED-kijelzővel világít, amelynek köszönhetően szinte a főváros egész területéről látható. A könyvtár több mint 10 millió könyvet és dokumentumot őriz, beleértve ritka kéziratokat, térképeket és több tucat nyelven elérhető anyagokat. A 23. emeleten található nyitott kilátó kiváló kilátást nyújt a városra. A könyvtár a modern Belarusz szimbólumává vált: merész, ötletes és nem fél kitűnni a tömegből. Az elnök maga nyitotta meg 2006. június 16-án.

GUM áruház

Mindenképpen térj be a szintén a Függetlenség sugárút mentén található legendás GUM áruházba is, amely a szovjet időkbe repít vissza. A GUM áruház 1934-ben nyitotta meg kapuit Minszkben, az egykori lengyel bank grandiózus épületében. Három emeletén ruházati cikkeket, háztartási cikkeket, fotó- és rádiótechnikát kínáltak, sőt, egy kávézó-éttermet és egy gyermeksarkot is kialakítottak. Az áruház a kezdetektől fogva sikertörténet volt. A megnyitó napján 10 000 ember vásárolt. A második világháború alatt elpusztult, majd újjáépítették, és visszanyerte korábbi szerepét, ismét Minszk központi áruháza volt. Az építészeket többek között az olasz reneszánsz palazzók tervei ihlették. A megnyitó napján, 1951. november 6-án ismét rengetegen álltak sorba, hogy bejuthassanak. A GUM nem egy egyszerű üzletközpont volt, hanem sokkal inkább egy múzeum selyemfüggönyökkel, parkettával, ahol még parfümautomaták és egyéb kuriózumok is voltak. Újdonságainak köszönhetően nemcsak Fehéroroszországban, hanem az egész Szovjetunióban is etalonná vált a kiskereskedők körében. A GUM a mai napig népszerű bevásárlóhely és a szovjet korszak egyik ikonikus maradványa, igazi örökségi helyszín.

Piacok Minszkben

Nagyszerű élmény átélni egy szovjet stílusú piac hangulatát, amely általában hatalmas, olcsó és nagyobb választékot kínál, mint az üzletek. A minszki Komarovszkij piac egy kíváló hely megfigyelni az embereket és megkóstolni a helyi specialitásokat.

Metróállomások

Minszk kiterjedt metróhálózattal rendelkezik, és bár ide kevesebb pénz jutott mint Moszkvába, azért itt is van néhány szépen kialakított állomás, amelyeket érdemes meglátogatni.

A vasútállomás Lenin téri metrómegállójában a lépcső tetején Lenin mellszobrát lehet felfedezni.

A Jakub Kolas állomás szovjet népművészeti témájú, míg a Park Chaluskintsau elegáns, modern dizájnnal büszkélkedhet.

Oktyabrszkaja (Kasztricsnyickaja) tér

Ez a tér valószínűleg több építészeti kárt szenvedett a háború alatt, mint a város bármely más része. További sztálinista építészeti remekek találhatók itt, beleértve az impozáns Szakszervezeti Kulturális Palotát, amely a korábban említett, az ország legfontosabb látnivalóit bemutató Mini Strana múzeumnak ad ma otthont. Sztálin szobra néhány évig a tér közepén állt, mielőtt lerombolták volna, most pedig Zair Azgur szobrász múzeumában látható. Állítólag annyira megviselte őt az ami a szoborral történt, hogy élete végéig őrizte az egyetlen épségben maradt darabot; a diktátor zubbonyának egy gombját. A tér legimpozánsabb épülete, a Köztársasági Palota 2001-ben nyílt meg.

Ez a tér számos jelentős politikai tüntetés és ülősztrájk helyszíne volt, többek között 2010-ben, amikor a hatóságok erőszakkal oszlatták fel a tüntetők által felállított tábort.

A tér déli oldalán található az Alekszandrovszkij Közkert, mögötte pedig a háború előtti Fehérorosz Kommunista Párt Központi Bizottságának impozáns épülete, amely ma az Elnöki Hivatalnak ad otthont.

Az Oktyabrszkaja térről a Győzelem térre sétálva menet jobbról a cirkusz épülete tűnik fel.

A Győzelem tér

A tér közepén a Nagy Honvédő Háború áldozatainak állítottak emlékművet. Az 1954-ben felállított 40 méter magas obeliszk már messziről látható, tetején a „Győzelem Rendje”, a szovjet védjegynek számító vörös csillag áll. Az ifjú párok gyakran jönnek tisztelegni az elesett katonák előtt.

Belarusz Köztársaság Nemzeti Akadémiai Bolsoj Opera és Balett Színháza

Ha időd engedi, látogass el egy előadásra, de csak kívülről is érdemes megnézni Minszk egyik legszebb épületét.

A Könnyek Szigete

A Szvislach folyó kis szigetén, az Óváros mellett 1996. augusztus 3-án avattak fel egy emlékművet az afgán háborúban (1979-1989) elesett katonák emlérkére, amely gyászoló özvegyeket és szeretteikre hiába váró anyák szobrait ábrázolja.

Szentháromság-domb (Óváros)

A Könnyek szigete mellett található a Szentháromság-domb (Trinity Hill), egy hangulatos régi városnegyed, amely a 13. század óta ismert bárjairól. Bár a legtöbb épület itt is elpusztult a II. világháború alatt, ezt a területet gondosan restaurálták megőrizve a 17–19. századi építészeti stílust.

Színes, alacsony, piros cseréptetős épületek, művészeti galériák, kávézók és ajándékboltok, múzeumok és templomok tagolják a hangulatos negyedet közel a folyóparti sétányokhoz és hidakhoz.

Zsidó Minszk

Nekem nem volt időm felfedezni Minszk zsidó emlékeit, de ha van időd, ne hagyd ki a híres Zaslavskaya emlékművet. A szoborcsoport sorban álló rémült férfiakat, nőket és gyermekeket ábrázol, akik a meredek lejtőn ereszkednek le azon a helyen, ahol 1942 márciusában egyetlen napon a nácik 5000 zsidót, köztük 200 árvaházi gyermeket a minszki gettóból agyonlőttek. Ez Rakovskaya külváros határa, amely Európa egyik legnagyobb gettója volt 1941 és 1943 között.

A Holokauszt Múzeum a megszállt Európa minden részéről a minszki gettóba deportált több tízezer zsidónak állít emléket, a zsidó lakosság szörnyű sorsát írja le.  Az első pogromban 10 000 minszki zsidót gyilkoltak meg, hogy helyet csináljanak további 10 000 más helyekről vonattal érkezőnek.

A graffitis Kastrichnitskaya utca (Brazil utca)

A környékbeli gyárépületek több mint 100 évesek, de ez mára a város egyik legtrendibb helye.

Ezt mindenképp látnod kell Minszknben!

A város egyik legérdekesebb látnivalója és a helyi fiatalok egyik kedvenc találkozóhelye kávézókkal, bárokkal.  Kisfiammal utaztam ezért mi  a kora esti órákban jártunk ott, amikor még viszonylag üresek voltak a bárok, de már gyülekeztek kinn a fiatalok és még kakaót kortyolva egy adag sült krumplival is nagyon tetszett a környék hangulata. De mi lehet ott este. Azért egyszer kipróbálnám!

Nyaszvizsi és Mir várak (UNESCO), tökéletes kirándulás Minszkből

Valószínűleg nem is gondoltad volna, hogy Európa egyik legszebb váraival Fehéroroszországban találkozol. Az egymástól mindössze fél órára található Nyaszvizsi és Mir várak kellemes kirándulási lehetőséget kínálnak Minszkből, és mindkettő az UNESCO Világörökség része.

A mesebeli Nyaszvizsi várat a 16. században építette a Radzivili család, Európa egyik legbefolyásosabb nemesi családja otthonukként, amelyet 400 évig birtokoltak. A vár és a környező parkkomplexum a belarusz családok egyik kedvenc hétvégi kirándulóhelye.

A Radzivili család állítólagos kincseit soha nem találták meg, annak ellenére, hogy a két várban számos helyen kiterjedt kutatásokat végeztek. Az egyik legérdekesebb legenda szerint egy barlangszerű földalatti átjárót (35 km hosszú) építettek a két vár között, amely elég nagy volt ahhoz, hogy két kocsi elférjen mellette, de ezt sem találták meg soha. A várkomplexum változatos építészeti stílust mutat, amely a reneszánsz, a barokk és a gótikus korszak elemeit ötvözi. A gyönyörű mennyezettel és csillárokkal dekorált Nagyterem arisztokrata összejövetelek színhelye volt.

Mir vára Mir kisvárosában található nem messze Nyaszvizstől. Ez a jól megőrzött középkori erődítmény az UNESCO Világörökség része. Ha többet szeretnél megtudni a vár történetéről, látogasd meg a múzeumot, amely a vár történetéből származó tárgyakat mutatja be, beleértve festményeket, fegyvereket és antik bútorokat.

Hatiny Nemzeti Emlékkomplexum

Számtalan emlékkomplexum található Fehéroroszországban, amelyek az ország tragilus múltját idézi. A Nagy Honvédő Háború (II. világháború), a sztálini tisztogatások és a náci megszállás áldozatainak szóló megemlékezések a nemzeti identitás része.

A fővárostól 75 km-re északra található a Hatiny emlékkomplexum, a náci barbárság borzalmainak szimbóluma. A korábbi Hatiny falu helyén épült, amelyet 1943 tavaszán a földdel tettek egyenlővé, lakóit pedig brutálisan lemészárolták. A nácik azt tervezték, hogy a fehérorosz lakosság 70%-át megölik, a többit pedig munkaerőként használják fel. Hatinyban a csecsemőktől az idősekig mindenkit egy pajtába hajtottak, és amikor mindenki bent volt, felgyújtották. Azokat, akiknek sikerült kijutniuk a hatalmas füstből, azonnal lelőtték. Összesen 149 ember halt meg, csak néhányan élték túl csodával határos módon. De Hatiny nem az egyetlen tragikus sorsú hely. Több száz falut tettek a földdel egyenlővé, amelyből sokat soha nem építettek újjá. Minden negyedik fehérorosz meghalt a háború alatt: összesen 2.2 millió ember, köztük több százezer ember, akiket rabszolgamunkára deportáltak Németországba, és soha nem tértek haza. Mindez olyan katasztrofális hatással volt a lakosságra, hogy csak 1971-ben érte el háború előtti szintjét.

„Dicsőség hegye” emlékmű

A Vörös Hadsereg fasiszta betolakodók felett aratott dicsőséges győzelmének tiszteletére állították ezt az emlékművet az ország náci megszállás alóli felszabadulásának 25. évfordulójára.

Már messziről is jól látható, mert egy mesterséges dombon áll, amit felperzselt földből, valamint a Szovjetunió „hős városaiból” és a Nagy Honvédő Háború csatatereiről hozott földből áll.

Lehetőség van felmenni a tetejére, ahonnan nagyszerű panoráma nyílik a környékre.

Sztálin vonal

Ez egy különleges szabadtéri katonai múzeum, mindössze 20 percnyi autóútra Minszktől, amit kár kihagyni ha egyszer Belaruszban jársz. Itt tankra lehet mászni, felár ellenében fegyverekkel lőni, vagy előzetes egyeztetéssel akár tankot is vezetni. A látogatók körbejárhatják az árokrendszert, és közelről megfigyelhetik a számos szovjet katonai helikoptert, rakétát, repülőgépet és bunkert. A Sztálin-vonalat 2006-ban nyitották meg, és a neve az 1930-as években az új nyugati határ mentén kiépített védelmi vonalra utal (hasonlóan a franciaországi keleti határ mentén húzódó Maginot-vonalhoz).

Még a múzeumi személyzet is régi egyenruhában van, a múzeum éttermében pedig háborús hangulatú dekoráció található, ahol egy tankot kiszolgálópultként használnak.

Az 1930-as években a paranoia határozta meg a nemzeti pszichét, és a legtöbb kormány pazarlóan költött az önvédelemre, valamint megerősített katonai védelmi rendszert építettek a Balti-tengertől a Fekete-tengerig.

Breszt

Breszt, mivel közel van a lengyel határhoz és közelebb van Varsóhoz, mint Minszk, kulturális hídként szolgál Kelet és Nyugat között, valamint politikai hídként az EU és a volt szovjet országok között. Ezenkívül az Orosz Birodalom, majd a Szovjetunió nyugati szélén fekvő Breszt stratégiai jelentőséggel bírt a háborúk alatt.

Kétségtelen, hogy a város legfontosabb látványossága az erődítménye, amely a Nagy Honvédő Háború hősies csatáinak színhelye volt. Az erődöt a 19. században építették az Orosz Birodalom védelmi rendszerének részeként, 1915-ben, az első világháború alatt azonban a németek kezére került.

1918-ban Lenin bolsevik kormánya aláírta a breszt-litovszki békeszerződést Németországgal, amely gyakorlatilag véget vetett a keleti fronton vívott háborúnak. Ebben a szerződésben Lenin, aki belső ellenállással szembesülve küzdött hatalma megszilárdításáért, kénytelen volt kompromisszumot kötni, és jelentős területekről (a balti területekről, Lengyelországról, valamint a mai Fehéroroszország és Ukrajna nagy részéről) kellett lemondania, beleértve Bresztet is.

Breszt 1921-ben Lengyelország részévé vált, és a második világháború kitöréséig az is maradt. Az erődöt Lengyelország katonai bázisként és határvédelmi állásként használta a Szovjetunió ellen.

A Breszti erőd című film a náci Németország 1941. június 22-i Szovjetunió ellen indított Barbarossza hadműveletének korai napjaiban történt valós eseményeken alapul és szívbemarkoló módon meséli el az erőd hősies védelmét. Az erődöt hajnalban hirtelen és hatalmas német tüzérségi és légi bombázás érte. Sok katona, családok és gyermekek haltak meg álmukban, vagy maguk alá temették őket az összeomló épületek. Jó esetben kénytelenek voltak szörnyű körülmények között elrejtőzni a föld alatt.

A történetet egy fiatal fiú, Sasha Akimov, az erőd zenekarának tagja szemszögéből ismerjük meg, aki tanúja volt a brutális német támadásnak és a szovjet védők kétségbeesett ellenállásának. Annak ellenére, hogy a német csapatok túlerőben voltak, elvágták őket az erősítéstől, nem jutottak élelmiszerhez, orvosi felszerelésekhez és vízhez, a védők napokig hevesen ellenállnak. Az egyik jelenetben katonák a mesterlövészek tüzében másznak a folyóhoz, csak hogy vizet hozzanak a sebesülteknek és haldoklóknak. Sokan nem golyóktól, hanem kiszáradástól és kezeletlen sebektől haltak meg. Az amputációkat és a műtéteket érzéstelenítés nélkül végezték, gyakran egészségtelen, sötét bunkerekben. Sasha szeme előtt veszti el barátait. A történet rávilágít rra, hogy a gyermekek egy háborúban milyen pszichológiai megterhelésnek vannak kitéve, és azonnal fel kell nőniük.

Amit Belaruszba utazás előtt tudni érdemes

Az erőd végül elesik, de a védők állása a szovjet ellenálló képesség és hősiesség szimbólumává válik.

Ma egy emlékműkomplexum, ahol szobrok és emlékművek tisztelegnek mindazoknak a civileknek és katonáknak, akik életüket áldozták a város fennmaradásáért. Az egész komplexum lenyűgöző, és lehetetlen nem érezni a történelem súlyát, miközben a romok és emlékművek között sétálunk.

Breszt a Szovjetunió több másik városával együtt megkapta a „Szovjetunió Hősvárosa” címet.

Vasútállomás és vasúti múzeum

Érdemes megállni a vasúti múzeumban, amely a szovjet korszak történelmi vonatait mutatja be. Ezenkívül Bresztben van Európa egyik legrégebbi vasútállomása, amely kulcsfontosságú közlekedési csomópont volt mind az Orosz Birodalom, mind a szovjet korszak idején, de később is, biztosítva Belarusz Európával való összeköttetését. Az állomás egyedi hangulatot áraszt nyüzsgő peronjaival és grandiózus kialakításával. Számos jelentős történelmi pillanatnak is tanúja volt, különösen az orosz-lengyel háború és a második világháború alatt.  

A nap végén sétálhatsz a Breszt Városi Parkban, amely amely festői túraútvonalaival és tavakkal ideális hely, ha a környék természeti szépségeid akarod élvezni.

Nemzeti parkok Fehéroroszországban

A 6 napos utazásom során nem látogattam meg egyetlen nemzeti parkot sem Fehéroroszországban. Azonban tudnod kell, hogy Fehéroroszország gyönyörű erdővel borított tájakkal és számos védett parkkal rendelkezik. Közülük a Białowieża nemzeti park az UNESCO Világörökség része.

Több napot is el lehet tölteni a parkban, de ha arra számítasz, hogy bölényeket látsz szabadon barangolni (Fehéroroszország egyik szimbóluma), akkor könnyen csalódhatsz, ez ritkán fordul elő. Ketrecekben viszont biztosan találkozol velük és mindenképpen érdekes megálló lehet néhány órára Grodno és Breszt között.

Grodno (Hrodna), Belarusz legeurópaibb városa

Hrodna az ország legnyugatibb részén található, a lengyel és litván határ közelében. Emiatt különböző kultúrák olvasztótégelye, ahol a lengyel befolyás domináns, így ez az ország egyik római katolikus fellegvára. A lengyelek a lakosság körülbelül egyharmadát teszik ki, és jelentős orosz, ukrán és litván közösség is él itt. Ma Fehéroroszország egyik legmultikulturálisabb régiójaként virágzik, több mint 80 nemzetiség él egymás mellett. Nem csoda, hogy kétévente Grodno ad otthont a Nemzeti Kultúrák Fesztiváljának.

Hrodna Fehéroroszország legszebb városa, amely megőrizte több száz éves műemlékeit az ország nagy részét elpusztító háborúk sorozata ellenére.

Varázsát macskaköves utcáinak, templomainak, színes kis házainak és a Nemunas folyó mentén fekvő várainak köszönheti. A kormány Grodnót különleges építészeti védelem alatt álló övezetté nyilvánította, hiszen ebben a városban van jelen még mindig leginkább a történelem.

De a szovjet stílusú, hatalmas, szürke kormányzati épületek sem hiányoznak, az egyik főterét még mindig Lenin szobra dominálja.

Az orosz ortodox, protestáns és katolikus templomok, valamint a zsinagóga jelenlétével Grodnó a tolerancia és a sokszínűség szimbóluma. Évszázadok óta  számos etnikai csoport, köztük tatárok, zsidók és poroszok találtak menedéket és otthont is Grodnóban.

Grodnó számos keleti ortodox temploma, mint például a város híres 12. századi Kalozsa-temploma (másnéven Szent Borisz és Gleb templom) sokkal inkább egy erődítményre hasonlít. A 15. és 16. század viharos időszakában a templomok várszerű erődítményekké alakultak át, mert kettős szerepet kellett betölteniük: az istentisztelet helyei voltak és a védelmet is kellet biztosítaniuk.

A Neman folyóra néző domb tetején, buja növényzettel körülvéve áll Grodnó régi és új vára, ahova mindenképpen érdemes betérni. A régi vár a litván uralkodók, különösen IV. Kázmér Jagelló egyik legfontosabb rezidenciájává vált, aki gyakran megszállt ott. 

Báthory István neve szorosan kötődik Grodnó városához. Az Erdélyben született magyar nemes a 16. század végén Lengyelország királyává és Litvánia nagyfejedeleme lett. Grodnót az 1580-as években királyi székhelyévé tette és ennek köszönhetően nagy kulturális és építészeti reneszánszon ment keresztül a vár és az egész város, kezdve azzal, hogy a régi grodnói várat erődített királyi rezidenciává alakította át. Számos magyar értelmiségit és katonát hozott magával, amely nyomot hagyott a helyi életben és kultúrában. Báthory nem helyezte át véglegesen a fővárost Grodnóba, hanem katonai és közigazgatási központként használta. 1586. december 12-én Grodnóban halt meg.

2016-ban Grodnó különleges megemlékezéssel ünnepelte Báthory István halálának 430. évfordulóját. Az esemény hangsúlyozta a város szerepét a közös magyar-fehérorosz történelemben.

Az Új Vár a 18. században épült azzal a céllal, hogy az elöregedett Régi Várat királyi rezidenciaként és közigazgatási központként váltsa fel.

Belarusz utazásaim egyik legnagyobb meglepetése volt, valószínűeg azért mert nem sokat lehet hallani az országról mint turista desztinációról. Minszk egy rendkívül tiszta, kellemes város sok látnivalóval, de az ország egyéb részei is tartogatnak érdekességet várakkal, háborús emlékművekkel és nemzeti parkokkal. Jelenleg kicsit körülményes a beutazás, mert közvetlenül nem, csak Vilniusból lehet bejutni, de mindenképpen megéri, mert Belarusz rácáfol sok mindenre amit otthonról elképzeltél róla.